Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
KELET-- z mS %'M » szumcs s?drwi* mecvi l. vízorr 5 xc4« »tért. tanács lapja^. XVII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára 50 mér 1960. AUGUSZTUS 2. REDD tif<f pr^lMtir/mt «gf»sflfjcftif A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről Moszkva. (TASZSZ): A TASZSZ közli a szovjet kormány nyilatkozatát a kongói helyzetről. A nyilatkozat bevezetőül hangsúlyozza : „A szovjet kormány határozottan elítéli a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista agressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az intervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembevéve, hogy ennek veszélyes következményei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy visszavágjon az agresszoroknak, amelyek, mint most már teljesen világossá vált, valójában a NATO összes gyarmattartó hatalmainak huzdítására «é“lekszerek.” A nyilatkozat a továbbiakban rámutat: „Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől, hogy darabokra szakítsák a Kongói Köztársaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg törvényes jogait és függetlenségét védelmező kongói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszménye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyújtani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormányal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul iyen jellegű segélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmányozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdekében használja fel országának gazdag erőforrásait”. A szovjet kormánynyilatkozat ezután megemlíti a Kongó részére eddig nyújtott szovjet éleliszer-segélyt, a szovjet repülőgépek részvételét a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, s utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, amely száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalék-alkatrészeket és szakemberek csoportjával egy javító műhelyt juttat el a Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságainak szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügyi személyzetet bocsájt a Kongói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszereket és megfelelő orvosi berendezéseket küld. „A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmiféle politikai, katonai, vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbítanák a független Kongói Köztársaság érdekeit, vagy szuverén jogait” — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. Földbe került a másodvetésű silókukorica Tiszamogyoróson Tiszamogyorós első éves szövetkezeti község. A termelőszövetkezetben már az idén megmutatkozott, hogy az összefogás sok mindent megold. A szövetkezetbeliek huszas helyett harminc férőhelyes sertésfiaztatót építettek. Ugyancsak befejezték saját erőből egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését is. Az aratás is igen hamar — hat nap alatt —, befejeződött, ötszáz hold búzájuk 12—13 mázsás átlagtermést ígér, három mázsával meghaladja a község tavalyi átlagát. A takarmánygazdálkodás szép kibontakozása lehetővé teszi az állattenyésztés kiszélesítését. Eddig 2500 mázsa szálas takarmányt raktak kazalba a közösben, még ennyire számítanak és a tagoknak is kiosztottak a háztáji jószág részére 2000 mázsát. A tiszamogyorósiak a másodnövényként termelt silókukoricát is elvetették. Jól teljesített a Tejipari Vállalat Hat hónap alatt több, mint 308 ezer hektoliter tejet vásárolt és dolgozott fel a Tejipari Vállalat. A felvásárlási tervet 3,4 százalékkal, a termelési tervet 6,2 százalékkalteljesítették túl. A termelékenységi tervet 116,3 százalékra teljesítették és 483 ezer forintot takarítottak meg. Ma: Országos dohányszárítási ankét Nyíregyházán Egésznapos, országos dohányszárítási ankétot tartanak ma Nyíregyházán a Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál. Balogh Ferenc, a Dohányipari Igazgatóság igazgatója tart vitaindító előadást a hevesi dohány szárításának problémáiról. Meg is beszélik a múlt évi tapasztalatodat és azt, hogyan tudják csökkenteni az egy mázsa készter- i mékre jutó költségét «* ‘ Erika szóló a sóstóhegyi Virágzó Föld Termelőszövetkezetben. A nyíri vinkó „alapanyagát” Garai Béla nyári gyakorlaton lévő egyetemi hallgató babusgatja. Szép termés ígérkezik ... (FÉNYSZÖV, Márton Gy. felv.) 118 millió a takarékban — Az idén 26 milliós kölcsön családi házak építésére — 13 millió a tanácsoknak Az OTP a lakosság szolgálatában Egy évtizede államosították a bankokat. Azóta nagy változáson és fejlődésen ment át a pénzintézeti munka és a takarékossági mozgalom. Az OTP dolgozóinak munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság körében népszerűvé vált a takarékpénztár. A megyei fiók évről-évre jó eredményeket ér el, az elmúlt félévi tervet is túlteljesítette. A takarékbetétállomány alakulása szemléltetően mutatja, hogy a lakosságnak milyenek az életviszonyai, hogyan takarékoskodik. 