Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Szovjet-francia nyilatkozat Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában csütörtökön szovjet—francia nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megállapítja, hogy a Szovjetunió és Franciaország kormánya úgy döntött: rendszeressé teszi konzultációit és „közvetlen hírközlési összeköttetést létesít a Kreml és az Elysée palota között” Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij elfogadta De Gaulle tábornok meghívását, hogy tegyenek hivatalos látogatást Franciaországban. De Gaulle tábornoknak június 20-a és július 1-e között a Szovjetunióban tett látogatása „alapvető hozzájárulás a Szovjetunió és Franciaország egyetértésének fejlesztéséhez” és „a látogatás megszilárdította az újjászülető európai bizalom érzését” — hangzik a nyilatkozat. A szovjet—francia nyilatkozatot szovjet részről Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, francia részről Charles de Gaulle elnök írta alá. A két fél tárgyalásain az európai problémákra fordították a fő figyelmet, mindenekelőtt az európai biztonságra és a német kérdésre, „amelyekről a felek eszmecserét folytattak.” A két kormány egyetért abban, hogy „az európai biztonság problémáit mindenekelőtt európai keretek között kell megvizsgálni”. Síkra szálltak azért, hogy meg kell teremteni „a szükséges feltételeket a megkötendő egyezmények számára.” Egyebek között hitet tettek a nyugati és keleti országok közötti feszültség enyhítése mellett. Az indokínai félszigeten kialakult helyzet „egyre nagyobb aggodalmat okoz a vietnami háború kiéleződése miatt”. A Szovjetunió és Franciaország kormányai „továbbra is úgy vélekednek, hogy a kialakult helyzetből, amely veszélyezteti a békét, az egyetlen lehetséges kiutat az 1954. évi genfi egyezmények alapján Fogadás a Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány csütörtökön a Kreml nagypalotájában fogadást adott De Gaulle francia köztársasági elnök tiszteletére történő rendezés jelenti, amely kizár minden külföldi beavatkozást Vietnamban." A felek hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek elterjedése veszélyezteti a békét. A nyilatkozatban jelentős figyelmet szentelnek a szovjet—francia viszonynak, mindkét fél minden tőle telhetőt el akar követni e kapcsolatok maximális fejlesztése érdekében. A Szovjetunió és Franciaország megállapodott abban, hogy konzuli egyezményt köt és ezzel a céllal a közeljövőben tárgyalásokat kezd. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az árucsereforgalmat az 1965—69 évi ötéves kereskedelmi egyezményben előirányzott szinten túl is ki lehet terjeszteni. Kremlben A francia államfővel együtt megjelent a fogadáson Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Philippe Baudet nagykövet és több más hivatalos személyiség. Tiltakozás az USM agressziója ellen (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió és a többi szocialista ország már többször kifejezte azt az elhatározását, hogy egyre nagyobb mértékben támogatja Vietnamot az agresszorokkal szemben. Az agresszorok újabb kalandorakcióira való válaszképpen elengedhetetlenül szükséges, hogy világszerte még jobban kibontakoztassák a hősi vietnami nép támogatásának frontját, hogy lelkes visszhangra találjon mindenütt a Béke-világtanácsnak a vietnami segélyakciók kiszélesítésére kiadott felhívása. A csehszlovák nemzetgyűlés csütörtökön megnyílt ülésszaka külön nyilatkozatban bélyegezte meg Hanoi és Haiphong bombázását. A román sajtó a legnagyobb felháborodással ítéli el Hanoi és Haiphong bombázását. A Scinteia „újabb elvetemült akció a vietnami nép ellen” című csaknem félkolumnás cikkében megállapítja: a román nép a leghatározottabban elítéli az amerikai imperialista köröknek ezt az újabb barbár bűnét. A lap követeli a VDK elleni amerikai agresszió haladéktalan és feltétel nélküli beszüntetését, az amerikai csapatok és fegyverek kivonását Dél- Vietnamból. A csütörtöki Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt