Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
miS PROLETÁRJAI, XXII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. JÜ NIL'S KJKVO Társadalmi bíróságaink Megyénk «Store, mént száz önerőébe® és vállalatánál jániusban kerül sor a társadalmi bíróságok újjáválasztáséra. Az SZJZfT a napokban vizsgálta meg husaandt Szemben és vállalaknem a társadalon bíróságok tevékenységét. A tapasztalatokat érdemes figyelembe venni és már a választások szorán hasznosítani. Figyelemre mértó jemerűség, hogy míg 1963-ban öszsszesen 310 ügyet tárgyaltak, addig a múlt esztendőben már 439 ügyben jártak el a társadalmi bíróságok. Ez már azt jelzi, hogy kezdik felismerni a gazdasági vezetők a társadalmi bíróságok emberformáló, nevelő jelenségét. Helytelen lenne a vizsgálatok alapján általánosítani, ezek alapján ítéletet mondani a megyében működő valamennyi társadalmi bíróság munkájáról. Nem árt azonban, ha néhány jelenséget jobban szemügyre veszünk. Első talán az, hogy az elmúlt időszakhoz képest most jobban biztosítják üzemeink, vállalataink vezetői, s az üzemi bizottságok a társadalmi bíróságok működéséhez szükséges feltételeket. Megállapították, hogy a megvizsgált társadalmi bíróságok többsége alapos munkát végez. A társadalmi bíróságok elé kerülő ügyeket körültekintő tűzs-gálat előzi meg. Ezt tapasztalták az 5. számú AKÖV- nél, a nyíregyházi és a mátészalkai sütőipari vállalatoknál és még több helyen. A vizsgálat után szakszervezeti bizottság határoz afelett, hogy milyen ügyek kerüljenek a társadalmi bíróság elé. S ez így a helyes. Több helyen azonban, vagy az üzem, vállalat igazgatója, másutt a szakszervezeti vezetők idegenkednek attól, hogy a lopási, sikkasztási, károkozási, ittassági, vagy a szocialista együttélés szabályait megsértő ügyekben a társadalmi bíróságok döntsenek. Vajon indokolt-e ez? Nem. A megyében korábban megalakult 95 társadalmi bíróság közül 33 volt olyan, amelyik a múlt évben egyáltalán nem tevékenykedett. Egyik oka volt, hogy a vállalati igazgatók nem szívesen bízták rájuk az ügyek intézését, voltak akik nem bíztak a társadalmi bíróságok helyes döntésében. A Nagyhalászi Rendtergyár üzemvezetője tudta, hogy bort vittek az üzembe, s ott megitták, mégis megelégedett a fegyelemsértők dorgálásával, nem látta szükségét, hogy ez ügyben a társadalmi bíróság döntsön. A fegyelmi ügyek 82 százalékát még ma is az igazgatók intézik el saját hatáskörükben, s csak 18 százaléka kerül tárgyalásra a társadalmi bíróságok elé. Tavaly a Szabolcs-Szatsmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 88 fegyelmi eljárást folytattak le. A Közúti Üzemi Vállalatnál 19 volt, míg a Húsipari Vállalatnál 36, a MÉK-nél 9, a Textilruházati Vállalatnál 5. Ezekből egyetlen ügyet sem tárgyaltak a társadalmi bíróságok. A Húsipari Vállalatnál és a Közúti Üzemi Vállalatnál már csak akkor akadt munkája a társadalmi bíróságoknak, amikor az ügyészség a hatáskörükbe utalta az ügyek intézését. Nemcsak egyes igazgatók, hanem egyes szakszervezeti bizottság is „fázik" az ügyek társadalmi bíróság elé kerülésétől. Több üzemben vélekednek a következőképpen a szakszervezeti vezetők: „Pont a szakszervezet kezdeményezzen." Félreértik a dolgozók érdekvédelmét. Azt hiszik, hogy ezzel megsértik, holott éppen a többség érdekét sértik meg egy-két fegyelmezetlenkedő védelme miatt. Több helyen a vállalat vezetői nem gondoskodnak a társadalmi bíróság tárgyalásain való részvételről sem. „Nem nagy ügy” — mondják. Pedig nem egy példa bizonyítja, hogy milyen nagy hatással vannak munkatársai arra az embeerre, aki valamit vétett, s ott felelősségre vonják. Korábban a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétség volt a több. Most viszont az ittasságból és az igazolatlan mulasztásból ered az ügyek zöme. Több a fegyelmezetlenség, s ez meg is határozza részben a társadalmi bíróságok tennivalóit. Az SZMT által megvizsgált 153 ittasságból eredő vétségből azonban mindössze huszonegyet adtak át a gazdasági vezetők a társadalmi bíróságoknak. Hasonló az arány a