Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-02 / 77. szám
«» Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége március 31-én, vasárnap ülést tartott a TTIT Bessenyeiklubjában. Az októberi ellenforradalmi események óta ez volt az első ülés, s így napirenden szerepelt az elnökségnek új tagokkal való kiegészítése is. Többek között az elnökség tagja lett Benkei András, az MSZMP megyei intéző bizottságának titkára, Orosz Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, Nagy Sándor megyei kertészeti felügyelő, dr. Földi Emil orvos, Suszta Sándor, a nyíregyházi Dózsa TSZ elnöke, országgyűlési képviselő, Bartha László 25 holdas orcsi és Garai Mihály 18 holdas nyíregyházi középparasztok, Tóth János 8 holdas mátészalkai egyénileg dolgozó paraszt és Porzsolt István tanár, a nyíregyházi tanítónőképző igazgatója. Beszámolót Orosz Ferenc tartott, amelyet vita követett. A beszámoló és vita alapján az elnökség tagjai legfőbb feladatként a tömegek között végzendő felvilágosító munkát jelölték meg, amelynek célja: tömöríteni mindazokat, akik a szocializmus építésében velünk egyetértenek és együtt kívánnak haladni. keletmagyarország 3. (f.Vá&L Ígéretemhez híven nem írom ki nevét. Azt sem közlöm kérésére, hol dolgozik. Elégedjünk meg azzal, hogy B. G. komoly értelmiségi szakember, s fontos hivatalban dolgozik. Hogy miért nem írok róla bővebbet, annak okai vannak. Súlyos testi fogyatékosságokkal küzd. Már gyermekkora óta. Ez a tudat ott él benne, bosszantja, gyötri, nagy hatással van egész lelki világára. Ült , lőtten a széken, s amikor búcsúztam, restellt felállni, bántotta járása, mozdulatai. Megértettem, én mégis úgy néztem rá, mint egy égés emberre, aki szorgalmával, nagy munkakedvével, udvariasságával, az emberekkel való becsületes foglalkozásával pótolja, amit pótolhat. Kétszer annyi idő alatt végzi el azt a munkát, amit egy egészséges ember, de elvégzi becsületesen. Nagy kín, szenvedés számára a járás, s csak becsülni lehetett azért, hogy mint kommunista [UNK] rendszeresen eljárt a taggyűlésekre. Pedig egy kilométer csaknem egy óráig tart neki. Most nem jár kommunista gyűlésekre. Nem lép ,ett be a -értba. Bár ennek ellenére most is kom imunistának vallja magát.3 Bántja valami, valami, i 'mi pontosan vele történt meg. Tudja, hogy most egész, harcedzett, keménykiállású, határozott fellépésű, cselekvésre kész emberek kellenek a pártba. S ez visszahúzza. Mit keressen ő itt, egy beteg, járni, mozogni, dolgozni alig tudó ember? Még pártmunkát sem tudna végezni. Most pedig csak olyan kommunistákra van szükség, azokat veszik fel a pártba, akik tevékenykednek. — így gondolkodik. 1/ lfli legyen vele? — Hagyjuk! Még soha nem szerepeltem újságban. Nem szeretem a kirakatot. Őrzöm az eszmét magamban, mint valami házi titkot. Igen. B. G. nem állhat tömeg elé szónokolni, nem járhat háztól-házig agitálni, mert nem teheti. Ezért magába zárja titkait, gondolatait. Ez az ember azelőtt mégis végzett pártmunkát. Dolgozott, ha kellett éjszaka is. Szerkesztette az alapszervezet faxújságját, cikkeket írt rá, ülő munka, otthonában elvégezte. Ha nehezen is, de szívesen csinálta. Mégis így panaszkodik. — Nem végeztem annyi pártmunkát, hogy ne bíráltak volna. Nem voltak megelégedve ... Sőt. Visszaminősítették tagjelöltnek, azzal az indokkal, hogy baráti köre nem