felháborodásának ad hangot. Az egyiptomi közvélemény is élesen elítéli az Egyesült Államok újabb lépését. Az Ahram rámutatott: Johnson elnök váratlan döntése rendkívül veszedelmes nemzetközi válsághoz vezethet. A vietnami bombázással összefüggésben a libanoni sajtó rámutat: az Egyesült Államok cselekedete megint csak azt bizonyítja, hogy a Hanoi, (TASZSZ). A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a Hanoi és Haiphong lakónegyedei és ipari létesítményei ellen intézett szerdai amerikai bombatámadások ügyében. A nyilatkozat az amerikai katonai gépezet barbár cselekményét újabb lépésnek minősíti a VDK elleni agresszív háború kiterjesztésében. „Az amerikai agresszorok ily módon akarják megfélemlíteni a vietnami népet, így akarnak kiszabadulni vietnami amerikai agreszszió az egész világot fenyegeti. A csütörtöki lengyel sajtó a törvénytelenség és az agresszió barbár cselekedetének minősíti Hanoi és Haiphong külvárosainak bombázását. A francia közvéleményben óriási felháborodást váltott ki az észak-vietnami városok bombázása. A francia országos béketanács felhívásában „közönséges bűncselekményként” bélyegezi meg a polgári lakosság ellen intézett terrrortámadást, amely „leleplezi azEgyesült Államok délkeletázsiai politikájának igazi céljait,” abból a katonai és politikai értelemben vett útvesztőből, ahova a Dél-Vietnamba küldött amerikai expedíciós hadtest súlyos vereségei juttatták őket. A nyilatkozatban a VDK kormánya végül felszólítja a szocialista országok és az összes többi békeszerető állam kormányait és népeit az igazság valamennyi harcosát, hogy fokozottan támogassák és segítsék a honvédő harcot vívó vietnami népet és emeljék fel tiltakozó szavukat az amerikai imperialisták vietnami háborúja ellen. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata Kladt —Kondratyev: Az arányvonat ( Dokumentumtörténnet) Fordította: Pető Miklós A feladatot végrehajtottuk A nemrég rendbehozott Irtis-hídon át — csak három napja indult meg rajta a forgalom — a vonat, minden óvatossági rendszabályt megtéve, gyorsan gördült előre. Maga mögött hagyta néhány nap alatt Zlatousztot, Ufát. Ekkor azonban, figyelembe véve a szerelvény nagy súlyát (több mint 60 000 pud), a vasúthálózat silánysága és több tönkrement híd miatt az útirány megváltoztatását kellett kérni Moszkvától. Április 28-án, ahelyett, hogy a Csimsa—Szimbirszk—Alatir vonalat követte volna. Számára (a mai Kujbisev) irányába haladt tovább a szerelvény. Nem volt veszélytelen a közlekedés ebben a körzetben. Kulákbandák és a fehérgárdisták maradványai garázdálkodtak errefelé. Az őrség minden katonája teljes harci készenlétben állt a posztján. Napokon keresztül szó sem lehetett alvásról váltás nélkül őrizték az arannyal telt vagonokat, esőben, szélben viharban. Sokan meghűltek, köhögtek, de kitartottak őrhelyükön. Súlyosan megfázott Koszuhin és Varga István is akik majdnem az egész idő alatt ügyeletet tartottak a szabadban. A Szamára felé vezető úton a környező erdőből heves tűz fogadta az aranyvonatot Koszuhin parancsot adott, hogy az őrség katonái géppuskatűzzel árasszák el az erdőt. A reflektorok fénye lovaskozákok sziluettjét világította meg. Az erős géppuskatűz megtette a hatását: a támadók szétszéledtek az erdőben. Hamarosan feltűnt Számára városai. Az odavezető híd előtt rövid időre megint meg kellett állniuk. A helyi műszaki szolgálat emberei nem garantálták, hogy ilyen nagy súlyú szerelvény épségben átjuthat a túlsó oldalra. Megint egyenként kellett átvinni a vagonokat, de most már nem kézi erővel, hanem mozdony segítségével. Április 30-án Szizrany városához értek. Boldogan tapasztalták az őrség tagjai hogy a városok, falvak, az egész Volga mentén a május elseje megünneplésére készülődtek. Mennyire megváltozott itt az élet ahogy eltakarodtak az ellenforradalom képviselői. Az aranyvonat május 3- án végre befutott Kazányba. Nem kis meglepetésben volt részük a város lakóinak, amikor látták, hogy az egyetemmel szemben lévő teret és a bank körüli utcákat, valami különös, idegen nyelvet beszélő, csukaszürke uniformisba öltözött katonák őrjáratai szállják meg. Meglepetésük nem csökkent, amikor azt tapasztalták, hogy ugyanilyen katonák őrizetében hamarosan faládákkal megrakott teherautók suhantak a bank épületéhez. Megkezdődött a Szovjet-Oroszország aranytartalékának visszaszállítása ugyanazokba a raktárakba, ahonnan azt mintegy két esztendeje a fehérek elragadták. — Lám, visszajött az aranyunk !