többinél is. Ezeken sürgősen változtatni kell. Ma kezdődnek üzemeinkbert a választások. Helyes ha minden üzemrész képviselőt kap a társadalmi bíróságokban. A jelöléseknél figyelembe veszik a társadalmi bíróság tagjainak eddig végzett munkáját, kikérik a szakszervezeti bizalmiak véleményét. Valóban példamutató emberek szükségesek e megtisztelő posztokra. Olyanok, akik reálisan, az egész társadalom érdekét tartják szem előtt, amikor dönteni kell. Farkas Kálmán Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból A szovjet sajtó vezető helyen foglalkozik a magyar államférfiak látogatásával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tettek a Szovjetunióban, vasárnap visszaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Pója Frigyes, az MSZMP KB. külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Moszkvából jelenti az MTI, hogy Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla egyhetes látogatásával vezető helyen foglalkoznak a moszkvai lapok. A vasárnapi , szovjet sajtó első oldalon hozza a látogatásról kiadott közös közleményt, beszámol arról, hogy Anasztasz Mikojan átnyújtotta a magyar vezetőknek a Győzelmi emlékérmeét. Közli, hogy a magyar vendégeket Brezsnyev, Koszigin, Podgornij, Mazurov és más vezető szovjet személyiségek búcsúztatták. A lapok még nem kommentálták a látogatást, de a hivatalos anyagok címében kifejezik, hogy a szovjet—magyar megbeszélések — mint ezt a közös közlemény hangsúlyozza —, a teljes megértés, a szívélyesség és az őszinte testvéri barátság jegyében folytak. KGST-tanácskozás Prága (MTI): A KGST könnyűipari állandó bizottsága Prágában május 24-től 28-ig megtartotta negyedik ülésszakát. Az állandó bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a KGST 19. ülése és a KGST Végrehajtó Bizottsága 16. ülésszaka határozatai végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket, megvitatta a könnyűipar alapvető ágazatai fejlesztésére irányuló terv egybehangolását az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra, továbbá több intékedést hozott, a KGST-tagországok együttműködésének további elmélyítésére a a könnyűipar területén. Bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Tassát• A vásár tíz napja valóban a nemzetközi méretű tapasztalatcsere nagyszerű megnyilvánulása volt. A magyar ipar felvonultatta valamenynyi számottevő termékét, bizonyságot téve, hogy igyekszik megállni a helyét a hatalmas versenyben. S ezt nemcsak a millió hazai látogató állapította meg, de erről tanúskodhatnak a hazánkba érkezett külföldi szakemberek és üzletemberek egyaránt, akik közül sokan komoly üzleti megállapodással térnek vissza hazájukba. Ma még persze nem lehet átfogó képet adni a vásár teljes üzleti forgalmáról, hiszen nem egy esetben a Városligetben megkezdett megbeszélések tovább folytatódnak a vállalatok székházainak tárgyalótermeiben. Mégis már most egy sor üzleti eredményről lehet beszámolni. Nagy sikert arattak a vásáron mindenekelőtt a magyar mérőműszerek és híradástechnikai termékek. A szovjet MAZPRIBORINTORG külkereskedelmi vállalat például 47 laboratórium teljes felszerelését, berendezését rendelte meg a METRISIFEX-től, jövő évi szállítására, mintegy kétmillió rubel értékben. A BUDAVOX-szal negyedmillió rubeles szerződést kötött a szovjet vállalat tizenkét csatornás, tranzisztorizált átviteltechnikai berendezés szállítására. A berendezést a Telefongyár készíti és a felek előzetesen megállapodtak abban, hogy további 9 millió rubel értékű megrendelésre is rövidesen sor kerül. Az egész vásár egyik kiemelkedő üzleti eseményének tekinthető az a megállapodás amelyet a szovjet külkereskedelmi szervek és az Egyesült Izzó képviselői írtak alá. Eszerint a magyar vállalat egy komplett univerzális televízió-képcsőgyár berendezést szállít majd a Szovjetunióba 8 millió rubel értékben. Jelentős üzletet kötött a MEDICOR is a brazil Casa Loner céggel. A megállapodás alapján Magyarország az idén és jövőre orvosi röntgenkészülékeket, egyéb orvosi műszereket és villamos készülékeket