Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

Szerda, 1949. június 1. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 7­0 millió facsemetére van szüksége Szabolcsnak a fásítási terv végrehajtásához A napokban elkészült Sza­bolcs vármegye fásítási és er­dősítési tervének végleges formája. Az ötéves terv so­rán vármegyénk minden köz­ségében létesítenek fapásztá­kat, fasorokat vagy kisebb­­nagyobb kiterjedésű erdőket. Vármegyénk nagyszabású fásítási tervének végrehajtá­sához 73 millió darab facse­metére van szükség. A mező­gazdasági igazgatóság illeté­kes osztálya most folytat tárgyalásokat a debreceni Er­dőgazdasági Nemzeti Vállalat­tal, hogy milyen ütemben tudják nevelni és biztosítani ennek a fásítási tervnek­­a végrehaj­tásához szüksége­­ssemetéket. Dolgozik a legjobb paszabi dülőbiztos Tanul, élen jár a munkában és az ellenőrzésben Süt a nap a paszabi határ­ban is. Jó májusi esők után minden él, virul és fürdik a napfényben. Egy teremtett lelket alig lát az ember mos­tanában Paszabon, mindez, épkézláb falusi­­kint van a határban, kapálnak. Kihasz­nálják­­a napsütéses időt, azt mondják, minden percért kár és minden egyes kapálás újabb esőt jelent a földnek A dűlők versenyben állnak egymással. — Többet­­akarunk adni az idén, mint eddig — mondja a község legjobb dűlőbiztosa. Kiss Mihály kisbirtokos Többet is tudunk adni, mert nemcsak az időjárás volt Jó nemcsak a tavaszi verseny, szerveztük meg, de már az ősszel a traktorszántásnál­­ úgy igyekeztünk, hogy min­den előnyünkre legyen. Dü­lönként szerveztük meg a szántást hogy ne legyen a gépnek üres járata. Egy hónappal előbbre vagyunk már­­a ta­vaszi munkákkal — mondja nem kis büszkeséggel, amin végignéz a maga és a szom­szédai dűlőjén. Háromszo kapáltunk már a verseny so­rán. De meg is nézheti akár ki a paszabi dűlőket. Meg is nézhetik,­­az biztos igaza van Kiss Mihály bá­csin­ak. A dülőfelelősök­­ munkájának eredménye meg­látszik mindenütt. — A jó versenyműnk­, függ a dülőfelelősöktől is, igaz — ismeri el szerényei Kiss Mihály. Sokat talpaltam ,mag­a­m is, fel­világosí­tot­tan a dülőmhöz tartozókat, hogy mindenki tudja a feladatát. Aztán, amikor megkezdődtek a munkák, én voltam az első, aki földbe vágtam az ekét, vagy kapát, hogy lássák a többiek: nemcsak beszélek, hanem amit mondok, azt ma­gam is csinálom. Nem kár a gőzért Kiss Mihály bácsi, a legjobb paszabi dülőbiztos szép ered­ményeket ér el a gazdaságá­ban. Csak azért adhat taná­­csot, útbaigazítást másnál­, mert ő maga is jó példával jár elől. — Termelek is annyit a kilenc holdamon, mint más 18 holdon — mondja " jogos büszkeséggel. A hosszú téli estéken tanulok, könyvet ol­vasok. De nem is volt hiába a ’tanulás, meglett az ered­ménye a földön aratás és cséplés, meg kukoricatörő után. Pedig hét, de sokat mondogatták: — Kár a gőzért Miska bá­csi, öregember már kend. —, öreg a vakapátok — mon­dogattam nekik, ha kihoztak a béketűrésből. Aztán a mun­kám eredményéről megnéz­hették: öreg vagyok-e, avagy sem. Már az aratási versenyre is készülnek a pasz­abiak. A tavalyi tapasztalatokból okulva­­az idén, még a kapi­­lási verseny ideje alatt, jó­­előre megszervezik az aratá­si és cséplé­si versenyt. — A hét végére már ösz­­sze is állítjuk la­ Défoszban a verseny tervet — mondja. Kiss Mihály bácsi, mert­­az idén nem­­akarunk elmaradni a versenyben. Előkészítjük a cséplőgépeket, egyszerre hár­mat állítunk be, hogy ne le­legyen fennakadás. Jól dolgozik Kiss Mihály, a paszabi dülőfelelős. Tanul másokat is oktat és felvilá­gosít, jól megszervezi dűlőjé­ben a munkát és maga is élen jár ezeknek­­ a munkáknak az elvégzésében. nyíregyházi fényképész nyerte a budapesti mezőgazdasági kiállítás első díját A tavasszal Budapesten megrendezett mezőgazdasági kiállításon bemutattuk népi demokratikus országunk me­zőgazdasági termelésének és mezőgazdasági