— mondta Kazanovszkij A. Koszuhinnak. — Kérek engedélyt az értékek megszámlálására. — Az engedélyt megadom. Csak az fáj, hogy sok olyan emberünk nincs itt, aki hozzájárult a nép vagyonának visszaszerzéséhez és visszaszállításához. És elkészült az utolsó jegyzőkönyv, melyben ez állt: „1920 május 4-én Kazány állomásán megkezdődött a vagonok kirakodása és az aranykészletet tartalmazó ládák átvétele. Megvizsgáltuk a vagonokat a tárakat épségben találtuk a plombákat... A mennyiség teljesen megfelelt a korábbi jegyzőkönyvben foglaltaknak... Négy napig tartott a rakodás. A népbank raktárába került: 4474 láda az ún. aranyraktárba, 2341 láda pedig az ún. ezüstraktárba”. Az arany átadását és átvételét A. Koszuhin, N. Kazanovszkij és helyettese, a nemzetközi ezred részéről pedig Hedrich Richárd és Mihályi Kálmán (Varga István időközben tüdőgyulladást kapott), valamint a pénzügyi szervek és a munkás—paraszt felügyelet munkatársai végezték el. Koszuhin, aki szintén súlyosan meghalt ezekben a napokban, az 5. hadsereg különleges osztályától öt nap szabadságot kapott. „Előbb beszámolok a kormánynak, majd aztán pihenek” — határozta el . A pénzügyi elszámolást Kazanovszkij állította össze, elküldte Moszkvába, majd új állomáshelyére ment, a népbank számárai fiókjához. Az aranyvonat más kísérői is teljesítve kötelezettségüket, megkapták új beosztásukat. Az 1. nemzetközi ezred harcosai azt az utasítást kapták, hogy maradjanak Kazányban. Az állomáshelyen új nemzetközi egységeket képeztek ki, s ezeket 1920 nyarán a délnyugati frontra irányították, hogy lefegyverezzék Vrangel bandáit és Turkesztánban a baszmacsokat. Ide utazott egyébként Varga István is, közvetlen bajtársaival. Vitézül harcolt a szovjet hatalomért, bátorságáért elnyerte a Vörös Zászló-rendet. (Folytatjuk) Tadeusz Kostecki: (Bűnügyi regény) 68. Mi van tulajdonképpen Zaczekkel? Talán hallania kellett a kiáltást. Kitűnően ért ahhoz, hogy épp akkor tűnjön el, amikor a legnagyobb szükség lenne rá! Tompa hang hallatszott, mintha egy levegővel teli hólyag pukkant volna szét. Valami ijesztően elsüvített ugyanebben a pillanatban a füle mellett. Ledőlt a nedves földre. Csaknem ugyanebben a pillanatban csapódott bele a fába a következő golyó. A harmadik már magasan a feje felett húzott el. Aztán csend lett. Lisicka teljes mozdulatlanságba dermedt lélegzetét is visszafojtotta. Talán azt hiszi, hogy eltalálta? Kár, hogy nem csinált valamit, ami meggyőzte volna őt erről. Egy eltalált ember halálos sikolya betetőzése lett volna az esésnek. Most már késő. Múlt az idő, a vékony szoknya nedvességgel telítődött. Lehet, hogy, már egy egész órát hasalt ebben az ingoványban. De mégis tudta, hogy legfeljebb néhány percről lehetett szó. Az is lehet, hogy csak másodpercek. Végre halk mocorgás hallatszott a fák közül. Kúszik? Hallatlanul lassú mozdulattal felemelte a pisztoly csövét. A kerítés lyukacsos hátteréből egy sötét alak bontakozott ki. — Állj! — tört ki váratlanul. Már nem is gondolt arra, hogy golyókat is kaphat. Semmi áron sem engedi megszökni — ez dominált e pillanatban, mindenek felett. Az illető lendületesen felugrott, majd beleakadt a drótokba. Még egy pillanat is a másik oldalon lesz. Akkor pedig... A nikkelezett célgömb a fekete folt magasságába emelkedett. Rövid, szempillantásnyi habozás. A riasztólövés nem használna. Görcsösen megszorította a markolatot. Nincs más megoldás. Lehet, hogy többszörös gyilkos... A ravaszon nyugvó ujj megrándult. Tűz villant. A lövés