Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD Losonczi Pál visszatért Kairóba Alexandria, augusztus 31. Szalay Hanna, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete az éjszakát Alexandriában töltötte. A délelőtti program szerint a város közelében fekvő egyik textilgyárat látogatták meg. Losonczi Pál délután tért vissza Kairóba. Bondor József szabolcsi látogatása • Hétfőn kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett Bondor József építés- és városfejlesztésügyi miniszter, hogy személyesen is megtekintse a májusi árvíz okozta károk helyreállítási munkáit. A megyeszékhelyre érkezése után röviddel a Szamosközbe indult a miniszter, ahová elkísérte Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Tóth Kálmán, a megyei építőipari vállalat főmérnöke, miniszteri biztos. Ellátogatott többek között Panyolára, Kérsemjénbe. A Fehérgyarmati Járási Tanácson fogadták a járás vésztői, ahol Szabó Endre vb-elnökhelyettes tájékoztatta a minisztert a járásban folyó újjáépítésről, a hatósági ügyintézésről, az építkezések állásáról, az építőanyag-szállításról. Gondként elsősorban a középületek helyreállítását, építését említette a miniszternek. A járási székhelyről a vendégek Penyigére, Jánkmajtisra, Csengersimára, Szamostatárfalvára, Komlódtótfalura látogattak, majd megtekintették a Csenger mellett épülő új lakónegyedet. A miniszter elsősorban a nagyobb területeken dolgozó építőipari vállalatok építésvezetőségeit kereste fel, de megnézett több új, már elkészült házat, köztük olyat is, amelybe már lakói is beköltöztek. Az építkezéseken Bondor József felhívta a figyelmet: elsősorban arra kell törekedni, hogy minél több épület tető alá kerüljön, a belső és egyéb szakipari munkákat ezt követően végezzék el. A miniszter ma a mátészalkai járásba látogat, majd Nyíregyházán az újjáépítési bizottság tagjaival folytat tanácskozást. ***. Egész negyedszázadunk fejlődését tükröző bemutató Fehér Lajos nyilatkozata a mezőgazdaság kiállítása alkalmából . Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. A kiállítás jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar negyedszázados fejlődését, méltóképpen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi változást, amely a tudományos-technikai forradalom eredményeként hazánkban is szinte robbanásszerűen következett be, — főleg az utóbbi években. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlődését is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva szerények. De gondoljunk arra , honnan indultunk el. A felszabaduláskor egy tönkretett ország kifosztott mezőgazdaságát kaptuk örökségként. Ha ehhez mérjük mai eredményeinket, óriási változásokat látunk, így kellően tudjuk becsülni a több, mint 14-szeresére növekedett traktorállományt, a 12 és fél ezer korszerű gabonakombájnt, a szövetkezeti parasztság nyugdíjrendszerét, a gomba módra szaporodó új falusi házakat, az ingyenes orvosi kezelést — mindazt, amiről ez a jól rendezett kiállítás számot ad. Ha múltunkra gondolunk, jobban megértjük, mit jelent az élelmiszer-termelés megkétszerezése, a búza s a kukorica termésátlagának mintegy százszázalékos növelése, a zöldségtermelés 217, a gyümölcs 356, a hústermelés 90 százalékos emelése. Megértjük és kellően tiszteljük érte a mezőgazdaság dolgozóit, akik immár az élenjárók nyomdokain haladnak, s országhatárainkon túl is hírnevet, elismerést szereznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Élelmiszer-gazdaságunk — e mind egységesebbé váló népgazdasági ágazat — most először jelenik meg országos bemutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait. Sok szépet láthatunk e téren. Egész élelmiszer-gazdaságunkban azonban szerintem a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok anyagi és szellemi termelőerőinek gyarapodását, gazdálkodásuk megszilárdítását tekinthetjük az elmúlt 25 év egyik legfőbb eredményének. Olyannak, amellyel megbízható, jó alapot teremtettünk további fejlődésünkhöz. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink ma már a fejlett technikát tömegesen, s hatékonyan alkalmazó, széles látókörű vezetőséggel, s fegyelmezett, szorgalmas, tapasztalt dolgozókkal rendelkező szocialista nagyüzemek! Szembetűnően érezhető a kiállításon az is: egyre nélkülözhetetlenebb a gyakorlati termelők és a tudományos kutatók szorosabb együttműködése. A tudomány a mezőgazdaságban is termelőerővé vált. Az utóbbi években a hozamok növelésének fontos forrásai voltak az új növény- és állatfajták, az új termesztési, tenyésztési, tartási módszerek. A növénytermesztésben például 200 minősített és 300 egyéb fajta, a kertészeti termelésben 500 minősített fajta áll a termelők rendelkezésére. A keveréktakarmány-felhasználás 1961— 69 között hatszorosára emelkedett. Szinte lépten-nyomon rátalálhatunk itt az olyan korszerű megoldásokra, mint az etetőasztallal ellátott istállórendszer, a kötött és kötet(Folytatás a 2. oldalon) Nem kielégítő a javításszolgáltatás Ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Hétfőn ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. Az ülés napirendjén — többek között — a lakossági javítószolgáltatói tevékenység jelenlegi helyzete és fejlesztési programja szerepelt. Mint azt a tanács elé került előterjesztés is megálla-pította, a hozott