Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 178-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

@r­ak­ta­rjai / I AI MDP $ZABOLCS~S Z­ATM­AR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN­AK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 171. SZÁMáRA 50 FILI.kK DOLGOZD PARASZTOK! TER­MELŐSZÖVETKEZETEK, Álla­mi GAZDASÁGOK ÉS GÉPÁLLO­MÁSOK DOLGOZÓI! ELŐRE A BETAKARÍTÁSI ÉS BEGYŰJTÉ­SI BÉKEVERSENY GYŐZEL­MÉÉRT! 1953 JÚLIUS 31. PÉNTEK Előre a cséplés, begyűjtés sikeréért! Begyűjtésben a kisvárd­ai, mezőgazdasági munkában a nagykállói járás az első A betakarítási és begyűjtési bé­keversenyben megyénk nem áll rosszul a többi megyékhez viszo­nyítva. Azonban ahhoz képest, hogy az aratást rövid idő alatt fejeztük be, igen elmaradtunk úgy a betakarítással,­­mint a csép­­léssel és ebből kifolyólag a be­adással is. Különösen rosszak az eredmények a tiszalöki, vásáros­­naményi járásokban és Nyíregy­háza városban. A betakarítási, begyűjtési békeverseny élenjáró járása a kisvárdai járás, ők kap­ják meg a megyei pártbizottság versenyzászlaját. A megyei ta­nács versenyzászlaját a nyírbá­tori járás kapja. Harmadik a ke­­mecsei járás, 4. a nagykállói já­rás, 5. a baktai járás, 6. a máté­szalkai járás, 7. a nyíregyházi já­rás, 8. a fehérgyarmati járás, 9. a csengeri járás, 10. Nyíregyháza város, 11. a vásárosk­aményi já­rás, 12. a tiszalöki járás. A községek versenyében Szé­kely termelőszövetkezeti község érdemelte ki a megyei pártbizott­ság versenyzászlaját. Második Nyírmeggyes. A termelőszövetke­zetek között első a szabolcsbákai II. Kongresszus, második a kálló­semjéni Új Élet. Az állami gazdaságok között el­ső a nyírmadai állami gazdaság, jó eredményt ért el még a gyula­tanyai kísérleti gazdaság a gabo­nabeadási versenyben. Rosszul teljesítő községek: Csengersima, Kisnamény. Terme­lőcsoportok között utolsó a pa­­szabi Tolbuchin. A tarlóhántás, másodvetés és gazoló kapálás végzésében első helyen a nagykállói járás van, így a megyei pártbizottság ver­senyzászlaját továbbra is ők őr­zik. Második Nyíregyháza város, 3. a baktai járás, 4. a kisvárdai járás,­ 5. a nyíregyházi járás, 6. a nyírbátori járás, 7. a mátészalkai járás, 8. a fehérgyarmati járás, 9. a kemecsei járás, 10. a vásáros­­naményi járás, 11. a csengeri já­rás, 12. a tiszalöki járás. A megyei pártbizottság ver­senyzászlaját Rohad község kap­ja meg. A megyei tanács máso­dik helyezettnek lép­* verseny­zászlaját tovább mánháza dolgozó paras A nagykállói Vörös Zászló ter­melőszövetkezet kapja a megyei pártbizottság versenyzászlaját a jó tarlóhántási, másodvetési mun­kájáért. Második termelőszövet­kezet a szamosbecsi Dózsa. A gépállomások nyári tervtel­jesítésében első a vencsellői gép­állomás, második a balkányi.­­ Legrosszabbul teljesítő gépállo­mások a csaholci és a tyukodi gépállomások. A legjobb állami gazdaság az abapusztai, második az újfehértói. Legrosszabbul dol­gozó állami gazdaság a nagyme­zői állami gazdaság. ÚJABB TERMELŐCSOPOR­­TOK VIHETIK SZABAD­PIACRA TERMÉNYEIKET Megyénkben eddig 33 termelő­­szövetkezet és 5 község kapta meg a szabadpiaci értékesítés jogát. Újabban a következő termelőcso­portok kapták meg a szabadpiac­­ot: a tiborszállási Petőfi, a piri­­csei Petőfi és a pusztadobosi Bé­ke termelőcsoportok. ai Szovjetunió Kommunista Pártjának 50. évfordulója ötven évvel ezelőtt az Oroszor­­­szági Szociáldemokrata Munkás­párt II. Kongresszusán alakult meg ténylegesen az OSZDM1­, ezen a kongresszuson fogadták el forra­dalmi programmját, vetették meg az alapját a bolsevizm­usnak, mint új politikai irányvonalnak és mint új típusú marxista pártnak. A mun­kásosztály forradalmi pártját a dolgozók nagy vezére és tanítója, Lenin elvtárs alapította, s a pár­tot Leninnel együtt hű tanítványa és fegyvertársa, Sztálin elvtárs építette és erősítette. A bolsevik­leninistáknak az OSZDMP II. Kon­gresszusán alakult kicsiny politi­kai csoportjából a párt a Szovjet­unió sokmillió tagot számláló kom­munista pártjává nőtt, amely a szovjet népnek hatalmas irányító és vezető ereje a kommunista tár­sadalom felépítéséért vívott harc­ban. