Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

■ | VIUG PR°LETARW! AI ■M DP­S ZÁ­B­O LG S-S­Z­AT MA­R MEGYE­I PAPTBIZOTT­SAGAN­A­K LAPJA ÁRA 50 FILLER 1951 JULIUS 1. VASARNAP VII. ÉVFOLI­AM, III. SZÁM Elhangzott az ítélet a Grősz­­perben. Várjon csak Grósz és bandája ült ennél a pernél v­ádlottak padján? Korántsem, vádlottak padján ültek a washingtoni halálgyárosok és al­­s csatlósaik, jobboldali szó­aldemokraták, vatikáni speku­­­sok, titóista fasiszta feneva­d. Ez a per nemcsak arról itatta le a leplet, hogy szé­len kiépített összeesküvő- és mhálózat folytatta a „Mind­nty-vonalat", hanem újból intatta a leplet az amerikai erialisták alias mesterkedé­­ől is. Újból bebizonyosodott: amerikai imperialisták sem­ilé eszköztől nem riadnak rá egy új véres világháború ibbantása érdekében. Vélet­talán az, hogy az összees­net banda „lelke" a buda­­jti amerikai követség volt, pár hol szóval, hol dollárral, paranccsal „öntötte a he­­lységet" a hazaáruló papok­gyilkosokba kémekbe? A véletlen. Az amer­kai háborús gyújtogatók sem mondtak le számos kudar­cuk ellenére, a béketábor nö­vekvő erejének ellenére sem galád háborús terveikről, ha­nem ellenkezőleg, még aljasabb, vadabb módon, még dühödteb­­ben törnek az egyszerű embe­rek családi tűzhelyei ellen. A háború kirobbantását célzó im­perialista terv egyik részleté­ről­ hu­llott le a rend, amikor többek között a hazaáruló érsek így válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen módon állították volna vissza a földesurak és tankárok hatalmát: „Természe­tesen a Népköztársaság meg­döntésével, elsősorban ameri­kai fegyverek segítségével". Egyetlen becsületes ember sem csodálkozik azon, hogy az amerikai imperialisták száz­ezer holdak volt uraival, gyáro­­okkal, horthysta gyilkosokkal, ott csendőrtisztekkel, szovjet atonákat gyilkoló szerzetesek- tel, üzérekkel, erkölcstelen ele­mekkel szövetkeztek. A köz­mondás is azt tartja: „Madarat tolláról, embert barátjáról". Akik szégyenkezés nélkül, nar­­rivalva ölelik keblükre a spa­nyol nép hóhérát, Francót, akik olyan barátokat gyűjtenek ma­guk köré, mint a gyalázatos áruló Tito, Csang-Kai-Sek, Li- Szin-Man, Bao-Liai, azok szem­rebbenés nélkül kötnek szövet­séget a kisebbfajta hazaárulók­kal, szemétnépséggel is. Ez a per újból megmutatta, hogy az amerikai imperializmus maga köré gyűjti a világ legreakció­­sabb, legundorítóbb, legutolsó szemeteit­­— Hitler náci tábor­nokaitól kezdve a pápai áldás­sal gyilkoló szerzetesekig. Mivel ,,érdemelte ki" Grösz és ban­dája a­z amerikai követség bi­zalmát? Azzal, hogy a banda minden egyes tagja halálosan gyűlölte a dolgozó népet s a nép hatalmának megfojtására esküdött. Mit akartak Gröszék? Véres háború útján, féktelen terrorcse­lekmények útján, munkások, pa­rasztok, asszonyok és csecse­mők legyilkolt hulláin keresztül­gázolva, visszaállítani azt a ren­det, amelyet a dicsőséges Szov­jet Hadsereg sepert el ebből az országból végérvényesen, örökre. Annak az uralkodó háznak fattyát akarták a nép nyakára hozni, amely sok év­századokon keresztül rettenetes rabságban tartotta a nemzetet. Dózsa György, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Zalka Máté meg­valósult álmát akarták megsem­misíteni a bitangok Újra vissza­adni a földet a Dessewffyek­­nek, Eszterházyaknak, Vayak­­nak, Majláthoknak, újra