Kelet-Magyarország, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM . f­ J . CÁZ CloJUS&K&Z. Irta: Ben­kei András, a m­eg­yei pártbizottság aln titkára a mai napon új formá­tumban jut el dolgo­zóinkhoz a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács, Sza­bolcs-Szatmár lakosságának lapja, a Kelet-Magyarország. Azt jelenti ez, hogy újságunk nagyobb terjedelemben juttat­ja el alvásóihoz a világ, az or­szág és a megye mindennapi eseményeit, pártunk szavát, célkitűzéseit. Szükség volt sírra, hogy a lehetőségeket felhasználva, több és jobb olvasni valót ad­jon lapunk az emberek ke­zébe. Megyénk népe olvasó nép lett, hiszen évente több mint kétmillió példányban jut el ide a sajtó. A felszaba­dulás előtt a minimális pél­dányszámban megjelenő lapok, az utca újságjai, nem képvi­selték a dolgozó népet. Az ak­kori újságok ahelyett, hogy feleletet adtak volna arra a mindenkit foglalkoztató, égető problémára, hogyan lehet szebb és jobb az élet, s mit kell tenni érte, ahelyett rém­­regényeket agyattak ki és mes­terségesen tömtek badarság­gal olvasóik fejét. A szocialista sajtónak má­sok a hagyományai és mások a feladatai. A mi újságjaink­nak a fejlődést, a holnapot kell szolgálniok, előbbre vin­ni pártunknak a nép érdeké­ben folytatott, politikáját, leg­nemesebb célunkat: a szocial­i­zmus építését. [Via amikor fejlődésének újabb állomásához érke­zett a Kelet-Magyarország, s amikor olvasóival együtt el­mondjuk mi azt, amit várunk, szeretnénk ezután, meg kell mondani, hogy a megyei sajtó eddig is jó segítője, hűséges harcostársa volt munkánknak. Nyugodtam állíthatjuk: ami eredményt megyénk politikai, gazdasági és kulturális éle­tün­krben eddig elért, az a me­gyei lap munkájának is kö­szönhető. Sokat tett ez az új­ság a néphatalom megerősíté­séért, irányt mutató cikkeivel segített tisztázni fejlődésünk problémáit. Jelentős része volt az emberi tudatformálásban, amikor létre kellett hozni a mezőgazdaságban is a szocia­lista keretet. Nem kevesebb az erőfeszítés a lap hasábjain ma sem, amikor ezt a keretet tar­talommal kell megtölteni. Se­gít a nagyüzemi gazdaságok megszilárdításába­n, a jó mód­szerei­ elterjesztésében, az élenjárók népszerű­sítésében. •Szakmai segítséget is ad ta­nunk, segíti az uj mephannis.­dását. •­egített és segít a Kiv lev-Magyarország közeli és távlati céljainak megvalósítá­sában mind a mezőgazdaság, mind az már, mind a­ szocia­lista kultúra és egészségügy fejt sarcéhen. I? :• megyei sajtónk fejlő­dése az évek során vi­tat­hatatlan, találkozni olyan észrevételekkel is a megyé­­ben, amelyek jogosan igénye­sebb lapot várnak. Jobb és bővebb híradást szeretnének az olvasók a külpolitikáról, szívesen olvasnának több, hét­köznapjatok problémáit elem­ző írást. Elmélyültebb és szín­vonalasabb anyagokat, éle­tünk minden területéről. Hoz­­z tesszük: a feladatok között is elsőrendű, hogy segítsen megyei lapunk az új élet új erkölcsének megteremt­ésében, ahol eltűnnek és elmosódnak a kapitalizmus szülte anya­giasság forrásai A szocialista, ■ kommunista embertípus neve­svf’tete.­­dljkone. i­.