Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

KELET-- z mS %'M » szum­cs s?drwi* mecvi l. vízo­rr 5 xc4« »tért. tanács lapj­a^. XVII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára 50 mér 1960. AUGUSZTUS 2. REDD tif<f pr^lMtir/mt «gf»sflfjcftif A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről Moszkva. (TASZSZ): A TASZSZ közli a szovjet kormány nyilat­kozatát a kongói helyzetről. A nyilatkozat bevezetőül hangsú­lyozza : „A szovjet kormány határo­zottan elítéli a Kongói Köztár­saság ellen indított imperialis­ta agressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapa­tok kivonását Kongó területé­ről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az intervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembe­­véve, hogy ennek veszélyes kö­vetkezményei lehetnek az egye­temes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedé­sektől, hogy visszavágjon az agresszor­oknak, amelyek, mint most már teljesen vilá­gossá vált, valójában a NATO összes gyarmattartó hatalmai­nak huzdítás­ára «é“lekszerek.” A nyilatkozat a továbbiakban rámutat: „Most, amikor mindenki sze­me láttára kísérletek történ­nek arra, hogy Kongó népét meg­fosszák nemrég szerzett függet­lenségétől, hogy darabokra sza­kítsák a Kongói Köztársaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg törvényes jogait és függetlenségét védel­mező kongói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságá­nak és függetlenségének esz­ménye, kötelessége gazdasági­lag is segítséget nyújtani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormányal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul iyen jellegű segélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmá­nyozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kér­dését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasá­gi életének normális feltéte­leit, lehetővé tenné, hogy Kongó né­pe saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdeké­ben használja fel országának gazdag erőforrásait”. A szovjet kormánynyilatkozat ezután megemlíti a Kongó ré­szére eddig nyújtott szovjet élel­­­iszer-segélyt, a szovjet repülő­gépek részvételét a Biztonsági Ta­nács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, s utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, amely száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tar­talék-alkatrészeket és szak­emberek csoportjával egy ja­vító műhelyt juttat el a Kon­gói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságainak szö­vetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügyi sze­mélyzetet bocsájt a Kongói Köz­társaság rendelkezésére, gyógy­szereket és megfelelő orvosi be­rendezéseket küld. „A Szovjetunió kész gazdasá­gi és műszaki segélyben ré­szesíteni a Kongói Köztársa­ságot, kölcsönösen előnyös gazdasá­gi együttműködést és kereske­delmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a bel­ügyekbe va­ló be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmi­féle politikai, katonai, vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbítanák a független Kongói Köztársaság érdekeit, vagy szu­verén jogait” — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. Földbe került a másodvetésű silókukorica Tiszamogyoróson Tiszamogyorós első éves szövet­kezeti község. A termelőszövetke­zetben már az idén megmutat­kozott, hogy az összefogás sok mindent megold. A szövetkezetbeliek huszas he­lyett harminc férőhelyes sertés­­fiaztatót építettek. Ugyancsak befe­jezték saját erőből egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését is. Az aratás is igen hamar — hat nap alatt —, befejeződött, ötszáz hold búzájuk 12—13 má­zsás átlagtermést ígér, három má­zsával meghaladja a község ta­valyi átlagát. A takarmánygazdálkodás szép kibontakozása lehetővé teszi az állattenyésztés kiszélesítését. Ed­dig 2500 mázsa szálas takarmányt raktak kazalba a közösben, még ennyire számítanak és a tagoknak is kiosztottak a háztáji jószág ré­szére 2000 mázsát. A tiszamogyo­­rósiak a másodnövényként ter­melt silókukoricát is elvetették. Jól teljesített a Tejipari Vállalat Hat hónap alatt több, mint 308 ezer hektoliter tejet vásá­rolt és dolgozott fel a Tejipari Vállalat. A felvásárlási tervet 3,4 százalékkal, a termelési tervet 6,2 százalékkal­­teljesítették túl. A termelékenységi tervet 116,3 szá­zalékra teljesítették és 483 ezer forintot takarítottak meg. Ma: Országos dohányszárítási ankét Nyíregyházán Egésznapos, országos dohány­szárítási ankétot tartanak ma­­ Nyíregyházán a Dohánybeváltó­­ és Fermentáló Vállalatnál. Ba­­­­logh Ferenc, a Dohányipari­­ Igazgatóság igazgatója tart vita­indító előadást a hevesi dohány­­ szárításának problémáiról. Meg i­s beszélik a múlt évi tapasztalato­dat és azt, hogyan tudják csök­kenteni