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja a dolgozók szabadságáért és boldogságáért vívott hősi harcával kivívta a nép végtelen szeretetét és bizalmát. A Szovjetunió népei országuk történelmi fejlődésének évtizedei során a gyakorlatban ta­pasztalták ki az országban létező főbb pártokat: a Fekete Százakat, vagyis a földesurak pártját, a tő­kések pártját, vagyis a kadétokat, a mensevikieket, a jobboldali szo­cialisták pártját, a szociál-forra­­dalmárokat, azaz a kulákok védel­mezőit és a bolsevikok, kommunis­ták pártját. A dolgozók elvetették az összes polgári és kispolgári pár­tokat és sorsukat a kommunista pártra bízták. Választásukban nem tévedtek. A Kommunista Párt való­ban bebizonyította, hogy az egyet­len igazi, népi párt, amely bátran és maradéktalanul védelmezi a munkások és parasztok érdekeit. A munkásoszály és Oroszország dolgozó tömegei a Kommunista Párt vezetésével megdöntötték a cár, a földesurak és a burzsoázia hatalmát és létrehozták a szovjet­hatalmat , a dolgozók hatalmát. A történelemben először jött létre a munkások és parasztok szocia­lista állama, amely létezésének első napjaiban nyilvánosan bejelen­tette, hogy a világ minden népével békében és barátságban akar élni. Az imperialisták kísérletei, hogy az első szocialista államot meg­semmisítsék, hogy az országot fel­darabolják és leigázzák, kudarcba fulladtak. A nép a kommunista párt hívására megszervezte a be­avatkozók és a belső ellenforradal­­márok szétzúzását, megvédte szo­cialista hazája szabadságát és füg­getlenségét. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével hatalmasan át­alakította országát. A Szovjetunió a szocialista iparosítás és a mező­­gazdaság kollektivizálása eredmé­nyeképpen történelmileg rövid idő alatt hatalmas ipari kolhozhata­­lommá vált, amely gazdaságilag független a kapitalista országok­tól. A Kommunista Párt a Szovjet­unió népeit a szocializmus győzel­mére vezette. A szovjet nép fel­építette azt a társadalmat, amely­ben teljesen felszámolták a ki­zsákmányoló osztályokat, ahol örökre megszüntették az embernek, ember által való kizsákmányolását, amely társadalom nem ismeri a gazdasági válságokat és a munka­nélküliséget, ahol minden ember élvez­i a gondtalan és kulturált élet áldásait. A Kommunista Párt több, mint hatvan, a Szovjetunióban lakó nemzetet, nemzetiségi csoportot és nemzetiséget kovácsolt össze egysé­ges, testvéri családdá. A párt bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politi­kájával biztosította a szovjetor­szág összes népeinek gazdasági és kulturális felvirágzását. A szovjet nép a fasiszta rablók ellen vívott Nagy Honvédő Hábo­rúban, pártjának vezetésével meg­védte a német és japán imperia­listáktól a szocializmus hatalmas vívmányait és megmentette a világ népeit a fasiszta rabság veszélyé­től. A háború után a szovjet em­berek a Kommunista Párt vezeté­sével rövid idő alatt helyreállítot­ták a népgazdaságot és újabb je­lentős sikereket értek el az ország gazdaságának és kultúrájának fej­lesztésében. A népgazdaság vala­mennyi ágában elért eredmények a szovjet emberek anyagi jólétének további emelkedésére vezettek. A szovjet nép szüntelenül érzi jóté­kony hatását a szocializmus gazda­sági