ímVflf, ayobb felkészültséget igényel: szükséges, hogy megyei lapunk továbbra is bátran bírálja a társadalmat visszahúzó akadá­lyokat, a megalkuvást, a kor­rupciót, az egyszerű embereket sértő, a hatalommal és a lehe­tőségekkel való visszaélést. To­vábbra is segítsék ebben a nagy munkában lapunkat a dolgozók, a pártszervezetek tagjai, a vezetők, s írjuk ké­­sösen az emberekkel, az olva­sókkal a megye történelmét . L­enin elvtárs mondotta, hogy az újság csak ak­kor tölti be hivatását, csak akkor lehet ízig-vérig a párté, a népé, ha tíz és tízezrek ír­ják, ha tíz és tízezrek véle­ményét tükrözi a lap minden száma. Ehhez az kell, hogy egy újságíró mellett száz és száz nemhivatásos munkatárs legyen, aki az emberek között él, jól ismeri problémáikat, be tud számolni életünkről, a hét­köznapok történetéről, jóról és kevésbé jóról egyaránt. A szerkesztőség adjon fontos helyet az olvasó véleményé­nek, sőt várja, igényelje, kér­je ezt a számára pótolhatat­lan segítséget. Így lesz képes lapunk, hogy nagyobb teret szenteljen az élet zászlóvivőjé­nek, az embernek, akiért tár­sadalmunk megszületett és amit pártunk így fogalmazott jelszóba: „Minden az ember, ért ! Azt kérjük a Fekete Martiar­országtól, hogy írjon többet, szebbet és lelkesítőbbet az új társadalmunkat építő muunká­­sokról,, dolgozó parasztokról, értelmiségiekről. A szerkesz­tőség munkatársait azzal­ bíz­za meg a párt, hogy készítse­nek olyan újságot, amely va­lóban a család újsága lesz, amelyben a gyermektől a nagymamáig mindenki megta­lálja az érdekes Olvasmányt. Nagy fontosságot tulajdoní­tunk ennek, hiszen eljutottunk odáig, hogy a legeldugottabb településhez is közelebb ke­rült a földgolyó. Haladásunk fényes bizonyítéka, hogy igény­lik ma már a tanyákon is a friss értesülést a legmesszebb lévő földrészek életéről,­­ ese­­ményeiről. Az olvasók méltán várják, hogy lapunk m­inden­­nap beszámoljon hogyan ha­lad a világ és a mi ügyünk, a '""«limits, a kom­munizm­t­s. A­kkor lesz teljes ez a tö­­­­rekvés, ha mindenfelé el­jut a megyei sajtó, ha olva­sótábora állandóan nő. Ezek­ben a napokban régi olvasók, társadalmi aktivisták, kommu­nisták és a pártonkívüliek szá­zai, ezrei áldozzák nemegy­szer szabadidejüket a fentie­kért. D­cséletesen dsolgoznak a megyei pártsajtó terjesztéséért a pártbizottságok­­ , tanácsok, a pártszervezetek, a postások,­­a városi és falusi emberek kö­­zül sokan. Mindez bizonyítja, hogy dolgozóink szeretik lap­jukat, akarnak és tudnak ten­ni érte. . Megyénk munkásai, paraszt­jai, értelmiségi dolgozói tanul­ni akarnak a mától külsőben megnagyobbodott­ kínjuktól. Tíz és tízezrek akarják isme­reteiket bővíteni, szeretném k­i komoly és hatásos, nevelő és szórakoztató olvasmányt a Ke­­let-Magyarr­rszágtól. Erőt­ akar­nak meríteni mindennapi, a szociali­zmus már hamarosan mestertn­­lő művéért folytatott harchoz. Nincs szebb feladat újság számára, minthogy sajátos esz­közeivel mind­ magasabb szín­,m­unka segítse az ember, hol. tocságék­, küzdők munkájat ÁRA: 70 FILLÉR VILÁG mourÁRJAI. £űmÜLJ£TE&f 1962. JÚLIUS - VASÁRNAP Megszervezni a világ békeszerető erőinek egységes fellépését Kállai Gyula elvtárs felszólalása az országos Kállai Gyula elvtárs felszólalása az országos békekonferencián Kálon Srt­ foronni­n Szombaton országos béke­konferenciát tartottak a par­lamentben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke,­­fr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, államminiszter, Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, valamint a társadalmi élet számos tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az országos békekonferenciára hazánkba érkezett külföldi vendégek. Részt vett az országos bé­kekonferencián az ország la­kosságának mintegy ezer