határozatok alapján a város peremén és a külterületén élő lakosság alapvető javítás-szolgáltatási igényeinek kielégítését magánkisipari iparjogosítványok kiadásával is elősegítették, elsősorban az asztalos-, lakatos-, villanyszerelő, kőműves-, kádár-, cipész-, szabó-, fodrászszakmákban. A tett intézkedések ellenére sem sikerült azonban megteremteni a városban a kívánatos arányokat az árutermelés, a lakossági javak növekedése, valamint a javítószolgáltató ágak fejlesztése között. Gátolja a javító-szolgáltatói tevékenységet, hogy nincs elegendő helyiség, ahol a felvételt és a javítást elvégezhetnék. Az Északi és Déli Alközpontban felépült szolgáltatókénak kivételével a javító-szolgáltató ágazat javítási és felvételi helyeinek Száma Nyíregyházán nem nőtt. A vállalatok és szövetkezetek fejlesztési elképzelései a kitűzött időre nem valósulnak meg, elmarad a termelőegységek kiköltöztetése. (Folytatás a 2. ozakm) LAPUNK TARTALMÁBÓL: Szabolcsnak tapsolt a vásár A vasárnap sportja (3. oldal) (6—7. oldal) Lottó tárgynyeremények (7. oldal) Árvízvédő munkásőröket tüntettek ki Nyíregyházán Papp Árpád és dr. Tar Imre mondott beszédet Ünnepséget rendeztek vasárnap délelőtt. „Nyíregyházán a Krúdy filmszínházban amelynek keretében tüntették ki az árvízvédekezésben érdemeket szerzett Szabolcs-Szatmár megyei munkásőröket. Az ünnepségen megjelent Papp Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, dr. Tar Imre, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság titkára, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára, Murczkó Károly, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, Gáti Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának helyettes parancsnoka, Berek Lajos alezredes, Anateszki Pál ezredes, Bodó József ezredes, valamint megyénk politikai, társadalmi életének számos vezetője A megjelent munkásőrök előtt Balsai István megyei parancsnok olvasta f fel az ócsszi helyreállításról, adott jelentését, majd dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta: " Igen bonyolult körülmények között teljesítették munkásőreink harci feladataikat. Magas erkölcsi, politikai felkészültségről és magatartásról ad tanúbizonyságot, hogy az ezernél több munkásőr között 60 olyan munkásőr mentette az emberi életet, javakat, akiknek saját családjuk is életveszélyben volt. Sok esetben történt, hogy paranccsal kellett a pihenőben lévő munkásőröket — a kimerülés elkerülése végett — eltiltani a munkától. A harc megedzi, de össze is kovácsolja az embereket. Az a véleményünk, hogy a munkásőrségen belül tovább erősödött a kommunista összetartozás érzése, az elvtársi viszony. Külön ki kell emelni a nyírbogdányi munkásőrök és a baktalórántházi tartalékszázad példáját, akik anyagilag is segítették a kárt szenvedett munkásőr elvtársaikat. Itt is el kell mondani a korábban elhangzott értékelés szavait, amelyek szerint az, hogy ez a tragédia még súlyosabb következményekkel nem járt, elsősorban köszönhető az idejében érkező magyar és szovjet honvédeknek, munkásőröknek, a karhatalomnak és a lakosság fegyelmezett hozzáállásának. A munkásőrség a hősies helytállásával növelte a tekintélyét, mind a társfegyveres testületek, mind a lakosság körében. Most, amikor az elvtársak a hősies munkáért, helytállásért kitüntetéseket vesznek át, szólni kell a munkásőrfeleségek helytállásáról is, akik hosszú időn keresztül férjük távollétében megőrizték nyugodtságukat és viselték a család gondjait és végezték munkájukat. A megyei pártbizottságnak az a véleménye, hogy a kitüntetett munkásőrök és egységek becsülettel megszolgálták a kitüntetést, a hazához, a párthoz való hűségből kiválóra vizsgáztak — mondotta, majd köszönetet mondott a munkásőröknek helytállásukért. Papp Árpád országos parancsnok ünnepi beszádéba a Központi Bizottság és a maga nevében mondott köszönetet a Felső-Tisza-vidéi és a szamosközi árvízvédelemben végzett kiemelkedő munkáért. A munkásőrök áldozatkészségükkel újra bebizonyították, hogy nehéz helyzetben is képesek voltak józanul, helyesen megítélni kötelezettségüket és cselekedni a nép védelmében. Harci feladatot hajtottak végre az emberekért, a társadalomért. Bebizonyították, hogy az élet minden területén egyaránt otthonosak, együtt élnek környezetükkel, a dolgozó emberekkel, a falvak lakosaival, érzik a felelősséget sorsukért és cselekednek a szükséges időben. A Szamosi közben sokoldalú feladatot láttak el. Az árvíz sújtotta lakosságnak nemcsak az életet jelentette segítőkészségük, hanem magatartásukkal, baráti és politikai meggyőzésükkel, jó szóval, a párt irányelveinek megfelelően a károsultak bizalmát is visszaadták, hogy elviselhetőbbé váljon a helyzetük. Köszönet jár azoknak a névtelen munkásőrfeleségeknek is , akik otthon családtagjaik körében vállalták a nehézségeiket, míg munkásőr férjük, hozzátartozójuk a gátakon, az életmentésben állt őrt. — E tapasztalatok felhasználásával — folytatta —, törekednünk kell arra, hogy munkásőreink kapcsolata a társadalmi és politikai szervekkel, a társfegyveres testületekkel tovább mélyüljön. Köszönet az érintett munkahelyi és pártvezetők tevékenységéért is, akik mindent megtettek azért, hogy munkásőreink zavartalanul teljesítsék feladatukat. (Fofeserás a Z, citatoo) Papp Árpád országos parancsnok beszél. Tóth Árpád felv.