megfelelő. (Közben senkivel sem barátkozott.) Ilyen mo Igacsinált dolgok c. örült ~j. G. ha elvégezte a munkáját és családi körébe mehetett, kerülte az embereket, nem akart találkozni senkivel, hogy ne nézzék, ne bárulják őt. Nem hogy barátkozott volna. Megbántották. Még a taggyűlésre sem hívták meg, ahol az i’fiét tárgyalták. Nem voltak elégedettek• ezzel a értelmiségi, de súlyos testi fogyatékosságban szenvedő emberrel, akire, annak ellenére,? hogy a munkásosztály sotraiból lett értelmiségi, ? még azt ,is rásütötték.i hogy nem beszélt rétidő? sen a szegény emberekkel. t Ö, aki maga is szegény?♦ Az utcán hányszor köszönték meg neki a szegény emberek, hogy az igazság oldalán tört lándzsát, s szorítottak vele kezet?! De ki tudta ezt? Nem mondta senkinek. Talán azt sem mondta el senkinek — hiszen nem nagyon keresték még meg az illetékesek — miért tartózkodik most a belépéstől. Én megkérdeztem tőle, mi tartja vissza. — Őszintén kérdezte, ♦ őszintén válaszolok. Testi hibáim miatt a múltban sem tudtam annyit dolgozni, hogy az megelégedést váltott volna ki a vezetőségben és másokban? Ez az érrik. A másik pedig az, hogy értelmiségit vagyok. Ez valahogy mostanában olyan másodrangúsági érzést keltett fel bennem. — válaszolta s hozzátette — de én így is kommunistának vallom magamat. Én megértettem. De az kellene, hogy megértse más is. FARKAS KÁLMÁN. ÉRDEKES HÍR ? Nemrégiben Stockholm déli részén, a Hammarby ♦ domb alatt, ahol télen gye? rekek szoktak síelni, urá?niumtelep nyomaira bukkantak. Állítólag a telep X húszszor olyan gazdag urániumban, mint azok a he?♦ lyek, amelyeket mostanáig ? fedeztek fel Svédországban. * A hatóságok már megadtál: X az engedélyt a kutatómunkák elvégzésére, amelyek * során meg akarják állapi*tani, hogy milyen kiterjedt? az új urániumlelőhely és| M lehet-e aknázni gazdaságosan. ? , 1957. április 2. kedd „Jelenjen meg a KISZ lapja“ A nyíregyházi KISZ zászlóbontó nagygyűlésén többek között felszólalt Tóth József elvtárs, a rakamazi KISZ szervezet egyik vezetője, aki felszólalásában a többi között a következőket kiűndotta: Sokat gondolkodtunk mi rakamazi kommunista fiatalok, amikor hallottuk és olvastuk, hogy ifjúsági rétegszervezetek alakulnak. Többen felkerestük a párttitkárunkat március 11-én, s közösen megbeszéltük vele, hogy mi a szándékunk. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy kommunista ifjúsági szervezetet alakítunk. Még ezen a napon megalakítottuk a szervező bizottságot, amely eredményesen dolgozott. Néhány nap alatt több, mint 30 tagja lett szervezetünknek. Ezek között vannak munkás, paraszt, értelmiségi fiatalok, elsősorban a kommunisták g>mekei. Ma már azonban sokkal többen vagyunk. Az öt tagból álló vezetőség, — melyet az egyik gyűlésünkön választottunk — jól dolgozik. Nagyon sokat segítene, ha mielőbb megjelenne a KISZ hivatalos lapja. Ez előre vinné a munkánkat: falun. Sok szó esik manapság az önálló pártmunkáról. Falusi pártszervezeteink a kezdeti nehézségekkel derekasan küzdve kezdenek is a helyi, az üzemet, állami gazdaságot, gépállomást, termelőszövetkezetet érintő politikai, gazdasági, kulturális kérdésekkel foglalkozni, így a helyes, mert nem általában beszélnek a párt politikájáról, hanem az adottságokat figyelembe véve. Ez azonban csak egy alapszervezetre vonatkozik. Annak a problémáját