visszhangja meglepő hangos volt. A kerítésbe kapaszkodó alak megingott. Elfojtott nyögés. Nem zuhant a földre, pedig kétségtelenül találatot kapott. Lisicka teljes erejéből szaladt. A kezében lévő pisztoly készen volt az újabb lövésre. — Lejönni! A fegyvert eldobni ! Nem engedelmeskedett. Ellenkezőleg — nehézkesen át akart törni a szögesdróton. Lisicka háta mögött nehéz léptek zaja hallatszott. Megrémült Cinkostárs? Ez itt sebesülése ellenére sincs ártalmatlanná téve. Most meg a másik, hátulról... Biztosan ő is pisztollyal a kezében... Ha két tűz közé kerülne, végzete katasztrófa lenne. — Ki az? — szemét éles fénysugár vakította el. Rekedt hang. Ez kétségtelenül Zaczek volt. Lisicka mérgesen eltaszította a lámpát. — Oda! — lökte Zaczeket a kerítés irányába. — Gyorsabban! A kerítésen azonban már nem volt senki. A szökevénynek volt ideje kiugrani az utcára. — Fényt! — szisszent fel erélyesen. — Azt akarja, hogy megszökjön? A kerten túlról alig hallható suttogás szűrődött oda. Úgy látszik, a hivatlan vendégnek puha cipőtalpa volt. A lámpa, ahelyett, hogy abba az irányba sugározta volna fényét, a földre zuhant. A következő pillanatban elsüllyedt a sárban. Zaczek kézzel átfogta a fa törzsét. — A kutya... iskoláját — nem bírom tovább... (Folytatjuk) Fordította: Szilágyi Szabócs Államcsíny Irakban? A MEN hírügynökség kairói jelentése szerint Irakban csütörtökön államcsínykísérletre került sor. A bagdadi rádió magyar idő szerint 14 órakor megszakította adását, közölte, hogy lezárták a moszuli és habaniai repülőteret. A moszuli repülőtér fölött a felügyeletet a 4. zászlóalj parancsnoka gyakorolja. A MEN hírügynökség további gyorshíre szerint az iraki forradalmi tanács állítólag felszólította Aref elnököt, ne fejtsen ki ellenállást, hogy elkerülhessék a vérontást. A puccs jellegéről, részvevőiről más jelentés eddig nem érkezett. Az iraki korkormány előző nap állapodott meg a kurd felkelőkkel a polgárháború befejezésében. Törzsi okai voltak a kongói rendzavarásnak A TASZSZ Brazzaville-i tudósítója szerint Thomas Ebadelt százados, a kongói hadseregnek a hétfői zavargások után kinevezett parancsnoka szerdán este a „kongói forradalom hangja” rádióállomáson keresztül beszédet mondott, amelyben megállapította, hogy a helyi ellenforradalmi erők cselszövései ellenére a kongói hadsereg „megvédi a forradalmat és megvédi a kongói népnek azt a döntését, hogy a szocializmust választotta. Ebadett parancsot adott a hadsereg alakulatainak, szüntessék be az őrjáratokat a főváros utcáin és térjenek vissza kaszárnyáikba. Noumatalay miniszterelnök, a nemzeti forradalmi mozgalom első titkára szerdán újabb beszédében elítélte egyes csoportok június 27-i magatartását, megállapítva, hogy a rendzavarásnak törzsi okai voltak. Megalakult az argentin kormány Buenos Aires Ongaria tábornok, a katonai hatalomátvétellel uralomra jutott új argentin elnök szerdán kinevezte kormányának első tagját, a gazdasági minisztert, Jorge Nestor Salimey bankár és gyáros személyében. A kormány másik négy tagját , később jelölik ki. Illa elnök kabinetjének nyolc tagja volt, Ongania tábornok még ezt is csökkenteni szándékozik. Az AFP Buenos Aires-i tudósításaiból kitűnik, hogy az Argentínában nagy befolyással rendelkező peronista mozgalom két szárnya közül az egyik támogatja, a másik pedig egyelőre nem ellenzi a hatalomátvételt Francia atomrobbantási kísérletek Párizs, (MTI): Párizsban csütörtökön közölték, hogy a csendesóceáni kísérleti terepen már az éjszaka folyamán sor kerülhet az első atombomba felrobbantására. A kísérlet előkészületei befejeződtek, a végrehajtás időpontja csak a légköri viszonyoktól függ. A bombát Mururoa korallsziget közelében robbantják fel. A francia katonai hatóságok figyelmeztették a hajókat, hogy kerüljék el a sziget körüli veszélyes övezetet. Billotte tábornok, a tengerentúli megyék és területek államminisztere és a francia szakemberek a Gambier szigeten épített bunkerekből kísérik figyelemmel a robbanást.