kül­dötte, munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek, művé­szek, írók, tudósok. Dr Ortutay Gyulának,­ a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának üdvözlő szavai után Szakosíts Árpád, a Béke-világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő referá­tumát. A szovjet kormány javaslata nyomán — Már csak napok válasz­tanak­­ el bennünket —– mon­dotta Szakasits Árpád — a moszkvai, leszerelési ,és­ béke­­világkongresszus megnyitásá­tól. Nem máról holnapra szü­letett a nagyszabású esemény gondolta. Igazán kézzelfog­ható formát azután öltött, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke 1960 őszén az ENSZ közgyűlésén a népek szívét és elméjét egyaránt megra­gadó szavak kíséretében be­nyújtotta a szovjet kormány javaslatát az általános, teljes és szigorúan ellenőrzött le­szerelésről. A javaslatnak ter­­mékenyítő hatása volt a nem­zetközi békemozgalom fejlő­désére. Nagy "yorsa­sággal növekedett a mozgalom len­dülete és­ hatósugara­ ,« ezzel együtt növekedtek feladatai is. — Azzal, hogy a­, általános és teljes leszerelés kiharcolása lehetséges és elérhető politi­kai céllá vált, a békemozga­lomra az a kötelesség hárult, hogy hatásosan megszervezze a világ beleszerető­­erőinek egységes fellépését és egysé­ges akcióját. A leszerelési vi­lágér­teljedét a­ K-r­s* CM decemberében a Béke-világ­­tanács stockholmi rénén ha­tározták el, s ennek nyomán­­ látott napvilágot az idén már­­­­ciusban Bécsben a BVT el-l ! nökségének nagy hatású fel-! | hívása. Ez többek között hangoztatta: „össze kell fog­nunk, hogy feltartóztassuk a­­ fegyverkezési versenyt, véget­­ vessünk a nukeláris fegyver­kísérleteknek s kiküszöböljük az atomháború veszélyét. Küldje el ezért képviselőit minden nép a leszerelési és béke-világkongresszura, amely július 9-én ül össze a szovjet fővárosban Népünk helyesléssel fogadta a felhívást Ha figyeljük az országo adatokat, nem nehéz megál­lapítani: Nyíregyházán arány­talanul sok a földes, poros, tehát egészségtelen és közle­kedésre is alkalmatlan utca. A városias jelleg hiányát mutatta, hogy például még négy éve is utcáinknak több mint felét nem borította kő, a Nagykörút születése — Városszépészeti szem­pontból sem a legjobb az it­teni kép — említi Herczeg András elvtárs, a városi ta­nács vb titkára. — Ezért ha­tároztuk el három éve, ami­lyen gyorsan csak lehet — és ahogy engedik az anyagi le­hetőségek — követzük, por­­mentesítjük utcáinkat, céljainak ismertetésére. Mind­ezeken a fórumokon több mint kétmillió honfitársunk­hoz jutottak el. Szákasi­ts Árpád nagy taps­sal fogadott beszéde után sorra szót kértek a konfe­rencia részt­vevői, a társa­dalom minden rétegének kép­viselői, majd a szünet után az első felszólalóként Kállai Gyula lépett a mikrofon elé. (Folytatás az 5. old.) — Most hagyta jóvá a ta­nács a város ötéves község-, fejlesztési tervét, amely 38 millió forintot ruház be rész­ben a lakosság anyagi hozzá­járulásával. E­­ terv gerince az út- és járdaépítés. Csak né­hány fontosabbat: a köz­és jö­vőben kerül sor az Északi­ Nagykörút megnyitására a Vasvári Pál utcától a Széna térig. Kövezik a Nyírfa­ és az Epreskert utcákat, a Hol­ló és a Dohány utcákat vé­gig. Aszfaltot kap a Hunyadi utca a Belsőkörútig, a Sóstó a szállótól a melegstrandig, onnan a Kemecsei útig, a Pacsirta utca, az Ószőlő utca eleje, az Ady Endre utca. Szé­les bitumensávot húznak az Arany János utcai új lakó­tömbök közé, három méter­rel szélesítik a Derkovits ut­cát. Járdát a Sarkantyú, Moszk­va, Leningrád, Munkácsy, Derkovits és a Vasgyár utcá­kon építtet a tanács, az Er­dősor és az Ér-csatorna tér­sége gyalogjáróját is korsze­rűsítjük. 