iparának fej­lődését, s azokat az eredmé­nyeket amelyeket ,a felszaba­dulás óta elértünk. Különös sikerrel szerepeltek ezen a kiállításon­­ földművesszövet­­kezeteink és táblás termelő szövetkezeti csoportjaink. A kiállítás során képkiállító keretében is bemutatásra ke­rült egyes vidékeink élete, gazdálkodása. Az értékes képkiállítás anyagát is díjaz­ták. Az első díjat az egész ország fényképészei közöt nyíregyházi fotoriporter, Csé­pány Tibor nyerte, aki mű­vészi felvételeket készítet Szabolcs falvainak életéről. Könyvtárat kapnak a termelőszövetkezeti csoportok Népi demokratikus kor­mányzatunk nemcsak a falu gazdasági fejlődését kívánja elősegíteni, hanem fontosnak tartja dolgozó parasztságunk tanulási vágyának elősegíté­sét. Ezt a célt, .szolgálják! ,a ter­melőszövetkezeti csoportok­nál felállítandó kis könyvtá­rak is. Az ott megtalálható politikai tárgyú könyvek és brosúrák, valamint mezőgaz­dasági szakkönyvek mind a csoport tagjainak továbbkép­zését szolgálják. A termelőszövetkezetek tá­jékoztatására a „Termelőszö­vetkezeti Híradó11 címmel fo­lyóiratot adnak ki. Pünkösdkor mutatkozik be a tiszaberceli MNGSz-kultúrgárda Jól dolgozik a MNDSz tisza­­berceli szervezete. Taglétszáma is egyre nő, a dolgozó paraszt­­asszonyok egyre nagyobb szám­mal vesznek részt a társadalmi munkában, egyre többen ta­­­nulnak az MNDSz szemináriu­main, tanfolyamain. A tiszaberceli MNDSz kult­túrmunkája javítására nemzeg szervezte meg kultúrgárdáját, amely pünkösdkor mutatkozik majd be a község dolgozó előtt — nívós, szép műsorral. A kultúrelőadás bevételét a tiszaberceli dolgozó parasztot gyermekeinek üdültetésére for­­dítják^najuk. Modern berendezésű tejcsarnokot kap Kisvárda az ötéves terv első évében A kisvárdai népi szervek a község ötéves tervét dolgoz­zák ki. Évről-évre kijelölik az elvégzendő feladatokat. Az eddigi tervek szerint az első tervév legjelentősebb beruházása a modern beren­dezésű tejcsarnok lesz. Ko­moly összegen tízezer forin­tot fordítanak a háziipar fej­lesztésére, újabb tízezer forin­tot az utak és legelők fásí­tására és erdősítésére. Nyolc­­vanezer forintos költséggel épül kövesút, 20.000 forin­tért pedig egy hídmérleget állítanak fel. Két disznóba került egy ci­garet­ta vég Kovács M. Lajos papi gazda arra ébredt, hogy kerítését döngetik­ A szomszédok ébresztették fel azzal, hogy ég a disznóól. Mire hozzáfog­tak volna az oltáshoz, az ól leégett. Az ólban két hízónak való lett tűz halált. A későbbi vizsgálat során megállapították, hogy eldobott égő cigarettavég okozta a tüzet. 8. oldal. Így került a község élére a Párt Mindössze tizennégyen voltak negyvenötben. Ozs­­váth József, öreg Birtha meg tizenkét társuk. Tizen­négy kommunista. Voltak, akik észre sem vették őket, el voltak foglalva a maguk gondjával, problé­máival. Voltak, akik szájaskodtak, követelőztek, ne mutassák meg azok a híres kommunisták, mit tud­nak. De kevesen voltak olyanok is, akik kételkedés nélkül, bizakodóan nézték a kis pártszervezet munká­ját, lelkesedve ünnepelték velük az első eredménye­ket. Aztán beálltak közéjük, hogy együtt dolgozza­nak velük. Sok és nehéz feladatot" kellett megoldani. Ahogy a kommunisták kiosztották a földet a gyarmat határban, nagyobb lett a biza­kodás. Amikor meg jó forin csörgött a zsebben az infláció milliók, bankókötegei helyett növekedett a bizakodók tábo­ra. Az egyre erősödő Párt min­denben elöl járt. Kiállt azért hogy ne vigyék el a községbe a kereskedelmi iskolát, inkább új iskolákat létesítsenek e községben. A háborús károk utak, épületek rendbehozására mozgósította a lakosságot, az­tán programjával, amely a há­roméves tervként került Fe­hérgyarmat népe elé, egészség­­házat, napközi otthont, óvo­dát­, új utakat, kutakat létesí­tett. Javaslatára bedübörögtet­ a gyarmati gépállomásra a munkások ajándékai, a trak­torok, hogy ekéik beleh­asítsa­nak