Kelet-Magyarország, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

fcXVtIL ÉVFOLYAM 279. SZÁM VIIIg proletárjai, elyeszijeteki ÁRA: 80 FILLER 1971. NOVEMBER 26. PÉNTEK ........................­­.............................. ­ barátság mindennapjai Aligha akad ma már fel­nőtt, vagy fiatal, aki ne tud­ná, mit jelent a négy betű: MSZBT — Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A Parla­ment kongresszusi termében 600 küldött tanácskozott két napon át a társaság mai és holnapi munkálkodásáról. Történelmi dátumokra so­káig emlékezünk. Az idősebb generáció életében különösen emlékezetes, hogy pontosan egy hónappal a második vi­lágháború befejezése után, 1945 júniusában alakult meg hazánkban az MSZBT elődje, Magyar—Szovjet Művelődési Társaság néven. Egyidős te­hát a szabadsággal, megszer­vezéséhez, létrejöveteléhez nem kellett különleges mun­ka,­­ az élet, a történelem parafálta az alapokmányt. Két és fél évvel ezután ír­tuk alá Moszkvában a Szov­jetunióval a barátsági szer­ződést: alapja lett a későb­biekben a két országot össze­kötő sokféle gazdasági, kul­turális, tudományos szerző­désnek. Ennyit talán a történelmi előzményekről, az MSZBT korábbi formájáról. Az utób­bi évek, a két évtized mun­kásságát azután sokszor és sokféle­ módon­ megismerhet­tük. Korántsem csupán az ünnepek eseménysoraiból, m­ilyenek bőséggel, gazdag vá­lasztékkal szolgáltak, zenei eseményektől könyvhetekig és kiállításokig — hanem a magyar—szovjet barátságnak a köznapokban sokasodó je­leivel is. Testvérvárosok, testvérüze­mek, diákok és tanárok cse­reutazásai. Nyelvkurzusok itt és ott. Műszaki dokumentá­ciós csere. Brigádok levél­váltásai, amelyeket soha nem kellett szervezni, hiszen a barátságnak törvényszerűen megvannak a maga spontán megnyilatkozásai is. Most, a Parlamentben a baráti társaság újszerű for­máinak, a tagcsoportoknak a képviselői találkoztak az öt­évenként sorra kerülő kong­resszus alkalmából. Ez a tagcsop­ortforma is a baráti kötelékek elevenségéről és tartalmi gazdagodásáról vall. A Lenin Kohászati Művek­ben alakult meg az idén, áp­rilisban az új szervezeti for­ma, a kollektív tagság, s húszezer dolgozói nyilvános felhívására születtek ország­szerte a tagcsoportok. Ma már csaknem ötszáz van be­lőlük, — megyénkben is sok — iskoláktól gyárakig átszö­vik az országot. A küldöttek munkája szép számvetés volt, múltról je­lenről, jövőről. Megállapí­tották, hogy immár kilenc szovjet köztársaság gazdasá­gi, tudományos és kulturális életét, mindennapjait ismeri közelebbről a lakosság, az évenként rendezett kulturá­lis napok közvetítésével. Esztendőről esztendőre nő a nyelvtanulás igénye­i és le­hetősége. Jubileumi olvasó­mozgalom, tudományos ülés­szakok, űrhajózási kiállítás testvérvárosok cserekiállítá­sai üzemelt brigádok véle­­ménycseréi fűszerezik teszik­ mind tartalmasabbá a barát­ságot A két nép barátságának ez a reprezentatív eseménye — a mindennapokról tanácsko­zott. Olyan barátság minden­napjairól, amelyet a távolsá­gok nem csökkentenek, in­kább mélyebbé formálnak, s amely nemzeti létünk szem­pontjából is meghatározó. Sztanko Tod­orov látogatása Fejér megyében Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke és felesége, valamint kísérete csütörtökön Székesfehérvárra látogatott el. A bolgár vendégeket el­kísérte dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Puja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese és Böjti János, a Magyar Nép­­köztársaság szófiai