12 millió — egészséges környezet Ez gyors számítások szerint is megközelíti a 30 kilomé­tert és 12 milliós költséget igényel. A város perspektivi­kus tervének része az út- és járdaépítés, s hogy jól hala­dunk, azt mutatják a számok is: jelenleg a belterület ut­cáinak 40 százalék­a földes, 1965-re legfeljebb 25 száza­léka lesz az. A földes utcák­­ alkonya, a pormentesítés egy­úttal egészséges környezetet, kevesebb beteg embert jelent — Mire költi még a lakos­sági hozzájárulást a város? — Nem titok: a lakosság­tól öt év alatt befolyó ösz­­szeg út- és járdaépítési cél­jaink elvégzésére sem elég. Szerencsére államunk nagy segítséget ad még a város kommunális fejlődéséhez is, így tehetjük, hogy ebből a keretből az eredetileg terve­zett hatszáz személyes mozi helyett kettőt — egy ötszáz és egy négyszáz személyest — építsünk. Aztán jövőre már készülnek az új sóstói fe­dett termál- és kádfürdő lé­tesítésének tervei, Gwsnlb­an, tervszerű* 500 ezer forintot költenek a városi stadion ülőhelyeinek korszerűsítésére, amit a ter­vek szerint műanyagborítás­sal oldanak meg. Ettől is sürgősebb egy má­sik feladat , ami régi óda- és a múlt rendszer urai év­tizedekig hallani sem akar­tak róla —, hogy eltüntessék a Hunyadi utca közepén sza­badon folyó bűzös, egészség­telen szennycsatornát. Bölcsőde, iskola, tanítói la­kás, és felsorolni is nehéz lenne, mennyi a megvalósulás­ra váró fontos kötelesség vá­rosunk ötéves községfejleszté­si tervében. Egy biztos: a következő években gyorsab­ban fejlődik, szigorúan meg­határozott tervek alapján, nagyvárosi módon épül Nyír­egyháza. Ropka János — Népünk helyesléssel fo­gadta a felhívást, s a magyar békemozgalom is legjava erőit mozgósította, hogy e nagyszerű szavak mély tartal­ma áthassa közvéleményün­ket. Jó hagyományaihoz hí­ven a magyar­ békemozgalom sem sajnálta a fáradságot, amikor a világkongresszus előkészítéséről volt­ szó. Tíz­ezer aktivistánk csaknem 15 ezer pekegyülésen ismertette a nemzetközi helyzetet, s tá­jékoztatta a részvevőket a moszkvai leszerelési és béke­­világkongresszus programjá­ról, segítette őket az esemé­nyek helyes megítélésében. Aktivistáink számtalan alkal­mat leltek a békemozgalom Nagyvárosi módon épes Nyíregyháza Pormentesítés­e Mintegy 30 kilométert követünk — Herczeg András vb. titkár nyilatkozata A Toldi utcai építkezés Hammel József felv. Megk­ezdődött az aratás Szatmár­on Néhány nappal ezelőtt a te­levízióban még arról adtak hírt, hogy Szabolcs-Szatmár megyében később kezdődik az aratás. Lapzárta előtt közöl­ték velünk, hogy hazánk leg­­észak­kelettibb táján Szatmár­­ban is megkezdődött az ara­tás. Szombaton — a megyé­ben elsőnek — a gacsályi Dó­zsa Term­előszövetkezetben lát­tak munkához. 60 kaszával megkezdték az őszi árpa beta­karítását. A következő napok­ban 76 aratópár végzi a nagy nyári betakarítási munkát, jú­lius 10-re végeznek az ősz­i árpa betakarításával. , ■i Ülést tartott a Leszerelés és Béke Világkongresszusa nemzetközi bizottságának titkársága Moszkvában. Az ülésen a kongresszus előkészítésével kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. A képen:, A kongresszusi palota színpadi díszletének vázlatát nézik a titkárság ülésén.

Next