Kelet-Magyarország, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
opa! Felavatták a ruméliai olajmezőt Koszigin és Takriti mondott beszédet Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és az Irakban tartózkodó szovjet pártos kormányküldöttség tagjainak részvételével pénteken ünnepélyesen felavatták a szovjet segítséggel kiépített észak-ruméliai olajmező létesítményeit. Az ünnepélyes avatáson Szadam Husszein Takriti, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke és Koszigin szovjet miniszterelnök mondott beszédet. Szadam Husszein Takriti az ország történetében nagy jelentőségű eseményként értékelte az iraki nemzeti olajvállalat tulajdonában levő olajmező megnyitását. „Az iraki tömegek, a nemzeti és a haladó erők egyik legjelentősebb követelése volt, hogy országunk olajkincsét mi magunk aknázzuk ki — mondotta Takriti — az imperialisták és a velük együttműködő reakciós erők azonban megakadályozták e cél valóra váltását”. Takriti hangsúlyozta, hogy e célkitűzés megvalósításához döntően hozzájárult „a Szovjetunió, valamint a többi baráti ország testvéri együttműködése”. „Az olajmező — mondotta Takriti — a szoros és őszinte iraki —szovjet barátság és együttműködés szimbóluma, a jövendő kapcsolatok szilárd alapja”. Ezután Alekszej Koszigin emelkedett szólásra. Megköszönte Takriti alelnöknek a Szovjetunió és a szovjet nép iránti barátságra vonatkozó szavait. Dicsérettel szólt az Irakban dolgozó szovjet szakértők munkájáról A gyarmatosítás és az imperializmus elleni harc öszszeköti a két országot — húzta alá Koszigin. Ez a tény előmozdítja az iraki— szovjet kapcsolatok és együttműködés további kiszélesítését. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta továbbá, hogy a Szovjetunió társogatja az arab országokat saját nemzeti kincseik önálló kiaknázására tett erőfeszítéseikben. A Szovjetunió és a szocialista országok saját tapasztalataik alapján továbbra is segítséget fognak nyújtani Iraknak és a többi arab országnak a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításához, az állam függetlenségének szuverenitása megerősítéséhez. Dr. Tímár Mátyás fogadta Günther Wyschofskyt Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délelőtt hivatalában fogadta Günther Wyschofskyt,, az NDK vegyipari miniszterét. A megbeszélésen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és dr Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. Ezt követően a német vegyipari miniszter és az általa vezetett delegáció ellátogatott a Dunai Kőolajipari Válalathoz. Szadat bejelentése Egyiptom szakít Jordániával A Palesztina nemzeti tanács kitörő lelkesedéssel fogadta Szadat elnöknek azt a bejelentését, hogy Egyiptom megszakít minden kapcsolatot a jordániai rezsimmel. Az egyiptomi kormány úgy ítélte meg, hogy Husszein király terve azonos Állón izraeli miniszterelnök-helyettes tervével, amely kolonialista célokat kíván megvalósítani a közel-keleti térségben. Ebből következik, hogy nem elegendő elvetni, visszautasítani az úgynevezett egyesült arab királyság tervét, hanem mind arab, mind palesztin síkon konkrét és hatékony intézkedéseket kell hozni annak meghiúsítására. Kairói értesülések szerint Egyiptom az Arab Köztársaságok Szövetségének két másik tagállamával, Líbiával és Szíriával egyetértésben hozta meg döntését, ennél, fogva az úgy értelmezhető, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége is megszakította a kapcsolatot a jordániai rezsimmel. Líbia és Szíria, mint ismeretes, már korábban megtette ezt a lépést. Szadat hangsúlyozta, hogy Egyiptom nehéz szívvel szánta rá magát erre a lépésre, mert Jordánia kiesésével ötszáz kilométeres rés támadt az Izraellel szemben álló arab fronton. Husszein király rendszere azonban már az egyiptomi lépést megelőzően lemondott az agresszor elleni harcról, s a jordán— palesztin föderáció tervével a kapituláns különbéke útját kezdte egyengetni. A palesztin ügy felszámolására irányuló Husszeinterv közös akciót követel az arab államok részéről: a jordániai rezsim elítélését és elszigetelését. Egyiptom nagy felelősséget vállalt