a 400 volt cseléd, 401 gyarmati szabad paraszt föld­jébe. * Száz és száz apró javulta vált valóra, száz és száz esetben segített a Párt, amely negyvenötben csak tizennégy ember volt. Egyik tagját Gyarmat népe a község élére állította. Balogh Imr elvtárs lett a gyarmati főbíró. Ez a Párt iránti szeretet és bi­zalom egyik megnyilvánulása volt. Munkáján, segítésén keresz­tül szerették meg a Pártot a gyarmatiak. És a kis csoport­ból kifejlődő alapszervezeten keresztül minden kommunis­tát, a munkásosztály szervezett élcsapatát, amely harcba ve­zette az egész népet, amelynek­­valóraváló programjával új élet született. Ahogy születtek az eredmények, úgy változtak meg az emberek is. Egyre ke­vesebben lettek, akiket csak a maguk problémái érdekeltek. .A győzelmesen megvívott osz­tályharc megverte a szájasko­­dó, követelőző reakciót. A köz­ség népe végleg odaállt a Párt mögé. Javaslataira kollektí­vákba tömörültek az építő­­munkások, a famunkások, a szabó és cipész kisiparosok. Szövetkezeteket létesítettek, kis részei lettek annak a nagy gépezetnek, amely dübörögve indult neki, hogy diadalra vi­gye a tervet, a Párt nagy pro­gramját. 11 község népe végleg odaállít a párt mellé. És ezt a kapcsolatot sokkal szoro­sabbra fűzték a kommunista népnevelők a választás előtt Elszakíthatatlanná tette a má­jus tizenötödiki győzelmi ü­n­nep, amikor egy­ emberkén­­álltak a békés építő munka táborába a Párt mögé Gyar­mat dolgozói. Fiatalok, akik­nek iskolák, kollégiumok nyíl­tak, üdülők várják őket, asszo­nyok, akiknek szülőotthont építenek Gyarmaton is a Párt javaslatára, napközi otthont létesítettek, akiknek a gyerme­keire biztos jövő vár, munká­sok, szabad parasztok, akik be­csület és dicsőség ügyévé tet­ték a munkát, amellyel a Párt mögött haladva, diadalt dia­dalra halmoztak, így került Gyarmat élére a Párt, hogy a mögé sorakozott dolgozó néppel további győ­zelmeket arasson, valóra váltsa programját, az új tervet, a biztos és boldog jövőt. 28 énekkar szerepel pünkösd két napján Nyíregyházán Az Országos Bánok Béla Szövet­ség hatalmas pünkösdi dalosünnep­ségeket­ rendez az ország nagyobb városaiban, így Nyíregyházán is. Hu­szonnyolc énekkar, több zenekar és tánccsoport érkezik szombaton este nyolc órakor a városba. A pályamo­varról­ fáklyás menetben, lampionok­­kal vonul a kétezer dalos, táncos a városháza elé s ott Kiss Zoltán elv­társ, polgármester üdvözli őket. Pünkösd vasárnapján délelőtt 9—11-ig összkari próbák lesznek. A hangversenyek délután 5 órakor kezdődnek az állami Kiss Ferenc tanítónőképző udvarán. Az ünnepség másnap a Sóstón folytatódik, majd a Szövetség és a Szabadművelődési Tanács kiküldöttei kiosztják a jutal­makat, kitüntetéseket, versenydíja­­kat. A baromfitenyésztés nagyarányú fejlődése Kubányban Kubányban a R­ us­k-Letvárlonyra építettek a német megszállók úttal teljesen elpusztítottak helyén. Az állomásokat új, szovjet gyártmányú berendezéssel szerelték fel. A kelte­tés most teljes lendülettel folyik. Az állomások az idén több mint 5 millió csirkét keltetnek ki, ami le­h­etővé teszi,­ hogy a kolhozok kibő­vítsék baromfi­udvaraikat és újakat is létesítsenek. A Matvejevről elne­vezett kolhoz, amelynek nagy tó áll rendelkezésére, a krasznodári kel­tető állomásról 5 ezer kiskacsát sze­rez be és ezzel megalapítja Kurcány legnagyobb kacsatenyésztő telepét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa június harmadikén este hat órakor a Vasas Székház (Koltói Anna­ út 5.) tanácstermében nagyaktíva ülést tart. Előadó Köböl József elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja és Piros László elvtárs, a SzOT főtitkárhelyettese. A Szakta­nács felhívja az üzemi bizottságok titkárait, propagandistáit és oktat­ási felelőseit, hogy ha meghívójukat még nem kapták volna kézhez, úgy forduljanak szakszervezetükhöz. — Megjelenés kötelező. .

Next