nagyköve­te. Először a Fejér Megyei Ta­nács székházába látogattak el, ahol dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke tájé­koztatta a vendégeket a me­gye életében a felszabadulás után bekövetkezett nagyará­nyú változásokról, amelyek révén Fejér az ország egyik legnagyobb iparosodó megyé­je lett. A bolgár vendégek a ta­nácsházán tett látogatás után a város nevezetességeivel is­merkedtek, majd a Videoton Rádió- és Televíziógyárba ve­zetett útjuk, ahol dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese és a gyár több vezetője fogadta őket. Demeter Béla vezérigaz­gató-helyettes tájékoztatót adott a gyár tevékenységéről. A bolgár kormányfő érdek­lődött a gyár új termékeiről, az ott készülő számítógép tí­pusáról, majd a vendégek megtekintették a Videoton termékeit bemutató kiállítást és több üzemegységet. Sztan­ko Todorov elismeréssel nyi­latkozott a látottakról, hang­súlyozta: " Szükséges, hogy a ter­melésnek ezen a területén is tovább erősítsék a kétoldalú kapcsolatokat, az együttmű­ködést. A látogatást követően dr. Tapolczai Jenő ebédet adott Sztanko Todorov és felesége tiszteletére a székesfehérvári Velence-szállóban. Az ebéden Herczeg Károly, a megyei pártbizottság­­titkára és Sztan­ko Todorov pohárköszöntőt mondott. Délután a Székesfehérvári Könnyűfémművet keresték fel a bolgár vendégek, akik­kel együtt részt vett a látoga­táson dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első he­lyettese is. Juhász János, a vállalat igazgatója tájékoztat­ta a vendégeket a gyár mun­kájáról, a magyar alumínium­­iparban betöltött szerepéről, termelési eredményeiről, a dolgozók munkakörülményei­ről, szociális ellátottságáról. Sztanko Todorov a székes­­fehérvári látogatás során hangsúlyozta: örömmel láto­gatott el a történelmi magyar városba, amely nemcsak ősi múlttal rendelkezik, hanem napjainkban is szép eredmé­nyeket ér el a szocialista épí­tőmunkában. Fock Jenő fogadta Jan Mitregát Fock Jenő, a kormány el­nöke csütörtök délután hiva­talában fogadta Jan Mitregát, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnök­­helyettesét, bánya- és ener­giaügyi minisztert, a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság XX. ülésszakán hazánkban tartóz­kodó lengyel delegáció veze­tőjét. A baráti eszmecserén részt vett Vályi Péter, a kor­mány elnökhelyettese, vala­mint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Jan Mitre­­ga előzőleg Drecin József, a Országos Tervhivatal elnök­­helyettese és dr. Betley Sán­­dor kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes társaságába csütörtökön meglátogat­ az Ikarus Karosszéria- j Járműgyárat. Komócsin Zoltán Somogybal Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön So­mogyba látogatott. A vendé­get Kaposvárott Németh Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Bogó László és Szigeti István, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Komócsin Zoltán részt vett a megyei pártbi­zottság kibővített ülésén, tá­jékoztatót tartott a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről. A pártbizottsági ülés után Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első tit­kárának és Somogyi József­nek, a városi pb. első tit­kárának társaságában meglá­togatta a Villamos Berende­zés és Készülék Művek ka­posvári villamossági gyárát. Jancsich Imre, a Villamos Berendezés és Készülék Mű­vek vezérigazgatója, Szerecz László, a kaposvári gyár igaz­gatója és Bene Nándor, a gyár pártbizottságának