magára, amikor a közel-keleti helyzet e bonyolult és kritikus időszakában megtette a kezdeményező lépést, S ezzel nyílt állásfoglalásra késztette a többi arab államot. Csütörtök esti beszédében ugyancsak határozott és konkrét intézkedéseket követelt a nemzeti tanácstól Jasszer Arafat, a Palesztinai felszabadítási szervezet vezetője. A palesztin nép törvényes képviselőire az a feladat vár, — mutatott rá — hogy meghiúsítsák a palesztin nép megosztására irányuló izraeli—jordániai kísérleteket, megakadályozzák azt, hogy a ciszjordániai községtanácsi választások eredményeként palesztin bábállamot hozzanak létre az izraeli megszállás vagy a hasemita trón árnyékában. Harcok Saigon térségében (Folytatás az 1. oldalról) nagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke csütörtökön szintén súlyosnak minősítette a délvietnami helyzetet. Csütörtökön késő este közölték Hanoiban, hogy a nap folyamán a VDK légelhárítása a Quang Binh és Ha Tinlí tartományok, valamint Vinh Linh körzet fölé behatolt nagy számú amerikai légikötelék repülői közül Vinh Linh térsége fölött 3, Quang Binh tartomány fölött pedig 7 amerikai gépet lelőtt. A pénteki hanoi lapok részletesen beszámolnak a VDK déli tartományai ellen elkövetett újabb amerikai merényletről, s a légelhárítás hősi ellenállásáról, megírják, hogy az összehangolt légelhárítás egymás után szórta szét a berepülő kötelékeket, és több gépet még azelőtt lőttek le, hogy leszórhatta volna bombaterhét a kijelölt célpontokra. A VDK-ban a pénteki lapok a dél-vietnardi harcokról tudósítva közlik, hogy a felszabadító erők Hiétől nyugatra három kormányzászlóaljat vertek szét. Gia Lai tartományban a Pleikut Kontummal összekötő 14. számú úton hazafiak egy száz járműből álló, hadfelszerelést és katonákat szállító katonai oszlopot szétszórtak, s 48 járművet kilőttek, illetve felgyújtottak. A Kontum tartománybeli Dac To repülőterén állomásozó 47. ezred törzsét szétverték, majd a repülőteret tüzérségi tűzzel megbénították, 20 épületét és több betonbunkerét felrobbantották. A legutóbbi napok vietnami eseményeivel kapcsolatban Vaszilij Harkov, a TASZSZ szemleírója a következőket írja: Jerry Friedheim, a Pentagon szóvivője néhány nappal ezelőtt, amikor a dél-vietnami hazafiak már Quang Tri tartomány amerikai,saigoni bázisait fenyegették, a felháborodott amerikaiak megnyugtatására patetikusan kijelentette: „az egyetlen csapatátdobás, amely az amerikaiakkal Dél-Vietnamban történhet, az a hazájukba való visszavezénylésük lesz”. „•Most az egész világ újból meggyőződhet arról, hogy mennyi az igazság az ilyen, Washingtonból származó csillapító szavakban. Jelenleg hatalmas amerikai haditengerészeti és légiármádia próbálja menteni a fejvesztetten menekülő saigoni csapatokat. Vietnam partjaitól nem messze négy amerikai repülőgép-anyahajó, rakétahordozó, cirkáló és több torpedóromboló állomásozik. Az amerikai parancsnokság csaknem 700 harci repülővel rendelkezik, s köztük nagy mennyiségben a hírhedt B-52-es nehézbombázókkal. A haderő ilyen óriási összpontosítása sem tartóztatja fel azonban a dél-vietnami hazafias erők támadását. A hazafiak hadműveletei az északi tartományokban „létében ingatták meg” a saigoni rezsimet, ez a legkisebb bizonyítéka annak, hogy az amerikai haderő támogatása nélkül ez a rendszer egy napig sem lenne képes felszínen maradni. Az Egyesült Államok kockázatos háborús kalandja, amelynek során a légierő tömegesen bombázza, a tüzérség pedig lövi a Vietnami Demokratikus Köztársaság területeit, leleplezi Washingtonnak azokat a törekvéseit, hogy nem szándékozik teljesen kivonni csapatait Indokínából, s továbbra is a már régen kudarcot vallott politikát kívánja követni. ★ A magyar fiatalok nevében a KISZ Központi Bizottsága táviratot intézett a Vietnami Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetségnek. A távirat hangsúlyozza, hogy a magyar fiatalok felháborodással fogadták a VDK falvai, városai, békés lakossága ellen intézett amerikai terrorbombázás hírét. Az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága biztosította a vietnami