Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD L­osonczi Pál visszatért K­airóba Alexandria, augusztus 31. Szalay Hanna, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki­­ Tanács elnöke és kísérete az éjszakát Alexandriában töltötte. A délelőtti program szerint a város közelében fekvő egyik textilgyárat lá­togatták meg. Losonczi Pál délután tért vissza Kairóba. Bondor József szabolcsi látogatása • Hétfőn kétnapos látogatás­ra Szabolcs-Szatmár megyé­be érkezett Bondor József építés- és városfejlesztésügyi miniszter, hogy személyesen is megtekintse a májusi árvíz okozta károk helyreállítási munkáit. A megyeszékhelyre érkezése után röviddel a Szamosközbe indult a mi­niszter, ahová elkísérte Kál­lai Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Czimbal­­mos Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Tóth Kálmán, a megyei építő­ipari vállalat főmérnöke, miniszteri biztos. Ellátogatott többek között Panyolára, Kérsemjénbe. A Fehérgyarmati Járási Taná­cson fogadták a járás vész­tői, ahol Szabó Endre vb-el­­nökhelyettes tájékoztatta a minisztert a járásban folyó újjáépítésről, a hatósági ügy­intézésről, az építkezések ál­lásáról, az építőanyag-szál­lításról. Gondként elsősorban a középületek helyreállítását, építését említette a minisz­ternek. A járási székhelyről a ven­dégek Penyigére, Jánkmaj­­tisra, Csengersimára, Sza­­mostatárfalvára, Komlód­­tótfalura látogattak, majd megtekintették a Csenger mellett épülő új lakónegye­det. A miniszter elsősorban a nagyobb területeken dolgozó építőipari vállalatok építés­­vezetőségeit kereste fel, de megnézett több új, már elké­szült házat, köztük olyat is, amelybe már lakói is beköl­töztek. Az építkezéseken Bondor József felhívta a fi­gyelmet: elsősorban arra kell törekedni, hogy minél több épület tető alá kerül­jön, a belső és egyéb szak­ipari munkákat ezt követően végezzék el. A miniszter ma a mátészalkai járásba láto­gat, majd Nyíregyházán az újjáépítési bizottság tagjai­val folytat tanácskozást. ***. Egész negyedszázadunk fejlődését tükröző bemutató Fehér Lajos nyilatkozata a mezőgazdaság kiállítása alkalmából . Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a 67. Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából nyilat­kozatot adott a sajtó munka­társainak. A kiállítás jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar negyedszázados fej­lődését, méltóképpen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi változást, amely a tudományos-techni­kai forradalom eredménye­ként hazánkban is szinte rob­banásszerűen következett be, — főleg az utóbbi években. Nemcsak néhány év, ha­nem az elmúlt negyedszázad fejlődését is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfej­lettebb országokéhoz viszo­nyítva szerények. De gon­doljunk arra , honnan in­dultunk el. A felszabadulás­kor egy tönkretett ország ki­fosztott mezőgazdaságát kap­tuk örökségként. Ha ehhez mérjük mai ered­ményeinket, óriási változáso­kat látunk, így kellően tud­juk becsülni a több, mint 14-szeresére növekedett trak­torállományt, a 12 és fél ezer korszerű gabonakombájnt, a szövetkezeti parasztság nyug­díjrendszerét, a gomba mód­ra szaporodó új falusi házakat, az ingyenes orvosi kezelést — mindazt, amiről ez a jól rendezett kiállítás számot ad. Ha múltunkra gondolunk, jobban megértjük, mit jelent az élelmiszer-termelés­ meg­kétszerezése, a búza s a kuko­rica termésátlagának mint­egy százszázalékos növelése, a zöldségtermelés 217, a gyü­mölcs 356, a hústermelés 90 százalékos emelése. Megért­jük és kellően tiszteljük érte a mezőgazdaság dolgozóit, akik immár az élenjárók nyomdokain haladnak, s or­­­­szághatárainkon túl is hírne­vet, elismerést szereznek