Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

2 oldal MAGIAS KI&P Krisztus azt mondta: „Engedjétek hozzám a kisdedeket“ és nem azt, hogy kényszerítsétek hozzám a kisdedeket Kiss Island du­­atistik a fakultatív hitoktatásról Kiss Roland belügyi államtitkár szombaton délután nagy érdeklődés­­sel kísért előadást tartott a Szociál­demokrata Párt rendőrfrakciójának. Előadása beveztő részében a de­mokratikus nevelés kérdésének fon­tosságáról beszélt. Ezzel kapcsolat­ban megállapította, szükséges az, hogy a demokráciának az egyik legigyogóbb harci eszköze, a ma­gyar demokratikus rendőrség a to­vábbképzés minden lehetőségével el legyen látva. Beszédében emlékeztetett Tom­a­sovszky Mihály főispán beiktatása alkalmával elmondott beszédére is. Kijelentette, hogy beszédeit nem szokta előre jeírni nagy elfoglaltsága miatt, de erre a beszédre jól em­lékszik, mert annak idején a „Magyar Nép” élethűen és pontosan közölte a beszédet. Beszéde további során az osztály­harc jelentőségét ismertette. Vála­szolt Sulyok Dezsőnek a pesti zász­lóbontáson elmondott beszédére, amelyben többek közt azt a kitételt használta, hogy az osztályharc ideje lejárt. Megállapította Kiss Roland, hogy a szocialisták nem akarnak osztályharcot, de felismerik azt és tudatosan folytatják. A szocializmus osztálynélküli társadalom kialakítására tö­rekszik, amiben megszűnik az osztályharc. Ezután az osztályharc tulajdonkép­peni lényegéről és félremagyarázott jelentéséről beszélt. Kijelentette, hogy az osztályharc nem más, mint a tőke és a munka harca. — Kire kell vigyázni a magyar rendőrségnek — tette fel a kérdést beszéde további során Kiss Roland — a népre, vagy a nép ellenségé­re ? Ha sor kerül arra, hogy meg kell védeni a magyar népet, akkor tudni fogja a demokratikus rendőrség, hogy ki ellen kit kell megvédeni. Beszéde további során a fakulta­tív hitoktatás kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogy ezt a kérdést elő­ször Nagy Ferenc, Magyarország miniszterelnöke vetette fel, az az ember, aki a maga egyházában számos tisztséget tölt be. — A fakultativ hitoktatás beveze­tését azok ellenzik — állapította meg —, akikre nézve az egyházi szervezetek egyúttal egzisztenciális szervezetet is jelentenek, akik abból élnek, hogy egyházszolgák. — Mi a fakultativ hitoktatás ? A legkönnyebb demagógiára felhasz­nálni egy idegen kifejezést, amelyet az egyszerű ember nem ért, mert az iskolában nem tanulta, most pe­dig nem magyarázzák meg neki őszintén. A fakultatív hitoktatás azt jelenti, hogy hittanórák lesznek to­vábbra is, de senkit sem kénysze­­ríthetnek arra, hogy gyermekeit hit­tanórára járassa. A fakultativ hitoktatással szemben az egyházak lelkészei azzal érveltek, hogy ez az egyház szabadságának a megszorítása. A köztársaság törvénye kimondja a vallás szabadságát. A fakultativ hitoktatás nem korlátozása a vallásszabadságnak és nem érin­tené a köztársasági törvényben biz­tosított szabadságjogokat. Eddig kényszerű vallásoktatás volt, most pedig szabad vallásoktatás lesz. Sen­kit sem akarunk kényszeríteni arra, hogy gyermekét akarata ellenére vallásórákra járassa. Krisztus azt mondta, engedjétek hozzám a kis­dedeket. Én például a legnagyobb lelki­­nyugalommal engedem a gyermekemet Krisztushoz, de nem engedem nyugodtan olyan emberek elé, akikben nincs meg az a bizodalom, hogy a hittanórát nem politizálásra használják fel. Beszéde során a továbbiakban