testvérszervezetet arról, hogy a magyar ifjúság továbbra is szolidáris a vietnami nép igazságos harcával és minden tőle telhető segítséget megad a végső győzelem kivívásához. wvt rr if iW 5S§ %K& Szovjet—nyugatnémet megállapodás parafálása A Szovjetunió és az NSZK kormányai közötti, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást parafáltak pénteken Moszkvában. Mint a szovjet fővárosban hivatalosan közölték, a megállapodás aláírására „a felek által egyeztetett időpontban kerül sor”. A megállapodáshoz vezető megbeszéléseken — amelyek ezen a héten folytak Moszkvában — a két ország kereskedelmi küldöttségei megegyeztek abban, hogy — az 1970. augusztus 12-i szovjet— nyugatnémet szerződéssel összhangban — megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy kedvező körülményeket teremtsenek a kétoldalú kereskedelem fejlesztése, valamint az árucsere-struktúra javítása érdekében. A megállapodásról folytatott tárgyalásokon a szovjet küldöttséget Alekszej Manzsulo, külkereskedelmi miniszterhelyettes, a nyugatnémet küldöttséget Peter Hermes rendkívüli és meghatalmazott nagykövet vezette. A dokumentum parafálásánál Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Joachim Peckert, az NSZK moszkvai ideiglenes ügyvivője volt jelen. Wts.tprists . (Folytatás MLMairól) kitüntetésekkel, miniszteri és vállalati „Kiváló dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati ,,Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesített dolgozóknak legalább félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat megszabja az állami, gazdasági szervek, a vállalatigazgatók és szövetkezeti vezető testületek feladatait a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületeivel együttműködve végezzék. A „Kiváló vállalat” és a „Kiváló szövetkezet” kitüntetések adományozása az új szabályozás szerint első ízben 1973. május 1-én, a „Minisztertanács—SZOT elnöksége vörös zászlaja” és a „Minisztertanács vörös zászlaja” kitüntetés adományozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint felkérte a SZÖVOSZ-t és az OKESZ-t a szükséges intézkedések megtételére. Egyidejűleg felkérte a SZOT elnökségét és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásában működjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi-használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek személygépkocsi-állományának növelésénél nem érvényesültek eléggé a célszerűség és a takarékos kihasználás elvei. A kormányrendelet értelmében ez év közepétől folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szolgáló gépkocsik számát. A csősekkentéssel egyidőben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mivel az országban a személygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik használatának bővítése érdekében emelkedik, a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészségügyi és járványügyi felügyeletről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanácstörvénnyel összhangban kormányrendelettel szabályozta a közegészségügyijárványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei városi és kerületi tanácsok által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a járványüggyel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács maga hallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ 3. világkereskeedelmi konferenciájának hazai előkészületeiről és jóváhagyta a tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit.. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kormányátalakítás Roguéban Edward Heath miniszterelnök kihasználta azt a lehetőséget, hogy William Whitelaw megkapta az ír ügyeit újonnan létesített tárcáját és bejelentette a régem tervezett kormányátszervezést. William Whitelaw az új kinevezésig a titkos tanács lordelnöke, továbbá az alsóháziban a kormánypárt vezére volt. Ezt a szerepkört most átvette Robert Carr, a foglalkoztatottság ügyeinek eddigi minisztere, akit a munkanélküliség rohamos emelkedése miatt a munkanélküliség miniszterének gúnyoltak. Carr utóda a miniszteri poszton Maurice Macmllam, a volt tory miniszterelnök fia, a