vissza­adni a gyárakat a munkásokat nyomorban tartó tőkéseknek, felszámolni a nők egyenjogúsá­gát, eltiporni gyermekeink nap­fényes életét, jövőjét A vádlottak padján ott ült a világreakció, ott ültek a volt úri Magyarország letűnt lovag­jai. A vádló szószéken pedig ott volt az egész magyar dolgozó nép, minden becsületes magyar ember világnézeti, v­alláskülönb­­ségre való tekintet nélkül. Munkások, dolgozó paraszt­Termelőszövetkezeteink és cso­portjaink legnagyobb része nem­csak a növényápolási munkákban, de az­­aratásban­ is előljár, s jó példát mutat az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok felé. Több terüyetycsond­­ már el is csépelte az ősziárpát. A szamosbecsi „Dó­­zsa" tszcs két nappal ezelőtt csé­pelte el Ili­hold ősziárpáját. A cséplésnél a kívülállók is jelen vol­­tak s kíváncsiak voltak a csoport átlagtermésére. 12 holdon közel SOO mázsa árpa lett. A kívülálló dolgozó parasztok is örültek a szép átlagtermésnek.­­ Több mint 22 mázsa árpája ter­mett tehát holdanként a csoport­nak. Nemcsak árpából, hanem rep­céből is igen szép termést takarí­tottak be a csoport tagjai. Repcéből 12­5 mázsa lett a hol­­dankénti átlagtermés. A kedvező időjárás mellett a cso­porttagok fó munkája, a tudomány és a technika fokozottabb alkal­mazása, jó talajmunka, az időben­­ való vetés meghozta gyümölcsét. Az időben elvégzett munka jelen­ Termelőszövetkezeti csoportjaink az aratással egyidejűleg végzik a szántást és a másodnövények veté­sét. A kérsemjéni ,.Úttörő te­tszes tagjai is felismerték a másodnövé­nyek vetésének jelentőségét s fej­lődő jószágállományuk részére ide­jében elvetették a másodnövényt. A másodvetést a borsó és csala­­rnádé már zöldet a csoport földjén. A túrricsei „Acél” tszcs learatta az árpát s a búza aratását is meg­kezdte. A jövő hét közepéig befejezi az aratást. Ezután úgy határozott a csoport tagsága, hogy munkaerejét átcso­­portosítja a botpaládi tszcs és a csahold állami gazdasághoz. Évtizedek óta nem tapasztalt gazdag, bő termést takarítanak be megyénk dolgozó parasztjai. Az esős időjárás, a nagy termés, vala­mint a gabona helyenkénti ledőlte miatt azonban sokkal nagyobb és nehezebb munka az idei aratás. Éppen ezért e nagy munkához meg­­■ felelően mérjék fel erejüket állami asszonyok, értelmiségiek, fiata­lok, katolikus alsópapok egy­forma felháborodással, izzó gyű­lölettel ítélték el azokat, akik új háborúra spekulálva a régi népelnyomó úrirendet, csendőr­világot akartak visszaállítani. A felháborodott tiltakozásnak ez a hatalmas áradata újabb meg­nyilvánulása volt annak, hogy a dolgozó magyar nép egységesen áll a Szovjetunió vezette béke­fronton s ha kell, élete árán is megőrzi békéjét, szabadságát! A levelek, táviratok ezreiben megnyilvánult az a nagy szere­tet is, amely Pártunkhoz, a nép államához fűzi a dolgozó népet — ahhoz a Párthoz és állam­hoz, amely minden erejével őr­zőségét ismerték fel a csoport pél­dáján a község kívülálló dolgozói és most, hogy a növényápolás har­madik részét befejezték, vállalták a község dolgozói, hogy­ négy nap alatt az aratást is elvégzik. Az urai „Kossuth" tszcs-ben is igen szép átlagtermést értek el árpából. Az ő eredményük holdanként 18,3 mázsa lett. A pa­­posi „Esze Tamás” termelőszövet­kezet hodankénti állaga őszi árpá­ból 15 