an­nak a kívánságának adott kifejezést, hogy ez a kérdés ne zavarja meg a magyar társadalom békéjét. Mi munkáspártiak nem akarunk kultúr­harcot. Amikor mi állást foglalunk a szabad vallásoktatás mellett, ez azért van, mert ha valaki felvetette a kérdést, hogy szabad vallásoktatás­ legyen, vagy kényszerű, akkor a szocialista álláspontja csak az lehet, hogy inkább legyen szabad vallás­oktatás, mint kényszer vallásoktatás. Befejezésül az összeesküvés kér­déséről beszélt Kiss Roland belügyi államtitkár. Utána Átky restdőrezre­­des emelkedett szólásra és szerve­­zési, oktatási kérdésekről beszélt. A nagyi!r Kommunista Párt nyíregyházi szervezetének második konferenciája Vasárnap délelőtt tartotta meg a Magyar Kommunista Párt nyíregy­házi szervezete második városi kon­ferenciáját. A konferencián résztvet­­tek a kerületi szervezetek kiküldöttei, valamint az üzemek és munkásai. A tárgysorozat első pontjaként Pintér András nemzetgyűlési képviselő tar­­tott bel- és külpolitikai beszámolót. Rámutatott az újabb korú tőkés ter­melés válságainak okaira, összefüg­géseire és megvilágította a belpo­litikai válság alakulását és a jövő lehetőségeit. Dankó János párttitkár szervezeti beszámolójában egy év pártmun­ká­járól számolt be. Megvilágít­ja a be­számolójában, hogy mint országos­­ viszonylatban, úgy helyi viszonylat­ban is a párt valamennyi célkitűzése egybeesik a dolgozó nép, a magyar demokrácia érdekeivel. — Munkánk nemcsak pártépítés — mondta többek között, — hanem ugyanakkor város és megyefejlesztés is Ezt mutatják egy évi mérlegünk eredményei. Mi kezdeményeztük a mezőgazdasági középiskola létesíté­sét. Élen jártunk a baktslórántházi „Rákosi Tüdőszanatórium” létreho­zásának munkájában, küzdöttünk és küzdünk azért, hogy a dolgozók házhelyhez jussanak. A villany­telep helyrehozásában felemős része volt kommunista elvtársaink eredményes munkájának. Hadifogolymunkánk eredményeként a hadifoglyok százait kutattuk fel. Most ezen a téren az a feladat áll előttünk, hogy a hazatérő hadifoglyoknak lehetővé tegyük azt, hogy bekapcsolódhassanak a polgári életbe és a demokratikus Magyar­­ország felépítésébe. Példát mutatunk arra, hogy őr­ködnünk kell a közéleti tisztaság fölött. A polgármesterhelyettes el­mozdítása bizonyítéka annak, hogy ha szükségesnek mutatkozik, saját portánkon­­ is tudunk és akarunk rendet csinálni. Beszéde további során a szerve­zeti fejlődést, valamint a jövő fel­adatait ismertette. Az előadásokat nivós vita követte, ami után meg­választották az új pártválasztmányt. A konferencia az Internacionálé elénekelésével ért véget. Új új menetrend lép életbe május 4-én Május 4-től új vasúti menetrend lép életbe. Ez az új menetrend 400 vonatnak a rendszeres járatását je­lenti. Ezeknek a pontos menetrend szerinti közlekedése nem kis feladat elé állítja a vasutasságot. Az ország gazdasági újjáépítése szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy az or­szág egész területén minél több vonatpár közlekedjen. Az új menet­rendet áprlis második felében hoz­zák nyilvánosságra. Rablótámadási kísérlet a Kossuth­ utca sarkán Pénteken este hét órakor a Kossuth utca és a Holló­ utc sar­kán vakmerő rablótámadási kísér­let történt A forgalmas útszaka­szon ismeretlen tettesek megtá­madták Dankó Mihály nyíregyházi kereskedelmi alkalmazottat, az Ungár Divatház fiatal segédjét. A rablótámadást több tagból álló banda követte el, amelynek egyik