Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
Folytatta tanácskozását az SZfZP XXI. kongresszusa (Beszámoló a 3. oldalon.) ★ Válaszúton (Tudósítás a 7. oldalon.) EnrnoDOODncDononcm xincax EDamnnirroximmax PDnarcDaDcxiamccrinnrinnnnpnn XVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ára 60 fillér 1959. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP Irodalmi rotár 8. oldal.) ★ Humor (8. oldal.' A MEGBECSÜLÉS ÉS A BUZDÍTÁS NAPJÁN I S 4 mióta újságok vannak a világon és azok az emberi Diség tájékoztatását, nevelését szolgálják, az újságok új munkája, az újságírók tevékenysége mindig a közérdeklődés középpontjában volt. A sokféleképpen megnyilatkozó köz- A figyelmet tekintve talán még azt is jogosan elmondhatjuk, hogy az újságok és velük az újságírók mindig megkülönböz- tettek voltak. Ez a megkülönböztetettség gyakran nyilvánult meg a régi világban abban, hogy a cenzúra különös figyelem- fimel volt iránta, vagy rendőrségi felügyeletben élt és dol- □ gozott az újságcsináló. Volt azonban arra is példa, hogy befogták az újság száját és ezzel lefogták az újságírót. A Horthy-rendszer történetében számtalan ilyen eset előfor- □ dult. No persze nem mindenkivel tette ezt meg a Horthy- rendőrség. Csak azokkal az újságokkal és újságírókkal bánt , ilyen „úri gesztussal”, amelyek és akik valamiképpen írás- □ ban, vagy szóban ki merték nyilatkoztatni, hogy a társa- ~ dalmi berendezkedést nem tartják a legideálisabbnak, és jobb elképzeléseik is vannak. Még ezek között is külön figyelmet szentelt az akkori állam a kommunista újságíróknak. Velük röviden, úri módon bánt el ,az akkori rendszer. Egyszerűen elfogatta, megverette és elítéltette. Hányan vannak ma is, akik börtönt szenvedtek azért, mert kommunista újságírók voltak és hányan vannak, akik életüket adták eszméikért és a magyar újságírás jövőjéért. Emlékezzünk csak Rózsa Ferencre, az illegális Szabad Nép szer- Q kesztőjére. Az ő élete, áldozata, a Szabad Nép példája ma is példa, útmutatás és élő, továbbfejlődő hagyomány. A régi rendszerben a megkülönböztetés nem jelentett megbecsülést. Még azokat sem becsülte meg a régi rendszer, akik írásaikkal az útját egyengették, a talpát nyalták. Az újságíró a polgári köztudatban holmi kis fullajtár volt, ha kijárt neki valamikor valami „megtisztelés”, akkor az legfeljebb az volt, hogy a magyar úr — a polgár- □ mester, a főispán, vagy a földbirtokos nemes — leereszke- de nyájassággal „kisöcsény’-nek szólította, amire ő visszafe- lelhette: méltóságos uram. De általában, ha valaki a leg- és rosszabb értelemben vett „nagyvonalúságra”, „ravaszságra” példát akart mondani, akkor a nyúzó fiskálist és az újságírót említette. A parasztságot a kultúrálatlanságban, a politizálástól való elzártságban megtartani akaró kultúrpolitikai □ és egyházi nevelés tudatosan igyekezett igazolni és élesztikgetni azt az előítéletet, amely a magyar paraszttal az új□ Ságról szólva kimondatta: Újság, hazugság! Meg kell mondanunk, hogy az úri Magyarországon nem is tűrték meg az olyan újságot, amely valami kicsit is megpróbált igazat írni, avagy valamelyes tárgyilagosságra törekedett. Az ilyen újságokat úri módon „figyelmeztették”, példányszámait elkobozták és ha még ez sem használt, egyszerűen betiltották. Az ilyen betiltás egyben azt is jelentette, hogy a lap újságíróit lakat alá tette az igazságtól és még a polgári értelemben vett „tárgyilagosságtól” is félő rendszer. A nép érdekeit, a munkásosztály, a dolgozó parasztság igazságát tekintő lapokat megjelenni sem engedték. A betiltás, az üldözés azonban nem jelentette azt, hogy nem volt Magyarországon ilyen újság. 1942 február 1-én jelent meg a Szabad Nép, a Kommunista Párt központi lapja és nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a nép közzé vinni a fasisztaellenes nemzeti összefogás eszméjét, a fasisztaellenes front kiszélesítését. Célja volt, hogy a pártnak a dolgozó tömegek által látható zászlója legyen, amely a szabadság, a fasisztaellenes és háborúellenes nemzeti ellenállás jelszavait hirdette. Hű folytatója volt a kommunista magyar sajtó legjobb hagyományainak, követője az 1919-es Vörös Újságnak, az Új Márciusnak és a Kommunistáknak. A magyar újságírás örökösének, nagy hagyományai folytatójának vallja magát. A Minisztertanács ezért a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulóján minden év február 1. napját a Magyar Sajtó Napjává nyilvánította. Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, amellyel államunk a sajtót támogatja. Kifejezője ez annak a megbecsülésnek is, amelyet dolgozó népünk érez a nép igazáért, a szocializmus építésért, a békéért küzdő magyar sajtó iránt. A □ Magyar Sajtó Napja növelje a magyar sajtó megbecsülését □ tovább a dolgozó tömegekben, a magyar sajtó dolgozóit pedig buzdítsa a megbecsülés még jobb helytállásra, igaz bázigosságra és új győzelmekre. R ____ |. y □ JcmrxDixDixiaaDacnDoanüaaűnűcDroaaanDnnoancL Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről 3044/1 /1959 határozat A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/ 1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek meg-A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítse A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacsáplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megilltó kedvezmények hetven százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem ötven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra fordítsák Ezek a termelőszövetkezti sporto k a műtrafelelő kiegészítése és továbbfejjlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: nek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítsa mellett a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50%os, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. Hy a vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben, területük 10 százalékán, a második évben pedig tizenöt százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek és már az első évben megkezdjék a silókukorica termesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain, a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőlp létesítését, kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy harmincötezer hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adnni. Az állatiényészsér fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalási igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959- ben huszonötezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlást. A szarvasmarhaállomány és vágómarhahús-termelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-három hónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarhatenyésztés minőségi javítására 1999-ben további legalább ötven termelőszövetkezetben szarvasmarha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export- lelár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészkoca süldőt és négyszáz tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami-, kísérleti- és tangazdaságok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy nyolc százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy négyszáz darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben lévő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. Az állami-, a kísérleti-, cél- és tangazdaságok ötezer, legalább öt kiló gyapjúhozamú jerke tekiyót kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. Kétszáz nagy tenyészértékű, import utód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kell nyújtani. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövet (Folytatás az 5. oldalon.) Szervezeti megerősítés és fejlesztés A növénytermesztés fejlesztése