alaptörvényének, amelynek lé­nyege: az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségleteinek maximális ki­elégítése. A Szovjetunióban a dol­gozók tulajdonát képező nemzeti jövedelem szakadatlanul növekszik, a tömegszükségleti cikkek árát a háború utáni időszakban hatszor le­szállították, a munkások és alkal­mazottak reálbére állandóan nö­vekszik és a kolhozparasztok jöve­delme emelkedik. A Kommunista Párt azért tudja sikeresen betölteni a szovjet nép vezérének és vezetőjének szerepét, mert egész tevékenységének vezér­fonala a marxizmus-leninizmus mindent legyőző tanítása, amely helyesen tükrözi a társadalom anyagi élete fejlődési törvényszerű­ségeit. A Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmust nem dogmának, hanem a cselek­vés vezérfonalának tekinti és eré­lyesen harcol a marxizmus-leniniz­­mustól való minden elhajlás, az elmélet minden elferdítése, a dog­ma­tizmus, a betűvágás ellen. A marxizmus-leninizmus élő, alkotó tudomány, amely szüntelenül ú­i következtetésekkel és tételekkel gazdagodik. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának egész története a marxi-leniai elmélet nagy mozgó­sító, szervező és átalakító erejéről tanúskodik, megmutatja, hogy a párt alkotó szellemben alkalmazta az elméletet a maga gyakorlati te­véken­y­ségében. A bírálat és önbírálat a Kom­munista Párt hatalmas fegyvere a Szovjetország felvirágoztatásáért a kommunizmus felépítés­éért vívott harcban. A párt azért erős, mert nem fél a bírálattól, és hibáinak bírálatából erőt merít a további előrehaladáshoz. A Kommunista Párt különös figyelmet fordít az alulról, a dolgozó tömegektől jövő bírálat fejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja a­ bírálat és önbírálat­­ segítségével bevonja a széles dolgozó tömegeket az állam­igazgatásban való aktív részvétel­ben­biztosítja az államapparátus és valamennyi társadalmi és gazda­sági szerv tevékenységében jelent­kező hiányosságok megszüntetését A szovjet rend igazi demokratiz­musának fényes bizonyítéka az a tény, hogy a Szovjet országban a széles dolgozó tömegek aktívan A vencsellői Szabadság terme­lőszövetkezet tagjainak lelkes munkája meghozta gyümölcsét. Gazdagon fizetett kalászosuk.­­ Holdankint 12 mázsás eredményt értek el. Mikor befejezték a csép­lést, az első gabonát a házánál­ harcolnak a munka hiányosságai ellen. A nép szolgálata, a gondoskodás a nép javáról,­­ a legfőbb törvény a Kommunista Párt számára. Ezért tartják a szovjet emberek a Kom­munista Pártot a maguk pártjá­nak, hozzájuk közelálló, szívüknek kedves pártnak, azért támogatják egyöntetűen a pártot, ezért har­colnak aktívan politikájának meg­valósításáért. A párt egész tevé­kenységében a milliós dolgozó tö­megek alkotó aktivitására támasz­kodik, fáradhatatlanul erősíti és szélesíti kapcsolatait a néptömegek­­kel. A párt azért erős és legyőz­hetetlen, mert kapcsolata a néppel megbonthatatlan. Ez egyike azok­nak a fő vonásoknak, amelyek a kommunista pártot megkü­lönböz­tetik a burzsoá és az opportunista pártoktól. "« A Szovjetunió Kommunista Párt­jának története a mensevikek, a tr­ocki­sták, a bu­h­arm­isták, a na­cionalista elhajlók, a Berija-féle ügynökök és a burzsoázia többi ügy­nökei ellen vívott harc története a mensevikek, a trockisták, a had­arinisták, a nacionalista elhaj­lók és a burzsoázia többi ü­gynö­kei szétzúzásának története. A párt története arra tanít, hogy a párt az opportunista és áruló ele­mek elleni kérlelhetetlen harc­nél­adták. Rendezték minden tarto­zásukat. A megmaradt gabonából 8 kiló jutott egy munkaegységre, melyet a napokban osztottak ki. Türk János, a tsz. kocsisa egy­maga 340 munkaegységet dolgo­zott, összesen 27 