tagja a támadás pillanatá­ban hatalmas ökölcsapást mért Dankó arcába. Az erős fizikumú Dankót azonban az ütés nem te­rítette földre. Futásnak eredt és a közeli korcsmába menekült. Dankó Mihály a korcsmában el­panaszolta, hogy egy gengszter­banda támadta meg, mire a korcs­mából rendőrért siettek. A rendőr közeledtére a banda tagjai szét­­futottak. Dankó kihallgatása során elmon­dotta, hogy két ismerős arcot fe­dezett fel a támadók közül. Ezek — szerinte — azonosak annak a bandának két tagjával, akik nem­régiben a Széchenyi után hasonló rablótámadást követtek el és amely­nek egyik tagját, Forgó Lászlót 11 rablótámadási kísérletért 10 évi­g fegyházra ítélték. . ­: j]íi i . 1947. április 1. „Nem hagyhatjuk szó nélkül“ A sajtótörvényre való hivatko­zással a következő nyilatkozat közlésére kérték fel szerkesztősé­günket : Lapjuk folyó hó. 30-i számában „Nem hagyhatjuk szó nélkül“ cím alatt megjelent cikk a pénteki kép­viselőtestületi ülésen történt fel­szólalásommal foglalkozik. A cikk megállapítja, hogy a Magyar Kom­munista Párt és az UFOSz által javaslatba hozott vetőmagakció ellen foglaltam állást, élesen elle­nezvén azt, hogy a földhözjutta­­tottak tavaszi vetőmagjának áráért a város kezességet vállaljon. Felszólalásom ellenkező érte­lemben hangzott el, lényegében ilyen formán . A vetőmagakciót támogatni kell, hiszen termelési érdek parancsolja, de szokatlan­nak tartom azt, hogy a város ke­zességet vállaljon anélkül, hogy tudná mekkora összegig fog ter­jedni ez a kezesség. Javasoltam tehát, hogy a termelési bizottság állítsa össze az igényelt vetőmag­­ mennyiségét, illetve azon gazdák­­ számát, akik a város kezességére­­ szorulnak s ez adatok birtokában­­ a képviselőtestület adja meg a­­ kezességet. Közbeszóléseik formá­­j­­ában tudtomra adták, hogy az összeállitás elkészítésére már nincs idő. Ezt nehezményeztem ugyan, mondván, hogy ősztől ta­vaszig éppen elég idő állott volna rendelkezésre annak megállapítá­sára, hogy kik szorulnak tavaszi vetőmagra, de ha már nincs idő, úgy felszólalásomtól eltekintek. Abban a tudatban szólaltam fel s abban vagyok és maradok is, hogy felszólalásom tárgyilagos volt. Nem értem miként lehetett azt „éles ellenzésnek“ avagy Kommunista Párt elleni gáncsos­­kodásnak minősíteni. Lehetséges, hogy én tévedek, így a város közvéleményének elbírálására bí­zom, hogy várjon gáncsoskodtam, avagy rugkapáltam-e ? Noéh Gábor I Cukor-osztás . Értesítem a város közönségét,­­ hogy az április havi kenyérjegy­­ „I. 1947. ápr.“ szelvényére, az ön-­­­ellátók részére rendszeresített 1947.­­ április 1-től június 31-ig, érvényes­­ Általános Közellátási Élelmiszer­­jegy „önellátó 1. 1947. ápr. 1. jú­­­­nius 30“ szelvényére, az ellátatlan­­ gyermekek részére rendszeresített­­ közellátási pótjegy „Gyermek el­­­látatlan A 1947. április“ szelvé-­­­nyére, az önellátó gyermekek ré-­­­szére rendszeresített közellátási pótjegy „Gyermek önellátó C 1947. április“ szelvényére, a csecsemők részére rendszeresített csecsemő­­­pótjegy „P­Cs 1947. április“ szel­­­­vényére 20—20 dkg, továbbá a­­ terhes és szoptatós anyák részére­­ rendszeresített állami kenyér és­­ élelmiszer pótjegy március havi I „Anyák pótjegye II. 1947. IV.“­­ szelvényére 40 dkg cukor vásárol­­­­ható a városban lévő bármelyik­­ fűszerkereskedésben. A cukor ára : 1 kg­ként 7­60 forint. Az osztás­­ úgy történik, mint a múltban. Fazekas János s. k. polgármester

Next