Kelet-Magyarország, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Ára: 59 fillér Verseny és agitáció Merészség Vilég pr»intért*l • g f • • « I i e t e *. 1962. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK* Öregek becsülete Kukoricamorsalás kuzi.e Sport rc 557 millió forint a zöldség-gyümölcs felvásárlástechnikai bázisának fejlesztésére ! Korszerű, milly befogadóképességű raktárak épülnek A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódításával megteremtődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség és gyümölcstermelés feltételei. A földművesszövetkezeti szervek — ennek alapján — a következő években jelentős erőfeszítéseket tesznek mind a belföldi zöldség-gyümölcsellátás, mind pedig zöldség-gyümölcs exportunk fejlesztésére. A fejlődés tervezett arányaira, s egyben a termelőszövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetőségekre jellemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évében — kereken 189 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket vásárolnak fel és visznek piacra. Ez pontosan 43,2 százalékkal lesz több, mint 1960-ban. A kulturáltabb, egészségesebb táplálkozás szempontjából fontos, vitamindús gyümölcsökből és zöldségfélékből 60,2, illetve 47 százalékkal emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. Ugyanakkor az állami élelmiszeripar, a konzervgyártás is 81,6 százalékkal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. Exportra csaknem 70 százalékkal szállítunk többet a második ötéves terv végén, mint 1960-ban. Burgonyából, vöröshagymából és zöldségfélékből együttesen 16 552 vagonnal kerül több piacra 1965-ben, mint 1960-ban. Legnagyobb mértékben — 14,7 százalékkal a zöldségfélék felvásárlása növekszik, de például olyan kül- és belföldön egyaránt keresett cikkből is, mint a vöröshagyma, csaknem 35 százalékkal többet vásárolnak fel. A tervidőszak éveiben országszerte nagyterületű új gyümölcsösök fordulnak termőre. Ez közvetlenül érezteti majd hatását mind a belföldi ellátás javulásában, mind pedig az exportszámlások növekedésében. 1860-hoz viszonyítva 1965-ben almából 81112 vagon helyett 24 450 vagonnal, szőlőből 1645 vagon helyett 4300 vagonnal, szilvából 2241 vagon helyett 6800 vagonnal, kajszibarackból 1689 vagon helyett 4100 vagonnal, különböző vegyesgyümölcsökből pedig 4280 vagon helyett 3600 vagonnal vásárolnak fel, illetve visznek piacra. A termelés, a felvásárlás és az értékesítés ilyen nagymérvű, az ország egész lakosságát közvetle- nül érintő fejlődése szükségsze-rűvé tette a felvásárlás és az értékesítés technikai bázisának erősítését. A földművesszövetkezeti I rendszer 1960—1965 közötti, együt- . tesen több mint egymilliárd-rá.háromszázmilió, forint értékű ,beau- i házasainak kereken 41 százalékát, 557 millió forintot fordít ilyen célokra. A rendelkezésre álló öszszegeket úgy igyekeznek felhasználni, hogy a megvalósuló beruházások eredményeként a közös gazdaságokban megtermelt áruk a legrövidebb úton, jó minőségben, kis költséggel jussanak el , fogy tisztükhöz és ugyanakkor biztosítani tudják a háztáji gazdaágok áruinak gyors átvételét ,s értékesítését is. A tervidőszakban folytatódik a tájtermőterületek központjában levő raktárak és átvevőhelyeik fejlesztése. Legnagyobb almatermő körzetünk, Szabolcs-Szatmár megye központjában, Nyíregyházán, 1965-ben befejeződik az I együttesen több mint 180 millió forintos beruházási költséggel már több éve készülő almatároló építése. Ez lesz az ország legnagyobb és légkör- UVAi'li liK n's’it iilove'i 1.' T'i *« *» Szatymazon már az elmúlt évben I elkészült egy hűtőház-tároló, Salgótarjánban, Fehérgyarmaton és Kaposvárott pedig egy-egy zöldség-gyümölcs raktár. Három nagy ipari megyénk központjában — Veszprémben, Tatabányán és Pécsett — együttesen csaknem 50 millió forintos beruhá- zási költséggel épül egy-egy kor-, szerű raktár. Építésük már az elmúlt évben megkezdődött, s az új idén fejeződik be. Ugyancsak az ú s idén készült el a hatmillió forin-'os beruházási költséggel épülő dunaújvárosi raktár. 1963-ban, Kecskeméten adnak át egy új,, s csaknem 40 millió forintos költséggel épülő, korszerű raktárt.Ugyanebben az évben készül el a fővárosban egy modern berendezésű mézraktár is , 1964-ben Szegeden, Ózdon, Gyöngyösön és Süzesabonyában. 