1957. december 31-én a megye la-különösen a téesz járásokban van nagy fejlődés. A csengeri járásban közel 50 százalékkal emelkedett az ez évi betétállomány, de jó eredmény van a vásárosnaményi, a fehérgyarmati és nyírbátori járásokban is. A fülpösdaróci tsz tagok a zárszámadás után közel 40 ezer forintot helyeztek takarékba. A gazdasági felszerelések kifizetése alkalmával a téesz tagok többmillió forintot tettek betétbe. A járási székhelyek közül elsősorban Kisvárdát és Vásárosnaményt dicsérjük, ezek elnyerték a „takarékos járási székhely” címét. Mindkét községben több a betétkönyvek száma, mint ahány ház van a községben. Kisvárdán például 3080 ház van, a betétkönyvek száma pedig 3450. A bérből és fizetésből élő dolgozók körében kedvelt takarékossági forma a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Ezek üzemekben és hivatalokban alakulnak, s az az előnyük, hogy a dolgozók havonta rendszeresen saját házi bankjukban helyezik el pénzüket kosságának 29 millió forintja volt takarékbetétben, 1959. végére meghaladta a 85 millió forintot. Ha az ez évi eredményeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a betétállomány tovább emelkedett 28 millió forinttal, a félév végén 113 millió forint volt a takarékban elhelyezett pénzösszeg. Ezt az összeget elsősorban a bérből és fizetésből élő dolgozók helyezték takarékba, azonban egyre höbb a takarékoskodó dolgozó parasztok száma is. A takarékosságra nevelésben segítséget nyújtanak az OTP-nek a tömegszervezetek. A közelmúltban az újfehértói KISZ-szervezet tagjai tettek vállalást, hogy egyenként öt-öt ismerősüknek megmagyarázzák a takarékosság jelentőségét és megnyerik őket betétes ügyfélnek. Ehhez csatlakozott a kísérleti gazdaság KISZ- szervezete is. A takarékpénztári fiókokon kívül jelentős összegeket gyűjtöttek össze a megyében működő postahivatalok és falusi takarékszövetkezetek is. A postahivatalok több mint 50 millió ,a takarékszövetkezetek pedig 7 millió forint körüli betétet kezelnek. A takarékszövetkezetek közül a legjobb eredményt a rakamazi érte el, közel 2 millió forint betétállománnyal, és szükség esetén kölcsönök nyújtásával segíthetnek egymásnak. Ma már 120 KST működik a megyében, s a tagok száma megközelíti a 12 ezret. A Patyolat Vállalatnál és a Nyíregyházi Építőipari KTSZ-nél valamennyi dolgozó tagja a KST-nek. Jól működik a KST az Építőanyagipari Vállalatnál, a Dohányfermentálóban, a Ruhagyárban, a Nagyhalászi Kendergyárban és a nagykállói járás pedagógusainál. A Nagyhalászi Kendergyárnál havonta 21 ezer forintot tesznek takarékba a tagok. A felnőttek mellett említésre méltó az iskolás gyerekek takarékossági mozgalma is. Az elmúlt iskolai tanévben 3,7 millió forintért vásároltak takarékbélyeget, 600 ezer forinttal többet, mint a magelőző iskolai évben. Építési kölcsönök A takarékbetétállomány növekedése lehetővé teszi, hogy az OTP nagyobb összegű kölcsönöket adhat a lakosságnak. A múlt évben 888-an kaptak építési kölcsönt, ebben az évben 26 millió forintot kölcsönöz az OTP a családi házak felépítéshez. Jövőre egy 22 lakásból álló öröklakás építéséhez ad kölcsönt az OTP Nyíregyházán. Az áruhitelakció keretén belül is sokan veszik igénybe az OTP szolgáltatásait. Másfél év alatt 20 ezer dolgozó részére 48 millió forint összegű hitelt adtunk. Az egyének mellett a tanácsok részére is nyújt hitelt a takarékpénztár, községfejlesztési tervük megvalósításához. Tavaly 49 tanács kapott hitelt, többek között 15 kultúrház, több orvosi lakás, gyógyszertár, iskola és óvoda felépítéshez és 21 községben kígyóit a villany, amihez szintén hozzájárult az OTP. Hasonló célokra ebben az évben 55 tanács részére közel 10 millió forintot adunk. Kocsis János, az OTP megyei fiókjának igazgatója. Kisvárda és Vásárosnamény járásai a legtakarékosabbak Jól működő KSI-k