mázsás. Három brigádot szervezett a záhonyi tszcs is. A tornyospálcai Bicsika-tanyai és az anarcsi 1. típusú tszcs felismerve a közös munka előnyét, az aratást úgy szervezte meg, hogy négy nap alatt befejezze. Nemcsak a szán­tást és a vetést, de már a növény­­ápolást is közösen végezték a cso­port tagjai s gyorsan ment a munka. úgy határoztak mindkét he­lyen, hogy az aratást is közö­sen végzik, hogy idejében és szemveszteségmen­tesen betakarítsák terményüket, gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink, és községeink egyéni­leg dolgozó parasztjai. Minden erő bevonásával teljes lendülettel lás­sanak a bő termés szemveszteség­mentes, időben való learatásához és betakarításához. Mire vár a nyíregyházi állami erdőgazdaság ? Hatalmas tábla, derékig érő ku­koricája van a Sóstó felé vezető vasútvonal mellett a nyíregyházi er­dőgazdaságnak. Derékig ér a ku­korica, de a gyom sem kisebb a kukorica között. Egyes he­lyeken már meg is sárgult a ku­korica. Elszívta és szívja még most is előle a táplálékot, a nedvességet a gyom. Naponta járnak arra az erdőgazdaság dolgozói is s még­sem tettek semmi intézkedést. Sú­lyos mulasztást követtek el ezáltal, de még súlyosabb lenne, ha egy-két napon belül nem kapálnák meg a különben szép kukoricát. A megye több község hat­árában kötik a nép érdekei felett s kíméletlenül lesújt az ellenségre! Vádolt és tanúskodott az egész sokat szenvedett magyar nép. Felidézték azokat az emberte­len időket, amikor tízezrek ván­doroltak ki az országból az éh halál elől menekülve s amely időkről a reakciós „Nyírvidék" is kénytelen volt bevallani: „Az egri kanonok polgári jó tízezer­­holdra terjedő uradalmáról fel­tartóztathatatlanul nyomul a nép más országokba, éspedig nem kanonokjai és prépostjai után, mert még senki sem hal­lotta, hogy egy kanonok is ki­vándorolt volna." Felidézték dolgozóink a Horthy-hóhérok kegyetlen rendszerét, amikor a is látni még gazos földeket. A köz­ségi tanácsok mellett működő me­zőgazdasági állandó bizottság tag­jai, a dű­lőfelelősök, a mezőőrök, de elsősorban a Párt tagjai járják be a határt és ellenőrizzék: meg­­kasou­lja-é­ a község minden dolgo­zója a földjét. Aki elmaradt a nö­vényápolással, azt figyelmeztessék: egy-két napon belül irtsa ki­ a gyo­mot. A növényápolási munkát se hanyagoljuk el Mindenfelé folyik már az aratás a megyében. Kalászosaink mellett szép termés ígérkezik kapásnövé­nyeinkből is. Hogy a kalászos vé­lemények mellett kukoricából burgonyából, napraforgóból és más kapásnövényekből is biztosítsuk a bő termést, annak egyik legfonto­sabb feltétele a növényápolás idő­ben és jó minőségben való elvég­zése. Sok százezer mázsa burgo­nyát és kukoricát veszítenének el ,dolgozó parasztjaink, ha elkésné­nek a növényápolási munkákkal, ha nem irtanák ki a gyomot kapásnö­vényeink közül. A nyírbátori termelőszövetkezeti csoportok dolgozói röpgyűléseket tartottak s izzó felháborodással ítélték el a Grósz-banda tevékenységeit. Meg­fogadták, hogy jobb munkával vá­laszolnak az imperialista ügynökök mesterkedéseire. A „Vörös Csillag” termel­őszövet­keze­ti csoport öt nap alatt elvégzi az aratást. Az T. tí­pusú „Lenin” termelőszövetkezeti csoport közösen arat és közös sze­­rvre hord be. Hasonló felajánlást tett a „Kossuth­’ csoport, a „Béke” csoport tagjai pedig lelkes