szállít Brazíliának. A magyar elektromos ipar termékeinek fejlettségéről a TRANSELEKTRO külkereskedelmi Vállalat üzletkötései tanúskodnak. Török kereskedők jelentős megrendeléseket adtak fel idei szállításra különböző elektromos berendezésekre és villamos szerelési anyagokra. A lengyel ELEKTROM vállalat, 300 ezer rubel értékben porszívómotorokat, az NDK háztartási kávéfőző gépeket rendelt. Tránnal transzformátorok és különböző nagy feszültségű elektromos készülékek szállítására kötött, szerződést a TRANSELEKTRO. A csehszlovák MOTOKOV 2,8 millió rubeles szerződést írt alá a magyar külkereskedelmi vállalattal, de komoly üzletek várhatók a számos osztrák, holland, nyugatnémet üzletemberrel folytatott tárgyalások eredményeként is. Nehéziparunk üzletkötései között kiemelkedik a TECHNOIMPEX félmillió rubeles lengyel szerződése szerszámgépek szállítására. A vállalat 300 ezer rubelért Diesel-motor alkatrészeket is eladott a lengyel külkereskedelemnek. A NIKEX és a lengyel CENTROZAP között folytatott tárgyalások ugyancsak eredményesen zárultak. A lengyel vállalat 326 ezer rubel értékben rendelt különböző gépeket és felszereléseket a bányák meddőhányóinak feldolgozására alakult közös lengyel— magyar vállalat, a HALDEX számára. A NIKEX a csehszlovák STROIMPORT-tal kötött szerződést egy 1300 tonnás Duna-tengerjáró hajó, két vízibusz és 20 nagy, 120 személyes mentőcsónak szállítására, 1 millió 800 ezer rubel értékben. A MOGÜRT ezer Ikarusz autóbuszt adott el az NDK-nak. A vásáron részt vett kiállítók sem panaszkodhanak. A lengyelek például 46 vagon árut hoztak bemutatásra, amelyek a vásár után ittmaradnak: szinte mindent megvásárolt tőlük a magyar külkereskedelem. Emellett jelentős mennyiségű bányaszivattyú és növényvédőszer szállítására is kötöttünk velük szerződést. Az NDK-csarnokban kiállított gépek nagy része ugyancsak elkelt. Az osztrák állami Hoffher-Schrantz gépgyár által kiállított mezőgazdasági berendezéseket megvásároltuk. Több kooperációs megállapodás is született különböző nyugati cégekkel. Elmondhatjuk hát, hogy a kiállítók elégedetten távozhatnak a budapesti vásárról- eladták portékáikat, de legalábbis olyan kapcsolatokat sikerült továbbfejleszteni, vagy létrehozni, amelyek mindkét fél számára gyümölcsöznek majd . Szovjet küldöttség Budapesten P. F. Lomokénak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének vezetésével hétfőn délben szovjet delegáció érkezett Budapestre az 1966—1970. évi tervegyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter, a Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Hetényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, valamint az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, J. A. Nazarov, nagykövetségi tanácsos és B. K. Puskin, kereskedelmi képviselő. Hazaérkezett a Szovjetunióban járt szabolcsi pártmunkás delegáció A Szovjetunió Kommunista Pártja Kárpátontúli Területi Bizottsága vendégeként Gombás Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével szabolcsszatmári pártmunkás delegáció tartózkodott a Szovjetunió Kárpátontúli Területén május 25-étől. Megyénk pártmunkás delegációja ötnapos látogatás után május 29-én, szombaton délután hazaérkezett. A delegációt a határon Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyette fogadták. Magyar— jugoszláv tárgyalások Belgrádban befejeződtek a Magyar Országos Atomenergia Bizottság és a Jugoszláv Szövetségi Atomenergia Bizottság tárgyalásai, amelyeket magyar részről Kökény Mihály az Országos Atomenergia Bizottság titkára, jugoszláv részről Luka Saio professzor, a Szövetségi Atomenergia Bizottság titkára vezetett. A delegációk megállapították: fennáll a lehetőség a magfizikai kutatások, az izotóptermelés, valamint a mezőgazdasági, az orvosi és az ipari izotóp alkalmazásának területén folytatandó együttműködésre. Megállapodás történt abban, hogy ez év őszén jugoszláv küldöttség látogat a Magyar Népköztársaságba, hogy megismerkedjék , a nukleáris energia békés alkalmazásában elért magra* kedvaényeseket