a szocialista nagyüzemi gazdál­kodásnak. Élelmiszer-gazdaságunk — e mind egységesebbé váló nép­­gazdasági ágazat — most elő­ször jelenik meg országos bemutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait. Sok szépet láthatunk e té­ren. Egész élelmiszer-gazda­ságunkban azonban szerintem a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok anyagi és szellemi termelőerőinek gya­rapodását, gazdálkodásuk megszilárdítását tekinthetjük az elmúlt 25 év egyik leg­főbb eredményének. Olyan­nak, amellyel megbízható, jó alapot teremtettünk további fejlődésünkhöz. Termelőszö­vetkezeteink és állami gazda­ságaink ma már a fejlett technikát tömegesen, s haté­konyan alkalmazó, széles lá­tókörű vezetőséggel, s fegyel­mezett, szorgalmas, tapasztalt dolgozókkal rendelkező szo­cialista nagyüzemek! Szembetűnően érezhető a kiállításon az is: egyre nél­külözhetetlenebb a gyakorlati termelők és a tudományos kutatók szorosabb együttmű­ködése. A tudomány a mező­­gazdaságban is termelőerővé vált. Az utóbbi években a hozamok növelésének fontos forrásai voltak az új növény- és állatfajták, az új termesz­tési, tenyésztési, tartási mód­szerek. A növénytermesztés­ben például 200 minősített és 300 egyéb fajta, a kerté­szeti termelésben 500 minő­sített fajta áll a termelők rendelkezésére. A keverékta­­karmány-f­elhasználás 1961— 69 között hatszorosára emel­kedett. Szinte lépten-nyomon rátalálhatunk itt az olyan korszerű megoldásokra, mint az etetőasztallal ellátott istál­lórendszer, a kötött és kötet­(Folytatás a 2. oldalon) Nem kielégítő a javítás­szolgáltatás Ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Hétfőn ülést tartott a Nyír­egyházi Városi Tanács. Az ülés napirendjén — többek között — a lakossági javító­szolgáltatói tevékenység je­lenlegi helyzete és fejlesztési programja szerepelt. Mint azt a tanács elé ke­rült előterjesztés is megálla-­­pította, a hozott határozatok alapján a város peremén és a külterületén élő lakosság alapvető javítás-szolgáltatási igényeinek kielégítését ma­gánkisipari iparjogosítványok kiadásával is elősegítették, elsősorban az asztalos-, laka­tos-, villanyszerelő, kőmű­ves-, kádár-, cipész-, szabó-, fodrászszakmákban. A tett intézkedések ellené­re sem sikerült azonban meg­teremteni a városban a kívá­natos arányokat az áruterme­­lés, a lakossági javak növe­kedése, valamint a javító­szolgáltató ágak fejlesztése között. Gátolja a javító-szolgálta­tói tevékenységet, hogy nincs elegendő helyiség, ahol a fel­vételt és a javítást elvégez­hetnék. Az Északi és Déli Alközpontban felépült szol­gáltatókénak kivételével a javító-szolgáltató ágazat ja­vítási és felvételi helyeinek Száma Nyíregyházán nem nőtt. A vállalatok és szövet­kezetek fejlesztési elképzelé­sei a kitűzött időre nem va­lósulnak meg, elmarad a ter­melőegységek kiköltöztetése.­ ­ (Folytatás a 2. ozakm) LAPUNK TARTALMÁBÓL: Szabolcsnak tapsolt a vásár A vasárnap sportja (3. oldal) (6—7. oldal) Lottó tárgynyeremények (7. oldal) Árvízvédő munkásőröket tüntettek ki Nyíregyházán­­ Papp Árpád és dr. Tar Imre mondott beszédet Ünnepséget rendeztek va­sárnap délelőtt. „Nyíregyhá­zán a Krúdy filmszínházban amelynek keretében tüntették ki az árvízvédekezésben érde­meket szerzett Szabolcs-Szat­már megyei munkásőröket. Az­ ünnepségen megjelent Papp Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancsno­ka, dr. Tar Imre, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizott­ság titkára, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára, Murczkó Károly, a nyíregy­házi városi pártbizottság el­ső titkára, Gáti Sándor, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának helyettes parancsnoka, Berek Lajos al­ezredes, Anateszki