az egy mázsa készter- i mékre jutó költségét «* ‘ Erik­a szóló a sóstóhegyi Virágzó Föld Termelőszövetkezetben. A nyíri vinkó „alapanyagát” Garai Béla nyári gyakorlaton lévő egyetemi hallgató babusgatja. Szép termés ígérkezik ... (FÉNYSZÖV, Márton Gy. felv.) 118 millió a takarékban —­ Az idén 26 milliós kölcsön családi házak építésére — 13 millió a tanácsoknak Az OTP a lakosság szolgálatában Egy évtizede államosították a­­ bankokat. Azóta nagy változáson és fejlődésen ment át a pénzin­­t­­ézeti munka és a takarékossági mozgalom. Az OTP dolgozóinak munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság körében népsze­rűvé vált a takarékpénztár. A megyei fiók évről-évre jó ered­ményeket ér el, az elmúlt félévi tervet is túlteljesítette. A takarékbetétállomány alaku­lása szemléltetően mutatja, hogy a lakosságnak milyenek az élet­viszonyai, hogyan takarékoskodik. 1957. december 31-én a megye la-különösen a téesz járásokban van nagy fejlődés. A csengeri já­rásban közel 50 százalékkal emel­kedett az ez évi betétállomány, de jó eredmény van a vásáros­­naményi, a fehérgyarmati és nyírbátori járásokban is. A fül­­pösdaróci tsz tagok a zárszám­adás után közel 40 ezer forintot helyeztek takarékba. A gazdasági felszerelések ki­fizetése alkalmával a téesz tagok többmillió forintot tet­tek betétbe. A járási székhelyek közül el­sősorban Kisvárdát és Vásáros­­naményt dicsérjük, ezek elnyer­ték a „takarékos járási székhely” címét. Mindkét községben több a betétkönyvek száma, mint ahány ház van a községben. Kisvárdán például 3080 ház van, a betét­könyvek száma pedig 3450. A bérből és fizetésből élő dol­gozók körében kedvelt takarékos­­sági forma a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Ezek üzemekben­­ és hivatalokban alakulnak, s az az előnyük, hogy a dolgozók ha­vonta rendszeresen saját házi bankjukban helyezik el pénzüket kosságának 29 millió forintja­­ volt takarékbetétben, 1959. végé­re meghaladta a 85 millió forin­tot. Ha az ez évi eredményeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a betétállomány tovább emelke­dett 28 millió forinttal, a félév végén 113 millió fo­rint volt a takarékban elhe­lyezett pénzösszeg. Ezt az összeget elsősorban a bér­ből és fizetésből élő dolgozók he­lyezték takarékba, azonban e­gyre h­öbb a takarékoskodó dolgozó parasztok száma is. A takarékosságra nevelésben segítséget nyújtanak az OTP-nek a tömegszervezetek. A közelmúlt­ban az újfehértói KISZ-szervezet tagjai tettek vállalást, hogy egyenként öt-öt ismerősüknek­ megmagyarázzák a takarékosság jelentőségét és megnyerik őket betétes ügyfélnek. Ehhez csatla­kozott a kísérleti gazdaság KISZ- szervezete is. A takarékpénztári fiókokon kí­vül jelentős összegeket gyűjtöttek össze a megyében működő posta­­hivatalok és falusi takarékszövet­kezetek is. A postahivatalok több mint 50 millió ,a takarékszövet­kezetek pedig 7 millió forint kö­rüli betétet kezelnek. A takarék­­szövetkezetek közül a legjobb eredményt a rakamazi érte el, közel 2 millió forint betétállo­mánnyal, és szükség esetén kölcsönök nyúj­tásával segíthetnek egymásnak. Ma már 120 KST működik a megyében, s a tagok száma megközelíti a 12 ezret. A Patyolat Vállalatnál és a Nyíregyházi Építőipari KTSZ-nél valamennyi dolgozó tagja a KST-nek. Jól működik a KST az Épí­tőanyagipari Vállalatnál, a Dohányfermentálóban, a Ruhagyárban, a Nagyhalászi Ken­dergyárban és a nagy­kállói járás pedagógusainál. A Nagyhalászi Kendergyárnál havonta 21 ezer forintot tesznek takarékba a ta­gok. A felnőttek mellett említésre méltó az iskolás gyerekek taka­rékossági mozgalma is. Az elmúlt iskolai tanévben 3,7 millió forintért vásárol­tak takarékbélyeget, 600 ezer forinttal többet, mint a m­agelőző iskolai évben. Építési kölcsönök A takarékbetétállomány­­ növe­kedése lehetővé teszi, hogy az OTP nagyobb összegű kölcsönö­ket adhat a lakosságnak. A múlt évben 888-an kaptak építési köl­csönt, ebben az évben 26 millió fo­rintot kölcsönöz az OTP a családi házak felépítéshez. Jövőre egy 22 lakásból álló öröklakás építéséhez ad köl­csönt az OTP Nyíregyházán. Az áruhitelakció keretén belül is sokan veszik igénybe az OTP szolgáltatásait. Másfél év alatt 20 ezer dolgozó részére 48 millió fo­rint összegű hitelt adtunk. Az egyének mellett a tanácsok ré­szére is nyújt hitelt a takarék­­pénztár, községfejlesztési tervük megvalósításához. Tavaly 49 tanács kapott hi­telt, többek között 15 kultúr­­ház, több orvosi lakás, gyógy­szertár, iskola és óvoda fel­építéshez és 21 községben kígyóit a villany, amihez szintén hozzájárult az OTP. Hasonló célokra ebben az évben 55 tanács részére közel 10 millió forintot adunk. Kocsis János, az OTP megyei fiókjának igazgatója. Kisvárda és Vásárosnamény járásai a legtakarékosabbak Jól működő KSI-k

Next