Kelet-Magyarország, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES­ÜLJ­ETEK! BIXVII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 5. SZERDA Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az építők székházának kongresszusi termében kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az el­múlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények­ javításának módjait. A tanácskozásokon mint küldöttek, és mint meghívot­tak részt vesznek a termelőmunkában élenjáró dolgozók, szo­cialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy fél- száz külföldi szakszervezet és nemzetközi szervezet. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitot­ta meg. Javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szak­­szervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól.­­ Földvári Aladár mondott megnyitó beszédet, majd a kongresszus ezután a napirendről döntött. A napirend a kö­zfvlk 17.fi­ú 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámoló­ja a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól; 2. a számvizsgáló bizottság jelentése; 3. a magyar szakszervezetek alapszabályának módosí­tása; 4. a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizs­gáló bizottság újjá­választása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottsá­gait. Az elnök ezután utalt arra, hogy az elmúlt kongresszus óta mintegy félmillióval növekedett a szervezett munkások száma. Indítványozta, hogy ez fejeződjék ki a megválasztan­dó vezetőtestület létszámában is, s az eddigi 173 helyett a SZOT 195 tagjára tegyen javaslatot a jelölő bizottság. Kérte a jelölő bizottságot: javaslatának elkészítésekor vegye figyelem­be, hogy az egyes szakszervezetek megfelelő képviseletet kap­janak. Ezenkívül törekedjék arra, hogy a megválasztandó testületbe megfelelő arányban jelöljön fizikai munkásokat, a termelő- és alkotómunkában kitűnt dolgozókat, értelmiségie­ket és alkalmazottakat. Jelöljön a testületbe megfelelő szám­ban nődolgozókat, fiatalokat és veteránokat is. Ügyeljen arra, hogy Budapest és a vidék területi tagozódása is kifejezésre jusson a jelölésben. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a javaslatot. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el Gáspár Sándor: Szakszervezeteink feladata cselekvően részt venni politikánk alakításában Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Kedves elv­társak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és kö­zépszervi választások, az iparági kongresszusok. Há­rom és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítet­ték a magyar szakszerveze­tek tevékenységét, támasz­tottak igényeket a szakszer­vezetek munkája iránt A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a szé­les körű demokrácia jegyé­ben zajlott le. A szervezett dolgozók véleménynyilvání­tása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. A szakszervezeti választá­sokon, az országgyűlési és ta­nácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben lát­hatók, érezhetők voltak az Tisztelt kongresszus! A Magyar Szocialista Mun­káspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társa­dalmunk helyzetét, megjelöl­ve továbbhaladásunk útját. A párt­­ kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről. Megállapította: jelen­tősen hozzájárultak a szo­cializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy tár­sadalmi céljaink megvalósí­tásához, hatékonyan képvi­selték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb be­töltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felső elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. Eredményesen teljesítettük a III. ötéves tervet. Az el­múlt években új iparágak alakultak ki. A régiek jelen­tősen megerősödtek. Nép­gazdaságunk nagyot fejlő­dött. Új lakásokat, iskolákat, kórházakat, óvodákat, böl­csődéket, új gyárakat, üze­meket, haladó szociálpoliti­kai intézkedéseket, egy erő­sebb, szebb országot, az or­szágban jobb életet mutatott az önmagunk elé tartott tü­kör. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töret­len lendülettel járunk. Gyű­lések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fe­jezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetése­ken mérlegre kerültek poli­tikánk elvei, céljai és meg­valósulásuk eredményei, mérés — és ez az MSZMP történelmi érdeme, — hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forra­dalmi munkáspárt politiká­ját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegye­nek a politika alakításában. Ennek a politikának az ér­vényesítése növelte a szak­­szervezetek tekintélyét, sze­repét a közéletben. A szocialista állam a ma­ga eszközeivel végzi el fel­adatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósí­tását segítik önálló vélemé­nyükkel, sajátos eszközeikkel és így töltik be hivatásukat. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munka­körülményeit, az árakat és béreket érintő politikai je­lentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegye­zés híján különálló — véle­ménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati Tisztelt kongresszus! A részvétel az életszínvo­nalpolitika fejlesztésében és megvalósításában nagy fele­lősséggel jár. A szakszerve­zeteknek jól kell ismerniük a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozó rend­szer működését, a népgazda­ság erőforrásait. Akkor tu­dunk e területen eredménye­sen tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél ala­posabban kidolgozzuk állás­pontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedé­sek meghozatalában. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára olyan jövedelem-elosztást és árrendszert segítsünk kiala­kítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasz­tási szerkezet kialakításához, és a lehető legjobban elő­mozdítja a gazdasági előre­haladást is. . Az életszínvonal fejleszté­sére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nem­zeti jövedelem növekedésé­vel párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, 91 egy együttműködése alkalmas ar­ra, hogy a párt-, álla­m, gazdasági szervek és a szak­­szervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a fel­tétele annak, hogy a szoci­alizmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. főre jutó reáljövedelem pe­dig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fo­gyasztásának mintegy 30 szá­zalékos növelését tervezzük. Továbbfejlesztjük a művelt­ségi színvonal emelését szol­gáló iskolai és kulturális há­lózatot. Az egészségügyi el­látás további javítására öt év alatt 6,7 milliárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő módon gondoskodik a IV. öt­éves terv. Tisztelt elvtársak! Az elmúlt években gyak­ran szóba került, hogy az életszínvonal összetevői elté­rően hatnak a különböző ré­tegekre. Régebben, a szo­cializmus építésének korábbi szakaszában az alacsony lak­bér és közlekedési tarifa, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek ára, valamint a tár­sadalmi juttatások árszínvo­nala általában érzékelhető volt. Most ezek a fontos élet­színvonal-összetevők válto­zóan hatnak. Az árak, külö­nösen a szabadabb árformá­ba tartozó cikkek árai, a társadalmi juttatások és szol­gáltatások árainak változásai a korábbinál nagyobb hatást gyakorolnak az életszínvonal alakulására. Mindez a nye­reségre alapozott gazdálkodás folytatás­a 1. oldalon) Megnövekedett tekintély Felelősség az életszínvonal alakításában LAPUNK TARTALMÁBA!» Téma: a szerelem Totótanácsadó A rádió műsorából (8. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Iíj békekezdeményezéseket ígér a BVT budapesti közgyűlése Romes Csandra sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekez­letet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke-világtanács egy hét óta Budapesten működő titkár­sága. Romos Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négynapos programmal — összeülő köz­gyűlésről, a várható részvé­telről. Dr. Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, má­jus 17-én sorra kerülő ese­ményről, az európai főváro­sok békemozgalmai képvise­lőinek találkozójáról tájé­koztatta az újságírókat. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind ag­­resszívabbá válik a világim­perializmus, a mások oldalon viszont egyre jobban megiz­mosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevé­kenységét a nemzetközi bé­kemozgalom — mondta Ro­mes Csandra. A ma még fe­szültségekkel terhes nemzet­közi helyzet enyhítésének út­ján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A részt­vevők száma — minden ko­rábbi hasonló BVT esemé­nyét felülmúlva — körülbe­lül 800 lesz. Eljönnek Buda­pestre a Béke-világtanács tagjai és itt lesznek mind­azoknak a nemzetközi szer­vezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogad­tak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akik­nek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jel­legű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napo­kon hat szekcióban ülésez­nek. Feladata lesz a közgyűlés­nek — közölte a BVT főtit­kára­­-, hogy új nagy nem­zetközi békemegmozdulások programját dolgozza ki és nagyszabású akciókat kezde­ményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. Az európai fővárosok bé­kemozgalmi találkozójának gondolata a Hazafias Nép­front budapesti bizottságánál fogant. Az Országos Béke­ta­nács magáévá tette a kezde­ményezést és támogatólag se­­­gíti a találkozó létrejöttét. Fővárosunk neve az elmúlt időszakban szoros kapcsolat­ba került az európai bizton­ság fogalomkörével: 1909 ta­vaszán innen kelt szárnyra a szocialista, országok emléke­zetes budapesti felhívása, 1970 nyarán pedig a buda­pesti memorandum elneve­zésű okmány. A budapesti felhívásban körvonalazott kezdeményezés új folyamato­kat indított el földrészünkön, és az európai biztonsági rend­szer megteremtésének szük­ségessége a tárgyalások egyik központi témája lett. Az angol iparügyi miniszter fogadást adott dr. Ajtai Miklós tiszteletére Dr. Ajtai Miklós miniszter­elnök-helyettes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és kísérete hétfőn es­te és kedden délelőtt Oxford­iján sir Frederick Dainton, a Brit Tudománypolitikai Ta­nács elnökének vendégeként az angliai tudó®- és mérnök­képzés kérdéseit tanulmá­nyozta. Ajtai Miklós meglá­togatta a város néhány ok­tatási intézményét és több tudóssal, köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a vi­lághírű fizikussal is találko­zott. Kedden délben D. W. Houlder professzor és Micha­el McLagen, Oxford főpol­gármestere ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Délután Londonban a brit kormány részéről John Da­vies kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A miniszterelnök-helyettes szerdán kétnapos észak-ang­liai körútra indul. Magyar felszólalás a genfi értekezleten A genfi leszerelési bizott­ság keddi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője, aki a bakteriológiai fegyve­rek betiltására vonatkozó — március 30-án előterjesztett — szocialista egyezményter­vezettel kapcsolatos kom­mentárokkal foglalkozott. Üdvözölte azokat a kül­döttségeket amelyek helye­sen úgy értékelték a terveze­tet mint ..a szocialista or­szágok újabb őszinte és ko­moly kísérletét arra, hogy a tárgyalásokat kivezessék ab­ból a szinte reménytelen helyzetből, amely a bizottság többségének szándéka elle­nére alakult ki”. A magyar küldöttség ve­zetője a különböző észrevé­telekre válaszolt majd hang­súlyozta, hogy az egyezmény­­tervezet rendelkezései „elő­mozdíthatják a vegyifegyve­rek betiltásáról szóló nem­zetközi szerződés kidolgozá­sát és megkötését biztosító további tárgyalásokat. A ma­gyar küldöttség támogatja azt a javaslatot hogy a vegyi­­fegyverek tel­jes tilalmára vo­natkozó tárgyalások mér a mostani tervezet vitájával egyidőben folyjanak.

Next