öleli fel. Mi történjen ott, ahol több pártszervezet működik? Hogyan foglalkozzanak itt a kommunisták az egész községet érintő kérdésekkel, hiszen a községi alapszervezetek még nem elég erősek, s nem ölelik egyedül ők sem fel az egész község problémáit, s nem is hivatottak fontos kérdésekben egyedül dönteni. Az egységes cselekvés feltétele Újfehértó nagyközség. Területe csaknem akkora, mint a nagykállói járás. Több, mint 18.000 lelket számlál. Jelenleg négy pártalapszervezet működik, egymástól függetlenül, úgy, hogy sokszor a gépállomás kommunistái nem tudják, mi történt vagy mi történik a községi pártalapszervezetnél és fordítva. Nincsenek tájékozódva még kisebb eseményekről sem, nem hogy komoly, az egész községet érintő kérdésekről tudnának valamennyien. Pedig ez nagyon fontos, hisz a kommunistáknak, ami egy községben történik, mindenről tudni kell. Hoznak ezek a pártalapszervezetek különböző határozatokat, amelyek végrehajtásában részt vesz az illető alapszervezet párttagsága. Ez azonban édeskevés, mert külön-külön az alapszervezetek nem hozhatnak már hatáskörük miatt sem olyan határozatokat, amelyek az egész községre vonatkoznak. Erre csak a község összkommunistája a jogosult, természetesen tudatva a dolgozókkal. S csak így lehet egységes célra irányítani valamennyi kommunista figyelmét. Ez feltétlen szükségessé teszi, hogy ilyen nagy községekben minél előbb megalakuljanak a pártbizottságok. Emellett sok más szól amellett, hogy szükség van a bizottságra. Többek között az is, hogy vannak olyan rétegek, amelyekkel nem foglalkozik jóformán senki. Újfehértón csaknem 100 pedagógus dolgozik. Annyira, amennyire erejéből Tüzes elvtársnak, az alapszervezet titkárának telik, foglalkozik problémájukkal, de ez nem megoldás. Ha a pártbizottság megalakulna, az koordinálná az alapszervezetek munkáját. Ez megadná az egységes cselekvési vezérfonalat egy-egy fontosabb kérdésben, amely az egész község ügye. Az élet követeli ezt meg. Hiszen, ha ennek a községnek a fejlődését figyeljük a pártszervező munka szempontjából, azt látjuk, hogy még több pártszervezet fog itt alakulni, amelyek feltétlen megkövetelik, — az önállóságot nem megsértve, — hogy legyen egy olyan csúcsszerv, amelyik összpontosítja a pártszervezetek problémáit, s községi viszonylatban intézkedni képes. Szűk a tanács bázisa A tanácsnál dolgozó kommunisták a községi pártalapszervezethez tartoznak. Október előtt is itt voltak szervezetileg, azonban az irányítás más volt. A pártbizottság foglalkozott a községet érintő kérdésekkel, s kellő időben figyelmeztette a község vezetőit egyes fontos jelenségekre. A községi tanács, a községi alapszervezetekre támaszkodik. Csupán a községi alapszervezetben tapasztaltak alapján a tanácsnál dolgozó kommunisták nem tudják átfogni az egész községet. Most csak erre támaszkodnak. Míg meg volt a pártbizottság, amelynek tagjai sorában ott voltak a gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezetek és más intézmények pártszervezeteinek a megválasztott tagjai, akkor szélesebb alapokon nyugodott a tanács munkája.Mindamellett természetesen, hogy a tanácsülésekre és a tanácstagságra építette munkáját.) Miért szükséges a pártbizottság ? 