pénzügyminisztérium eddigi parlamenti államtitkára lett. Lord Carrington hadügyminiszter a konzervatív pártstruktúrában kapott megbízatást: országos pártelnökivé nevezték ki a lemondott Peter Thomas helyére. Összesen hat miniszter nyújtotta be lemondását, hogy szabad kezet adjon Heath miniszterelnöknek a kormány átszervezésére. Nemes Györgyi Dávid és Klóti Id 25. Ugyanez a nap látta őt, e felé a nap felé tárta ki a karját. Klót Ez a nap délben mindent betöltött most meg eltűnik a fák mögött Egyszerre minden olyan színtelen lesz. Eltűnik a nap, eltűnnek a színek is. Csak a fák zöldek, de ők is sötétzöldek már. És belevesznek a háttér szürkeségébe. Ott balra a hegyoldalon valahonnan füst száll a sötét ég felé. A házat se látni, a kéményt se. Az a turistaszálló, tudom. Konyháján most főzik a vacsorát Ott áll Klót a szobájában, és bizonyára kinéz az ablakon. És valószínűleg énrám gondol most, ahogy én őrá gondolok. És az emléktől talán neki is melege van, ahogy nekem is melegem van. És talán örül még, hogy megmutathatta magát, ahogy én örülök, hogy megmutatta nekem magát. Igen, most már élesebben emlékszem. Két klót volt ott a vízben. A csermely vize csobogott a bokája körül. Visszaverte alakját, ahogy a nap a vízre sütött. Két klót volt ott Az egyik, a nap felé nyújtózott. A másik meg minha a csermely vizén át a föld felé fúrta volna a kanját. Ég is kettő volt Milyen hosszú a nyaka. Ilyen szép, hosszú nyakat még nem láttam soha. És a kis csípője, és a vékony, vékony dereka. Milyen szép a tested, Klót. Milyen nagy öröm ért ma, hogy láthattalak. Korán lefekszem, hogy sokat gondolhassak rá. Egész éjszaka róla fogok álmodni. Majd odahajolok a hátadhoz. A víztől és a naptól olyan különös szaga van a bőrödnek. Olyan forró szaga, hogy félek" — megégeti a számat Ma hajnalban magamtól lopakodtam oda. Nem kellett hogy ez a Darkó hurcolásszon el. Szerencsére már második napja nem látom ezt a tökfejet Nyilván visszautazott a városba. Akkor lássam, amikor a hátam közepét. Hahó! Azt otthon gyakorlásnál látom. A sok tükörben, mikor gyakorolunk. Az nem mindegy, hogyan mozog a lapocka. Meg hogyan tartja az ember a derekát emeléseknél. Ez tehát vissza. De akkor se akarom látni ezt a Darkot. Majd Katinak meg is mondom kerek perec. Most idejöttem. Meglesem az álmát. Remélem, egyedül Van. Ha belopóznék a szobájába, ott találnám magamat.. Az édes Klót ott táncolna csukott szemhéja mögött. Egész éjszaka ott kellett táncolnia. Csodálatos, hogy nem fáradt el a táncban. És a drága Dávid nem fáradt el a nézésben. De nem mertem kopogni. Hátha itthon van az anyukája. Jaj, anyuci se tudja, hogy megszöktem. Azt hiszi, még szundizafó otthon az ágyacskámban. Ugyanott guggoltam, ahol először hallottam klarinétozni. Csak most vettem észre, mennyi délig nyitó díszíti a kerítést. Fölkúsztak a drótkerítésre. Szív alakú leveleik tenyérnagyok. És mindenütt ezek a gyönyörű tölcsérvirágok. Halványlilák és sötétlilák. A szél enyhén fújt. A virágok bólogattak, integettek. Azt mondták: gyere. Klót. Azt mondták: gyere, vár Dávid. Azt mondták: igen, igen, ez a fiú szeret téged. Azt mondták, jó hogy te is szereted. Szemetmel kiválasztottam két virágot. Egymási melletti tövön nőttek. Ők kúsztak a legmagasabbra. Túl a kerítés peremén. Halványlila az egyik, sötétlila a másik. Bólogattak, integettek. Tulajdonképpen táncoltak a szélben. A sötét, az Dávid. A világos, az én vagyok. Mi táncoltunk így, Ó, de gyönyörű pas de deux. Arra gondoltam, nem fütyülök neki. Hátha így is megérzi, hogy itt vágyott. Itt vagyok és várom őt. Ültem a fűben, és néztem a két délig nyitó virágot. Nem sokáig ültem így, magamban. Dávid kilépett az erkélyre. Hát mégis megérezte, hogy itt vagyok. Megérezte, hogy várom őt. Azonnal észrevett ügy állt ott, megmeredten, mint egy szobor. Mert csodálkozik, hogy itt vagyok, gondoltam. Hiszen eddig is vele voltam. Csak éppen gondolatban. Nálunk ez a kettő összefolyik. Odaszaladtam az erkély alá. Kihajolt az erkélykorláton. Mintha ő lenne Júlia. Én meg Rómeó. — Gyere, Klót — mondta. — Rohanok. Nyitom az ajtót .Folytatjuk!