tit­kára fogadták a vendégeket, és tájékoztatták őket az üzem munkájáról, terveiről, gondjairól. Komócsin Zoltán ezt követően megtekintette az egyes üzemrészeket és el­­beszél­getett a munkásokkal. Óvári Miklós Cegléden Csütörtökön Ceglédre láto­gatott Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára Cservenka Fe­­rencnének, az MSZMP Köz­­ponti Bizottsága tagjának, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkárának kíséretében. A Cegléd városi pártbizottsá­gon Babinszki Károly, a pártbizottság titkára és Kür­ti András, a tanács elnöke , a város más vezetői fogad­ták és tájékoztatták az alföl­di nagyváros életéről, fejlő­déséről. Ezt követően Óvári Miklós a Pest-Nógrád me­gyei Húsipari Vállalat ceg­lédi gyáregységét kereste fel. A jelentős rekonstrukció alatt álló üzemet Marsik Pál igazgató és Kiskorényi János, a gyáregység igazgatója mu­tatta be a Központi Bizottság­itkárának, aki elbeszélgetett a szocialista brigádok tag­jaival. Óvári Miklós megte­kintette az új ceglédi kórhá­zat is, majd délután a váro­si tanács nagytermében aktí­vaülésen időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről szólt. LAFPNK TARTALMÁBÓL A szabályozó nem varázsige A rádió és a televízió jövő heti műsora Rakamaztől Minnesotáig Labdarúgó­bajnokságok (3. oldal) (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Összeült a KISZ Központi Bizottsága Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB titkárának elnök­letével csütörtökön délelőtt összeült a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága. A tanácsko­záson — amelyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyette­se is — az ifjúsági szövetség vezető testületének tagjai megvitatták a december 8- án összeülő VIII. kongresszus előkészítésének tapasztala­tait. A Központi Bizottság tervezett beszámolójáról dr. Horváth István első titkár tartott tájékoztatót, aki egye­bek között leszögezte: lezá­rult a KISZ VIII. kongresz­­szusának politikai, szervezeti előkészítése, valamennyi fó­rumon lezajlottak az alap­szervezeti és a bizottsági vá­lasztások, megválasztották a kongresszus 850 küldöttet, s befejeződött a kongresszusi levél és a tervezett szerveze­ti szabályzat vitája. A fiata­lok az elmúlt hónapokban élénk politikai, közéleti tevé­kenységet fejtettek ki, a küldöttértekezletek számos új gazdasági és politikai akciót indítottak útjára, s a vezető testületek újjáválasztásában az ifjúkommunisták széles­körűen éltek demokratikus jogaikkal. A jelölőbizottsá­gok körültekintő munkájá­nak, a küldöttek aktivitásá­nak eredményeként javult a különböző ifjúsági rétegek arányos képviselete a vezető testületekben, az új KISZ- bizottságokban növekedett a termelésben közvetlenül részt vevők aránya, a nők és a 20 éven aluliak száma. Folyamatosan foglalkozott a kongresszus előkészítésével a KISZ KB Intéző Bizottsága és titkársága is: kialakították a kongresszus ügyrendjénél­ és programjának főbb voná­sait, elfogadták a kongresz­­szust kiegészítő egyéb ren­dezvények tervét, meghatá­rozták a szekcióülések mű­ködési elveit, szervezeti ke­reteit. A Központi Bizottság kongresszust megelőző utolsó ülésén Illisz László, a KISZ KB titkára beszámolt a KISZ szervezeti szabályzatának módosítási tervéről, majd a Központi Bizottság tagjai tá­jékoztatót hallgattak meg a KISZ elmúlt hetekben, hóna­pokban végzett munkájáról. Megyei tanácskozás a felnőttoktatás feladatairól Jelentős kulturális esemény színhelye volt november 25-én délelőtt