Pál ezre­des, Bodó József ezredes, va­lamint megyénk politikai, társadalmi életének számos vezetője A megjelent munkásőrök előtt Balsai István megyei parancsnok olvasta f fel az ócsszi helyreállításról­, adott jelentését, majd dr. Tar Imre, a­­ megyei pártbizottság tit­kára mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta: " Igen bonyolult körülmé­nyek között teljesítették munkásőreink harci felada­taikat. Magas erkölcsi, poli­tikai felkészültségről és ma­gatartásról ad tanúbizonysá­got, hogy az ezernél több munkásőr között 60 olyan munkásőr mentette az em­beri életet, javakat, akiknek saját családjuk is életve­szélyben volt. Sok esetben történt, hogy paranccsal kellett a pihenőben lévő munkásőröket — a kimerülés elkerülése végett — eltiltani a munkától. A harc megedzi, de össze is kovácsolja az embereket. Az a vélemé­nyünk, hogy a munkásőrsé­gen belül tovább erősödött a kommunista összetartozás érzése, az elvtársi viszony. Külön ki kell­ emelni a­­ nyírbogdányi munkásőrök és a baktalórántházi tartalék­század példáját, akik anyagi­lag is segítették a kárt szen­vedett munkásőr elvtársaikat. Itt is el kell mondani a korábban elhangzott értéke­lés szavait, amelyek szerint az, hogy ez a tragédia még súlyosabb következmények­kel nem járt, elsősorban kö­szönhető az idejében érkező magyar és szovjet honvédek­nek, munkásőröknek, a kar­hatalomnak és a lakosság fe­gyelmezett hozzáállásának.­­ A munkásőrség a hősies helytállásával növelte a te­kintélyét, mind a társfegy­veres testületek, mind a la­kosság körében.­­ Most, amikor az elvtár­sak a hősies munkáért, helyt­állásért kitüntetéseket vesz­nek át, szólni kell a mun­­kásőrfeleségek helytállásáról is, akik hosszú időn keresztül férjük távollétében megőriz­ték nyugodtságukat és visel­ték a család gondjait és végezték munkájukat. A me­gyei pártbizottságnak az a véleménye, hogy a kitünte­tett munkásőrök és egységek becsülettel megszolgálták a kitüntetést,­ a hazához, a párthoz­ való hűségből ki­válóra vizsgáztak — mon­dotta, majd köszönetet mon­dott a munkásőröknek helyt­állásukért. Papp Árpád országos pa­rancsnok ünnepi beszádéb­a a Központi Bizottság és a maga nevében mondott kö­szönetet a Felső-Tisza-vid­é­­i és a szamosközi árvízvéde­lemben végzett kiemelkedő munkáért. A munkásőrök ál­dozatkészségükkel újra be­bizonyították, hogy nehéz helyzetben is képesek volt­a­k józanul, helyesen megítélni kötelezettségüket és csele­kedni a nép védelmében.­­ Harci feladatot hajtot­tak végre az emberekért, a társadalomért. Bebizonyítot­ták, hogy az élet minden te­rületén egyaránt otthonosak, együtt élnek környezetükkel, a dolgozó emberekkel, a fal­vak lakosaival, érzik a fele­lősséget sorsukért és csele­kednek a szükséges időben. A Szamosi közben sokoldalú feladatot láttak el. Az árvíz sújtotta lakosságnak nemcsak az életet jelentette segítő­­készségük, hanem magatar­tásukkal, baráti és politikai meggyőzésükkel, jó szóval, a párt irányelveinek megfe­lelően a károsultak bizalmát is visszaadták, hogy elvisel­hetőbbé váljon a helyzetük. Köszönet jár azoknak a név­telen munkásőrfeleségeknek is , akik otthon családtagja­ik körében vállalták a nehéz­ségeiket, míg munkásőr fér­jük, hozzátartozójuk a gá­takon, az életmentésben állt őrt. — E tapasztalatok felhasz­nálásával — folytatta —, tö­rekednünk kell arra, hogy munkásőreink kapcsolata a társadalmi és politikai szer­vekkel, a társfegyveres tes­tületekkel tovább mélyüljön. Köszönet az érintett munka­helyi és pártvezetők tevé­kenységéért is, akik mindent megtettek azért, hogy mun­kásőreink zavartalanul tel­jesítsék feladatukat. (Fofeserás a Z, ci­tatoo) Papp Árpád országos parancsnok beszél. Tóth Árpád felv.

Next