mázsa gabonát­kal nem tudta volna megőrizni egységét és fegyelmét, nem tudta volna betölteni a nép vezérének és tanítómesterének szerepét. A szovjet állam az ellentétes rendszerek békés egymás mellett­­élésének lehetőségéről szóló lenini­sztálini tételből kiindulva, a Kom­munista Párt vezetésére követke­zetesen a béke megőrzésének és megszilárdításának, a nemzetközi együttműködésnek, a többi ország­gal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikáját folytatja. A szovjet kormány több ízben ki­jelentette, hogy a nemzetközi élet minden kérdését az­ érdekelt orszá­gok egymás közötti tárgyalásai útján meg lehet oldani. A szovjet kormány békeszerető politikája va­lamennyi nép egyöntetű támogatá­sával és helyeslésével találkozik. Az egész haladó emberiség mint védőbástyájára és reménységére te­kint a Szovjetunióra az ú­­ világ­háború veszélye ellen, a tartós bé­kéért, a demokráciáért és a­ szo­cializmusért vívott harcában. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja sikereinek, a párt politikai és gazdasági tevékenységének óriási nemzetközi jelentősége van. Vala­mennyi ország kommunista- és munkáspártjai felhasználják a vitt haza. Ebből 6 mázsa 80 kiló árpa. Smajda Miklós tsz. tag is bőven kapott egységeire. 365 munkaegységet dolgozott eddig, melyre 1 mázsa híján 30 mázsa terményt vitt haza. Ebben 7 má­zsa 30 kiló árpa van. Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag tapasztalatait a dolgozók érdekeiért, a dolgozóknak a társa­dalmi és nemzeti elnyomás alóli felszabadításáért vívott harcukban. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának fennállása 60. esztendeje alatt megtett dicső útja példaképe a dolgozók érdekei önfeláldozó szolgálatának, a nép szabadságáért és boldogságáért, az új kommunis­ta társadalom győzelméért folyta­tott önzetlen harcnak. Példaképe a magyar nép nagy pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának. Ha­talmas erőt merít ez a párt a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalataiból; elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak köszönheti a mi pártunk és egész dolgozó népünk, hogy biz­tosan haladunk előre a szocializ­mus építésének útján. Most, ami­kor a párt Központi Vezetőségének javaslatára kormányunk új pro­­grammot dolgozott ki, különösen fontos, hogy minden egyes kom­munista harcosan tanulmányozza a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak tapasztalatait, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának tapaszta­latait. Ez vértez fel bennünket to­vábbi sikeres küzdelemre a szo­cializmus felépítésért és a tartós békéért. Használják ki jobt Július 20-től 25-ig megyénk gépállomásain a napi cséplési tel­jesítmény a következőképpen alakult. A nagydobosi gépállomáson 13 cséplőgép van. Az említett 5 nap alatt az egy gépre eső napi telje­sítmény 200 mázsa, Mándokon 134, Kisvárdán 132, Vencsellőn 113 mázsa. Jó eredménnyel dol­gozott még a nyírmadai gépállom­ ban mind g­épek­­ más, ahol 11­ az egy gépre eső telje Azonban nem ... Jó ez el a többi gépállomásokról. Csahol­­con például, ahol 36 gép van, csak 16 mázsa volt az egy gépre eső napi teljesítmény az említett 5 napban. Kölesén 17, Ófehértón pedig 20 mázsa. Még mindig sok a műszaki kiesés. Ez különösen élj­esí­tő képességes megmutatkozik az ófehértói gép­állomáson. Sürgősen fel kell számolni a hiányosságokat, amelyek gátol­ják a cséplés határidőre való be­fejezését. Az eddigi teljesítmény­nyel szemben napi 160—170 má­zsát kell elcsépelni gépenként, hogy időben befejezhessük me­gyénk területén a cséplést. A vencsellői Szabadság termelőszövetkezet tagjai között szétosztották a gazdag gabonatermést

Next