Magyar Nép, 1947. november (4. évfolyam, 250-273. szám)

1947-11-04 / 250. szám

2- oldal. Tipek feketézők, spekulánsok és sikerek számára Miután sikerült nagyobb­­mennyiségű terményt, burgo­nyát, tojást, lisztet, zsírt az egyáltalán nem tisztelt feketéző, spekuláns és siker uraknak el­manipulálni, volna egy korszak­alkotó ötletem, had legyen egy­szer végre az uraktól az egész népnek haszna és amennyiben ezek a csirkefogó urak segíteni fognak korszakalkotó ötletein megvalósításában, előre is ígé­rem a hála nagy keresztjét a tölgy­f­alombokkal. Elsőrendű sibolási és feketé­­zési alkalom mutatkozik egy nagytételű téli f­agyoskodás és tüzelőnélküliség elfeketézésére, és elspekulálására, de nem ár­tana ha kisibolnák városunkból és a megyéből a munkanélküli­séget is. Sőt végtelenül leköte­leznének, h­a a vizes lakásainkat kéz alatt kicserélnék egészsége­sebb, szárazabb lakásokra. De úgy kapu alatt, elszállít­hatnak értékesítés szempont­jából az utcákon nagy halom­ban tároló szemeteket is. Azon­ban ha­­mindez kevés volna az igen tisztelt, akarom mondani egyáltalán nem tisztelt feketéző csibész urak figyelmébe aján­lom a szabolcsi homokot. Ha a szabolcsi homokot el tudják feketé­zni, ki tudják si­­bolni a megyéből, megérdemlik azt a keresetet és azt a hasznot, ami ezen mutatkozik. De a leg­­hálásabbak annak a siker urnak lennénk, aki ki tudj­á sibolni a korrupciót és No­bel-díjra ter­jesztenénk fe­l azt a bü­dü­letes gazembert, ak­i ki tudná pana­­mázni innen a feketézőket. Üzlet, üzlet. Bizonyára a fe­ketézők is jó áron eladhatók valahol. Olcsó áron, partiban eladnánk egy-két állat,s ellen­ségét a demokráciának is és na­gyon szeretnénk áruba bocsátani egynéhány búza- és lisztrejtege­­tőt is. Hajlandók­­vagyunk ezen­kívül végeladást rendezni olyan jobboldaliakból, akik­­­ magukat baloldaliaknak mondják. Eladó volna ezenkívül egy eléggé használt, de komoly gyűjtemé­nye a politikai demagógiának, amivel a demokáciát, a kommu­nistákat, s a hároméves tervet, a kötött gazdálkodást, a munkás­­bíróságot sokták kritizálni. Végül alkalmi áron rendelke­zésre bocsátanánk azokat a ba­rátainkat, akik rosszabbak el­lenségeinknél. Ha mindezeket az árukészleteket már sikerült elfeketézni, akkor a legnagyobb szolgálatot tették ez egyszer az egész népnek. Összefoglalva: legyenek szíve­­sek és feketézzék el azt,­­ami nincs és hagyják meg azt, ami van, hogy megforduljon végre az eddigi helyzet, hogy amink volt, abból legyen a nincs. Le­gyenek szívesek fentieket ma­gukévá tenni és megtenni azt a szívességet a dolgozó magyar népnek, hogy legutoljára pedig maradék nélkül után­vételezve, síbolják ki önmagukat. Az ön­magukért kapott összeget, nyu­godtan felvehetik svájci frank­ban vagy angol fontban bárhol külföldön. Dolgos Péter. MA­G­Y­­A­R N­É­P Potomul telt Kóserül­tel! Itomsoso oltatta é­s rányítttette­ a lakást Papp Lászlóné gacsályi asz­­szony és a vele egy udvarban lakó Goncsa Irén már hosszú ideje haragban voltak egymással. Na­pirenden voltak közöttük a ve­szekedések és a viták nem egy­szer tetlegességig is fajultak. Papp Lászlóné és lakótársa kö­zött hangos perpatvar kereke­dett legutóbb. Pappné ugyanis kenyeret sütött és a kemence parazsát a hamuval együtt Gon­da Irén lakása bejárata elé szórta. A veszekedést követő regge­len Gonda Irén sütött kenyeret 63 bosszúból Pappné lakása aj­tajához helyezte a parázzsal telt vesszőkosarat. Pappné arra éb­redt, hogy az ajtaja hatalmas lángokkal ég és a parázzsal telt vesszőkosártól az egész konyhá­ja kigyulladt. A tüzet a szom­szédoknak sikerült eloltani, de Pappné egész konyhaberendezé­se elégett. Gonda Irén ellen gyújtogatás miatt eljárást indítanak. Háromévi börtönre ítélt a nyíregyházi népbíróság egy vort csendőrt A nyíregyházi népbíróság­­tegnap délelőtt tartott főtár­gyalást a népellenes bűntettek­kel vádolt Magyar Markovits Józ­sef volt mátészalkai csend­­őrőrsparancsnok bűnügyében. A vád szerint Magyar Mar­kovits mint a mátészalkai csendőrőrs parancsnoka 1942. év folyamán félholtra verte Juhász Sándor mátészalkai lakost. Ju­hász Adler Imre mátészalkai la­kossal bust szállított az első­­hadtestparancsnokság részére. A csendőrök elfogták Juhászt és Magyar Markodzs addig verte, amig véresen összetörve eszméletlenül nem terült el az őrszoba padlóján. A nép­bíróság dr. Veress ta­nácsa Magyar Markovits Józse­fet háromévi börtönre ítélte. Súlyosbító körülménynek vetel­ték, hogy