1965-ben Debrecenben, Szolnokon, Győrön, Makón és Nyíregyházán fejeződik be egy-egy raktár építése. Építésükre és felszerelésükre 142, 1 millió forintot biztosít a SZÖ-, VOSZ költségvetése. Tovább folytatódik a felvásárlási munkát javító tranzittelepek létesítése és korszerűsítése. Azország területén összesen 40 ilyen telep épül a tervidőszak végéig.Minden nagyobb felvásárló, vagy értékesítő telep közelében göngyölegtelep is lesz. Jégtárolókat elsősorban az exportszállításokat lebonyolító telepek kapnak. Tovább folytatódik a második ötéves terv idején a nehéz fizikai munkát igénylő rakodás, osztályozás és válogatás gépesítése. A nagyobb raktárakat szállítószalagokkal és targoncákkal szerelik fel. A zöldség, a gyümölcs és aj nagyma rakodásánál rakodói apó-, kát, emelővillás targoncákat alkalmaznak. Jubilál a lottó márciusban 5 év alatt közel 30 millió forint nyeremény . Évenként átlagosan 6 millió lottószelvényt vásároltak megyénkben öt éve annak, hogy hazánkban bevezették a lottójátékot. Nem árt visszapillantást tenni az elmúlt 5 évre, mely igen sok izgalmas és nem utolsósorban kellemes meglepetést hozott a megye számtalan lottózójának. A számadatok azt bizonyítják, hogy a szerencse egy héten sem hagyta el a megye lottózóinak széles táborát. Minden héten kisebb-nagyobb nyeremény került a lottózók birtokába. Az elmúlt évben például közel 7 millió szelvénnyel vettek részt a dolgozók a lottójátékokon. 5 év alatt átlagosan 6 millió szelvényt vásároltak évente a megyében. A magas szelvényvásárlás magával hozta, hogy nagy lett az esély úgy a pénz, mint a tárgynyereményekre egyaránt. 5 év alatt közel 30 millió forint nyereményt fizetett ki az Országos Takarékpénztár a nyerőknek a 4-es, 3-as m.találatokra. Figyelemre méltó a havonként tárgynyeremény sorsolások alkalmával nyert tárgynyeremények értéke is. 2 millió forint értékű tárgynyereményhez jutottak a lottózók eddig a megyében. Érdekes jelenség az is, hogy ez évben csak a 4-es találatokra 700 ezer forint került kifizetésre. A nyeremények összege minden bizonnyal növekedni fog március hónapban is. A 13-ik játékhét nyerőszámait Nyíregyházán húzzák majd és a számhúzás újabb nyereményekkel kecsegteti a lottózókat. A lottó bevezetésének 5. évfordulóján — március 9-én — a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság műsorral egybekötött jubileumi sorsolást rendez a Magyar Optikai Művek Csörsz utcai kultúrházában. A műsoros lottóhúzás — a szokásostól eltérően, kivételesen " csak erre az alkalomra — este 118 óra 30 perckor kezdődik, s a nyertes számokat a műsor elején húzzák. A két részből álló műsort egyébként a televízió telles egészében, míg a rádió a műsor első részét közvetíti A húzás tehát akár a televízióban, akár pedig a rádió helyszíni le ejtése útján végigkísérhető és a kihúzott számok a húzás időpontjában országosan ismertté is válnak. * A sorsolás időpontjának váltó-í zása a szelvények beérkezési idő-* pontját nem módosítja. A szel-* vényeknek tehát ezen a héten is csütörtökön déli 12 óráig kell aj budapesti központban, illetőleg az* illetékes Tolo-Lottó körzeti iroda-* hoz beérkezniük. * — Hones —! Vihar után sincs megállás ELÜLT A VIHAR, most már szépen jönnek, mennek a vonatok, tiszteleg a bakter, kéri a jegyeket a kalauz, de az emlékek vágányán néha még viszszatér az ítéletidő... Féntek éjjel volt. Nyíregyháza és Nagykálló között hóba fúrta magát egy mozdony, moccanni sem bírt, ott rekedt a személyvonal háromszáz utasával. Három modony, kétszáz katona érkezett segíteni, így is csak kilenc órás ádáz küzdelem után sikerült megnyitni a pályát... Kósa József, a nyíregyházi állomás főnöke kinéz az ablakon, a ,,vágányország" irányába: — Nálunk a vihar után kézelődött csak igazán a nehéz küzdelem. . AMÍG ESETT, FÚJT, s hatalmas hóhegyek rakódtak a sínekre, — megbénult a közlekedés. Néhány órára, napra megszűnt a lüktetés, kihagyott a vérkeringés. Pótolni a kiesést, — könnyű ezt így kimondani, de jött temérdek árut elindítsák az ország minden részébe, — csak nagy kerülővel, Vásárosnaményon át tudták eljuttatni azokat Záhonyba. Dupla igyekezetre volt szükség a vasúton ezekben a napokban, csak úgy tudták pótolni■ a vihar alatti kiesést. De sikerült, — és ez a fontos. Záhony és Komoró felől elindulhattak a kilométer hosszú szerelvények, olajjal, éleremmel, alapanyagokkal. Száz és szás vasutas nevét őrzik a jelentések, akik percnyi pihenő nélkül talpon voltak. Az első lélegzetnyi csendes időben aztán a személyvonatokra is több gondot tudtak fordítani: a pontos közlekedést gátló szeszélyes időjárás ellenére a lehető legideálisabb érkezést-indítást igyekeztek elérni. Talán soha sem volt még olyan jó az összhang a pályafenntartó,— a vontató, — és a forgalmat ellátó rész között, mint ezekben a napokban. Meg is látszott mindez abban hogy géphiba vagy hasonló okok miatt sem. veszítetNINCS MEGÁLLÁS a vihar után sem. Nyíregyháza állomás — akárcsak Záhony — megkülönböztetett szerepet tölt be hazánk vasúti forgalmában: az itteni vasutasok munkájától nagyban függ, hogy eléggé tüzesre, izzik-e a kohó, termelhet-e a mennyi gonddal jár? Záhonyban például napokig hiába várták a Debrecen felől érkező üres kocsikat, hogy a Szovjetunióból teli percet sem a vonatok bútorgyár, ömlik-e a kék acél. Most már nem rajtuk múlik... Angyal Sándor Hammel Tell.