a megyei ta­nács nagyterme. Itt tartották meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács művelő­dési osztálya rendezésében a felnőttoktatás helyzetével, feladataival foglalkozó ta­nácskozást. Több mint száztíz meghívott gazdasági vezető, párt-, társadalmi és tömeg­szervezeti dolgozó, művelődé­si intézmények munkatársai vettek részt a megbeszélésen, ahol Gulyás Emilné dr., a népfront megyei titkára mondott megnyitót, majd Horváth Miklós, a megyei tanács művelődési osztályve­zetője tartott vitaindító elő­adást. Az elnökségben helyet foglalt Abafi Attila, az SZMT titkára. A megnyitó és a vitaindító előadásban egyaránt hang­súlyozták, hogy a X. párt- I kongresszus szellemében me­gyénkben is szükséges meg­teremteni a felnőttek iskolai­­és iskolán kívüli képzésének­­gyorsabb ütemű fejlesztését, a­­nnak lehetőségeit. Me­gyénkben a felnőtt lakosság hatvan százaléka — országo­san negyven — nem rendel­kezik a minimális alapmű­veltséget jelentő nyolc álta­lánossal. Horváth Miklós elmondta, hogy az üzemek egy része megoldottnak te­kinti a felnőttek képzését, a pillanatnyi érdekek miatt nem fordít komoly gondot arra, nem ösztönzi a dolgozó­kat a továbbtanulásra. A tanácskozás előadója adatokkal szemléltette, ho­gyan apadt az utóbbi évek­ben a továbbtanulók száma. A fő gondot az a jelentős számú középkorú réteg okoz­za, akik nagyobb erőfeszíté­sek nélkül sikerrel elvégez­hetnék az általános iskola hi­ányzó osztályait, szerezhet­nének magasabb szakmai és általános képesítést. A me­gyében öt évvel ezelőtt még több mint hatezer felnőtt szerzett bizonyítványt a dol­gozók esti és levelező általá­nos iskoláiéban. Ma ez a szám alig kilencszázra csök­kent. A felnőtte** közén isk­o­­lásban valamivel kedvezőbb a helyzet, de itt is lényege­sen kevesebben vállalják a sok lemondással, nehézséggel járó tanulást, mint a koráb­bi években. Vajon igazat kell-e adnunk­­ azoknak, akik azt mondják: a felnőttképzés már „lefu­tott” téma, akik akarták már pótolták az ismereteket. Ez nincs így — állapította meg a vitaindító előadás — és erősítették meg a hozzászó­lók is. A megyében az or­szágos átlagnál jóval maga­sabb azok száma, akiknek nincs meg az általános isko­lai végzettségük, de nem idős emberek. Sőt, mivel a szabolcsi fiataloknak még a fejlődés ellenére is 70—80 százaléka végzi el a tanköte­lezettségi időn belül az álta­lános iskolát, valósággal „új­ratermelődik” a csonka, hi­ányos képzettségű húsz—hu­szonöt éven aluliak tábora. Sajnos, egy részük vissza­süllyed az alapismereti tan­folyamok szintjére, félanal­fabétává válik. A megye gazdasági és tár­sadalmi fejlődése is sürgeti a dolgozók általános és szak­mai képzettségének gyorsabb ütemű növelését Általános iskolai végzettség nélkül nem szerezhetnek szakmai képesítést, megmaradnak se­géd- vagy betanított mun­kásnak. A termelőüzemek egy része azonban nem ér­zékeli kellően ezt a követel­ményt, míg egyes vállalatok a munka jellege —­ és az el­sőrendű termelési érdekeit miatt — nem foglalkoznak, rendszeresen a dolgozók szakmai és általános képzé­sével. A megyei tanácskozáson a hátráltató tényezők között szerepelt a tanulmányi ked­vezmények nem egyértelmű alkalmazása, amely a tör­vényben előírt szabadság, s egyéb előnyök megvonását. (Folytatás a 2. oldalon) NINCS TÉL A SZABOLCSI MEZŐGAZDASÁGBAN. NOVEMBER 25 ÉN KÉSZÍTETT­ÜK A FELVÉTELT TISZA­­VASVÁRIBAN, AHOL A MONK­ TSZ TRAKTOROSAI SZÁNTANAK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE)

Next