Magyar Markovits még 1923. év folyamán agyonü­tötte Mérése Barát Péter köl­esei gulyást, mert szembe mert szállni egyik ispánja feleségé­vel. Az ítéletet jogerősnek mond­ták ki. Miért nincs autóbuszjárat Nyíregyháza—Tokaj között kaptuk az alábbi levelet: „Amikor boldog örömmel látjuk, hogy Nyíregyháza autó­­buszforgalma soha nem látott mérettekben korszerűsödik és javul és a Kossuth­ téren regge­lenként három szép, vadonatúj autóbusz is áll, hogy az utazó­­közönséget a vármegye külön­böző részeiből hozza és fügye, ugyanakkor sajnálattal kell lát­nunk, hogy Tokaj—Nyíregyhá­za viszonylatban érthetetlen módon teljesen elhanyagolják az autóbuszközleked­ést. A tokaji és szerencsi közönség v­agy a nyíregyházi ügyes-bajos semben csak a legkörülménye­sebb úton jut el céljához. A Máv.-on kell utaznia Rakama­zig. Rakamaztól Tokajig beállí­tottak egy személyszállításra „berendezett*’ ócska teherbárkát,­­amelyre vagy felférnek az uta­sok, vagy sem. És a legtöbbször nem. Érthető így, hogy a Raka­­mazra érkező utasok nagyobb tülekedést és versenyfutást ren­deznek az autóhoz, mint a dél­afrikai gyémántmezők telepesei. Megtörténik, hogy akinek sok a csomagja, vagy nem elég gyorslábú, az lemarad a teher­autóról és ha véletlenül a tokaji állomás főnöke nem­ elég figyel­mes, akkor nem várja meg­­ a gyalogló utasokat, hanem elin­dítja a vonatot Szerencs felé. Ebben az esetben a szerencsét­len utas félnaphosszat ácsorog­­hat és restizhet, míg újra kap vonatot. Az volna a kérésünk az ille­tékesekhez, hogy Nyíregyháza és Tokaj, vagy legalább Nyír­egyháza és Szerencs között állít­sanak be autóbuszjáratot. Ez nemcsak az utasok, hanem — azt hisszük — Nyíregyháza gaz­­dasá­g életének is érdeke.“ Aláírások. 1947. november 4. Megalakult a mag­ar­­a­­kai mázolták sakk-köre A hűvös téli hónapok a sza­badban való időtöltés helyett klubéletre szorítják a dolgozó­kat. Minden iszakcsoport szak­­szervezeti székházában megélén­kült az élet. Egymásután ala­kulnak meg a baráti körök, hogy a téli vasárnapokon és hétköz­nap délutánokon baráti körben töltsék el idejüket a dolgozók. A magánalkalmazottak szak­­szervezetében is pezsgő élet in­­­­dult. Legutóbb megalakították az ifjúsági csoportot, a könyvtár hivatalos óráiban Zsúfolt a könyvtárterem, vidáman koc­cannak a biliárdgolyók, a zöld­asztaloknál pedig elkeseredett römicsaták folynak. November 3-án — mint érte­sültünk — megalakult a sakk­kör is. Jónéhány komoly sak­kozó van a magánalkalmazottak soraiba, úgyhogy előrelátható­lag ,a sakkélet is redkívül moz­galmasnak ígérkezik. Megválasztották a nyír­egyházi dohánytermelők országos kiküldötteit A nyíregyházi dohányterme­lők október 31-én, pénteken a városháza nagytermében gyű­lést tartottak. A gyűlésen meg­választották a közgyűlés két or­szágos kiküldöttjét és a kikül­döttek helyetteseit. A gyűlésen megjelentek töb­bek közt Keresztes István já­rási gazdasági felügyelő, Saj­­ben András, a városi Termelési Bizottság elnöke, valamint Var­ga József városi gazdasági elöljáró. A város vezetőségét képviselő előadó üdvözölte a megjelente­ket, majd ismertette a kögyűlés összehívásának célját és kérte az egybegyűlteket, tegyenek j­a­­­­vaslatot a budapesti közgyűlés két kiküldöttjének megválasz­­tására. Takács János bedőbokori do­hánytermelő gazda azt indítvá­nyozta, hogy a nyíregyházi do­hánytermelők nagy létszámára való tekintettel válasszanak két kiküldöttet. Tekintettel arra, hogy­­ az ügy előadója szerint a törvényes rendelkezések erre módot adnak, a közgyűlés így határozott. A dohánytermelők Nyíregy­háza dohánytermelő területeit két részre osztották a javaslat alapján. A Szentmihályi ú­ttól délre fekvő területet az I. szá­mú körzetbe, az északra eső területet pedig a II. számú kör­zetbe osztották. Az I. számú körzet kiküldött­jévé egyhangú lelkesedéssel Novák Károly felsősimai do­hánytermelőt, helyettesévé Do­bos István alsósimai dohányter­melőt, a II. számú körzet kikül­döttévé pedig Takács J­ános bedőbokori termelőt, helyettesé­vé pedig Orosz András ferenc­­tanyai termelőt választották. A közgyűlés­­során több felszó­lalás hangzott el. Tomasovszky József és Henzsel János felszó­lalásukban a dohánytermelők problémáival foglalkoztak. — Ügyeletes gyógyszerári szolgálat. Ügyeletes szolgálatot tart november 1­8-ig a Jancsó gyógyszertár, Luther utca. n­agy választékban SZOPmBSQpVaH papp dénesné-bér Nyíregyháza, Littw­ u. 6. |

Next