verseny­munkával négy nap alatt végeznek az aratással. A nyírbátori dolgozók is kifeje­zésre juttatják hűségüket népi ál­lamunk iránt. A termelőszövetke­zeti csoportok példáján az egyéni­­leg gazdálkodó dolgozó parasztok is egyre nagyobb lendülettel aratnak. Hagyó Kovács-félék nemcsak vasvillával, hanem nyomorlakás­sal, tüdőballal, éheztetéssel is gyilkolták a népet. Idéz­zük a „Szabolcsi Tanító” 1935 novem­beri számát: .. . . még a balkáni államok csecsemőhalálozása is kedvezőbb, a mi 18,5 százalékos átlagunknál, nem is szólva egyes alföldi falvak és tanyák non ritkán 50—60 százalékig is emelkedő csecsemőpusztulásá­ról. Népünk 60 százaléka angol­kóros, gyermekeink 87 száza­léka fogszúbetegségben szer­ved, asszony és férfi egyaránt korán elöregszik ... a falusi gyermekeket a szervezet hiány­­érzéke s magyarul: éhség. A szerk.­ hajtja kora tavasszal a rétekre sóskát legelni...D­e még inkább növekedett a nyo­­mor a háborúk idején amikor a császár, majd a lovastengerész hóhér a halálba, igazságtalan háborúba korbácsolta az ors­zá­got. Azok az aljas összeeskü­vők, akik most elnyerték méltó büntetésüket és a hasonszőrűek , megáldották a háborút, se tevékenyen közreműködtek ab­ban, hogy a népet vágóhídi, hajtsák a horthysta bitangok ..Megértem nekik: a cisztercit rend jövedelme például meghá­romszorozódott a második vi­lágháború alatt! Nem különböz­nek aljasságban megbízóiktól a amerikai fegyvergyárosok ügy­nökei. A nép feletti hatalom, pénz, a vagyon n­em volt fontos s ezért használták­­ aljas céljaik elérésére a hivő vallásos érzéseit ezért rendez­tek „csodákat“ a tízezres jöve­delmek érdekében A Nagy Ferenc, Mindszent Peyer, Rajk útján haladó Gróf érsekre és bandájára lesújtó a nép ökle, mint ahogy eddig kíméletlenül lesújtott minden­kire, aki a nép ellen emelte az összeesküvő kezét. Sokat tart­hatunk ebből a perből. Tanú­nak belőle azok, akik azt hi­ték, hogy az ellenség jámbora karbatett kézzel nézi a szoci­azmus előretörését Megtant­ják azt, hogy az ellenség ne tette le a fegyvert. Megtant­ják azt a sztálini igazság, amelyet Rákosi elvtárs idéz. Pártunk 1950 február 10-i Ke­ponti Vezetőségi ülésén: „Min addig, amíg megvan a kaoit­lista környezet, lesznek náluk kártevők, kémek, diverzáns­ és gyilkosok, akiket a külső­ államok ügynökségei külden hátországukba." Megtanult azt, hogy a szocializmus elő­­törésével az osztályellenség­en nagyobb gyűlölettel támad, módszerrel: sötétben, alatton­san, földalatti összeesküvéss orogyilkosságal, kémkedést „A megvert ellenség megs­szeretett energiával, százszor­ra fokozott gyűlölettel veti tr­gát a harcba...” S mert így van, mert ezt újra es ti példákból tanultuk meg: mint egyes dolgozó kötelessége, s mélyes létérdeke fokozni az éh­séget. Minden egyes dolgozó jelesség­e még erősebbé tenni országot. Mit jelent erősíteni országot? Jelenti azt, hogy­­­ban végezzük napi munkánk Jelenti azt, hogy erősebbé tr­szük szabadságunk és béke őrét, a néphadsereget. Jele azt, hogy törhetetlen hűség még jobban elmélyülő szere­te! küzdünk a Párt vezetése a Szovjetunió oldalán ! teres béke mpáp­lalmazá­­áért SZÜNTELENÜL FOKOZZUK AZ ÉBERSÉGET! HARCBAN MINDEN SZEM GABONÁÉRT 22 mázsa árpája termett holdanként a szamosbecsi „Dózsa“ tszcs-nek Zöldel a másodvetésű növény a kérsemjén „Úttörő“ tszcs földjén

Next