Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
'(JlUu) ufO-ltUíir-iat üljetek J - l L ^ XU- évfolyam, 1. szám ÁKA 50 FILLEH 1955 január 1, szombat V ___________. Békés, gazdag újesztendőt ! Irohi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki tanácsa elnökének újévi üdvözlő rádióbeszéde Kedven Barátaim! Kedves Elvtársak! Éppen, hogy elütötte az óra az éjféli és felhangzottak nemzeti himnuszunk jókedvet és bőséget ki- igeártó szavai. Az egész országban vidám hangulat van, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk egy újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban szabad népként immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A nemzeti büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével ez alatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó szabad hazát teremthettünk. A szabadság 10 éve alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotó ereje és lendülete, s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az újév küszöbén a hála és a szeretet szavával köszöntjük a nagy szovjet népet, amely leverte kezünkről a rabbilincseket és szabaddá tette előttünk az utat a nemzeti felemelkedés, a szabad és boldog élet felé! Szerencsekívánatainkat fejezzük ki a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsét és sikert kívánunk a többi népeknek a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves Barátaim! Büszke szívvel gondolhatunk vissza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értelmiségünk alkotó ereje, megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének legdemokratikusabb választásai, a Hazafias Népfront kibontakozó lendülete bizonyítják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az újév köszöntésének ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben, még nagyobb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobbat, szebben dolgozunk. Tőlünk, és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, boldogabban élni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az újévben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mai újévi köszöntőnk, ezért vagyunk mindannyian szilárdan meggyőződve abban, hogy előre és csakis előre foguna menni az új esztendőben is. Kedves Barátaim! Míg az eredményes munka jóleső boldogságával , szívünkben és a további felemelkedés bizakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük el,i pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatra éppen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkánál, a német, militarizmusnak feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakarata és elszántsága, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánnyal, fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival ás a világ minden dolgozójával — ezt követeti tőlünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindannyiunknak, mindel inai gyár dolgosának teljes sikert és boldog új esztendőt. 4 ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN 7 elmúlt esztendő, ezerkilencszázötvennégy, még sokáig ajkunkra fog jönni, amíg meg nem szokjuk az új nevét. Ezerkilencszázötvenöt. Ma még furcsa, ízlelgetjük, amint kimondjuk, pedig bizonyosság. 1954 a tegnapé, s vele együtt a múlté minden tettünk, azok is, amelyek előbbre vitték győzelmes életünket, s azok is, amelyekkel hibáztunk. De hasznos tetteink gyümölcsei megmaradtak. S most úgy tekintünk azokra, mint az ajándékokra. A mi ajándékaink azok önmagunknak. Ezerkilencszázötvenöt. KÉRDÉS: „Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?” VÁLASZ: „Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása Irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségeit rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amellyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyob azoknak a felelős államférfiaknak szánta is, akik — bár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Ilerriot, a francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő béreg-világmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi pofáradságos volt ez az év, amelynek utolsó perceit nemrég hagytuk a tegnapnak? Igen, hiszen a mi életünk nem a pihenés jegyében zajlik. Nincs ideje a tétlenségnek, sokat kell pótolnunk, amit évszázadok aludtak el rémes álomban. A mi életünkben egy év, évszázad a múltban. Mérföldképtes csizmával jár a mi népünk, s mégsem jár elég gyorsan. Nehéz volt ez az év is, mint a többi, mióta birtokunkba vettük hazánkat, a feldúlt földet, megrombolt városokat. Nehéz volt, és mégis könnyebb. Nem pihentünk, s mégis könnyebb lett számunkra a munka, nem torpantunk meg, inkább céltudatosabbá vált az utunkritika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az elv tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. • Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a résztvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb erő feszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti.'' NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Mára tíz napja tartotta az országgyűlés ünnepiülését Debrecenben. Rákosi Mátyás elvtárs így kezdte beszédeit ..Tíz esztendeje, hogy újra megteremtődött a magyar államiság, s tíz esztendeje, hogy hazánk szabad!. . S ma, tíz év távlatából büszkén állapíthatjuk meg, hogy hazánk ezeréves történelme folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható, az élet minden területére kiterjedő átalakulást, soha nem végzett olyan hatalmas, eredményes építő és ujjat alkotó munkát, mint a felszabadulás óta eltelt egyetlen évtized alatt.“ S most lezártuk ezt az évtizedet, utolsó évével, ezerkilencszázötvennéggyel. Az első évek lázas sietsége után ez az esztendő a meggondolások éve volt, amikor számbavettük tetteinket, s a közben ejtett hibákat javítottuk, amellett egy percre sem abbahagyva teremtő munkánkat. Nehéz megmondani, hogy melyik volt könnyebb, melyik nehezebb: a hagyiramú, lázas építési vagy a meggondolt, szélesebben hömpölygő munka, amely már életünk minden területét magába foglalta. Azonban egy bizonyos: könnyebben végeztük, hiszen már nem csupasz kézzel kezdtünk hozzá, mint 1944-ben. 70 .Munkásosztályunk eltörülhetetlenül beírta ne-mifivét a történelem könyvébe hatalmas erős feszítéseinek győzelmes sikerével, melynek tanúja az egész világ: a romokban heverő országot felépítette, s megteremtette az erős nagyipart. Terveket készített, s azokat valóra is váltotta. S még arra is maradt ideje, hogy fokozott figyelemmel forduljon az elmúlt évben a dolgozók közszükségletei felé, s a nehézgépek mellett — terven felül — olyan dolgokat is létrehozzon, amelyek az egyre igényesebb közszükségletet ki tudják elégíteni. Munkásosztályunk teremtőakarata óriási erőforrás! S ez a forrás egyre mélyebbről, és egyre szélesebben buzog. Az új év első napja van ma. Mögöttünk az 1154. év alkotó napjai, melyek emlékekké váltak az új év első órájában, előttünk a beíratlan jövő. De gazdagabbak vagyunk alkotásainkkal. Az emlékek tapasztalatot nyújtanak, eddigi munkánk eredményei biztos alapot, amelyre a fellegekig épülhet jövőnk! S mi nem engedjük jövőnket bántani!Nem és ezerszer nem! Jövőnk, ezerkilencszázötvenöt nagy feladatainak, a szocializmus további építésének munkásosztályunk szilárd alapja. Napjainkban megyénkben világosan kifejezve fogantak elhatározások munkásosztályunkban, melyek bizonyságát adják a holnapba vetett bizakodásuknak, teremtő akaratuknak. Egymás után születtek meg a szabolcsi üzemek munkásainak, vállalásai, melyek első negyedévi tervünk túlteljesítését tűzték ki (Folytatás a 3. oldalon.) Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének válasza a Jugopress által feltett kérdésre