1. A pártbizottságon összpontosult minden alapszervezet fontosabb problémája. Sokszor olyan, amely az egész községet érintette. Azonnal tudtak intézkedéseket foganatosítani. Most a spontanitásra van ítélve a helyi politika, holott azt akarjuk, hogy a pártszervezet legyen falun a politikai, gazdasági és a kulturális centrum. Ez pártbizottság létrehozása nélkül ilyen nagy községekben lehetetlen.2. Szükséges azért, hogy a párt- és kormányhatározatokban biztosítsák az egységes értelmezést, az akarat és cselekvési egységet. Ez képezi alapját a további egységes agitációs munkának is. 3. A pártbizottság képes átfogni pártvonalon az egész községet, mozgósítani az alapszervezetek önállóságát tiszteletben tartva az összes kommunista erőket a legfontosabb feladatokra. 4. Sok olyan dolog van, amelyik valamennyi pártalapszervezet hatásköréből kiesik. Például a pedagógusokkal nem foglalkozik senki. A község kultúrpolitikájával hasonlóan. Ezeket csak egységes irányítással lehet megoldani. Mit mondanak a helyi vezetők ? TÜZES ELVTÁRS: A községi pártbizottság sok tekintetben jó volt. Most is szükségét érezzük. Én, mint községi alapszervezeti titkár, sokszor olyan kérdésekkel foglalkozom, ami nem is tartozik hozzám. Az elvtársak hozzászoktak, hogy felkeressenek problémáikkal. De nekem nincs mindenre időm. Foglalkozni kellene a termelőszövetkezetek ügyével, a földrendezéssel, a kultúrház ügyével. Ezek meghaladják az alapszervezetek hatáskörét. Kellene egy községi csúcsszerv, amelyik kezében tartja ezeket is. A pedagógusoknak is számtalan problémája van. Azokkal is foglalkozni kellene. De nem telik az erőmből. TÓTH ELVTÁRS: A múltban a községi pártbizottság egyik hibája az volt, hogy elvette a tanács önállóságát. Beleavatkoztak olyan kérdésekbe, amelyek állami dolgok, s a feladatokat helyettük akarták megoldani. Sokszor még a tanács vezetőinek a véleményét sem kérték ki egyes kérdésekben, anélkül intézkedtek. Mégis azon a véleményen vagyok, hogy feltétlen szükséges létrehozni a pártbizottságot. Mert például itt lesz a tanácsban dolgozó MSZMP csoport? Ezt ki irányítsa, hiszen ennek tagjai különböző helyeken: a gépállomáson, állami gazdaságban, vagy más helyeken dolgoznak. Úgy érzem, ennek vezetésére egy községi csúcsszerv lenne hivatott és semmi esetre sem a községi alapszervezet, mert az nem fogja át vezetés szempontjából a községet. A község kulturális ügyeinek intézése sincs összpontosítva. Erre is a községi pártbizottság lenne hivatott. Már többször össze akartuk hívni a kommunistákat, hogy megalakítjuk a kultúrház tanácsát, de eddig még nem sikerült. Vagy nézzük a pártmunkát. Mi keveset tudunk arról, mi történik más alapszervezetben. Mikor a pártbizottság megvolt, más volt a helyzet. A pártbizottság beosztotta az elvtársakat pártmunkára, megismerkedhettünk az állami gazdaság, gépállomás problémáival egy-egy pártnap, vagy más vitaest alkalmával. Ma az agitáció nem folyik, s a legjobb erők nincsenek összefogva. Ezek, még a hibák ellenére is azt mutatják, hogy olyan nagy községben, mint Újfehértó, szükség van községi pártbizottságra. Mert így, ahogy most szétforgácsolva, dolgoznak a kommunisták, nem helyes. Hiányzik a cselekvési egység, mely ott, ahol 0—10 pártalapszervezet működik, csak akkor valósulhat meg igazán, ha megalakul a községi pártbizottság, a község kommunistáit átfogó vezető, irányító szerv. F. K. Kommunisták vitafóruma Szükség van-egjsebességi pártbizottságra ?