Kelet-Magyarország, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
IXIX ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR ViKé PRO IIÍIJJAI,EOYGS 0 LJ ETEKI 1972. JÚNIUS 24. SZOMBAT Az országgyűlés elfogadta a bíróság és ügyészség működéséről szóló törvényt Befejezte a parlament nyári ülésszakát Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, KálBevezetőben megállapította, hogy a miniszteri expozé és azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának értékelése, valamint a képviselők hozzászólásai egyöntetűen azt tükrözték, hogy a gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, rendteremtés, a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. A vélemények egységét fejezi az az egészséges türelmetlenség is — tette hozzá a miniszter —, amely a megoldásra váró kérdésekben az üzemek, vállalatok részéről megnyilvánuló, s amelynek a képviselők a parlament plénumán hangot adtak. A továbbiakban a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival. Örömmel állapíthatjuk meg — mutatott rá, — hogy a tanácsi szabályozási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, városaink és községeink gazdasági tevékenységének összehangolása a területeken működő üzemek, szövetkezetek munkájával — olyan egészséges megoldás, amely mind a tanácsok, mind az említett gazdálkodó egységek erejét lényegesen gyarapíthatja. — Van azonban néhány gond is — fűzte hozzá. Ezek egyrészt az anyagi eszközök elosztásának aránytalanságaiból, másrészt abból fakadnak, hogy új gazdálkodási rendszert vezettünk be. A kezdeti tapasztalatok fontos tanulsága, hogy a továbbiakban nagyobb figyelmet kell fordítani az anyagi eszközök elosztásánál az egyes megyék, területek gazdasági szerkezetére, az ott kialakított helyi tervekre. Hasonló gond az oktatásügy, a szociális ellátás, az egészségügy szempontjából hátrányosabb helyzetű megyék problémája. A kiegyenlítés irányában nagyon határozott — bár kezdeti — lépéseket tettünk, ezeknek hatása főleg a negyedik ötéves terv következő időszakában hozza majd meg a gyümölcsét. Azzal a kérdésel kapcsolatban, hogy a bevételek folyálai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal megnyitó szavai után felszólalt a vitában dr. Petri Gábor (Csongmatossága hogyan táplálja a tanácsi költségvetéseket, a pénzügyminiszter, elfogadta azt a megállapíthat, hogy az új rendszer problémákat vetett fel, ugyanis a vállalati, a szövetkezeti munka, a termelési eredmények nagyban befolyásolják a tanácsi bevételeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy szövetkezetnél, vagy vállalatnál nem kielégítő a munka és gyengébbek az eredmények, azt nem csupán az államkasszától kell számon kérni. A továbbiakban a pénzügyminiszter a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság támogatását célzó akciók csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha mindenütt a legtöbb hozamot biztosító, leghatékonyabb technológiát alkalmazzák és nem rádi Rubóczky Istvánná (Szabolcs-Szatmár), Cserna Sándor (Baranya), Pakurár Miklósné (Hajdú-Bihar), Horváth László (Somogy) és Pázsit Árpád (Budapest). Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, a vitát lezárták, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre: mindenkinek egyformán, hanem az anyagi teljesítmény és a megtérülés arányában juttatnak támogatást. Hangsúlyozta : biztosítani kívánják, hogy a szarvasmarhatartás jövedelmezősége az állattenyésztés egyéb ágaiban elért bevételi színvonalat biztosítsa az üzemeknek. A mezőgazdaság egyéb problémáiról szólva, a pénzügyminiszter említést tett a szőlőtermelés gazdaságosságáról, a szőlőtelepülések felújításának anyagi fedezetéről, valamint a mezőgazdasági nagyberuházások helyzetéről. Népgazdaságunk helyzetéről szólva hangoztatta: figyelemre méltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import arányának alakulása. Gond viszont, hogy az ipari termelés növekedési üteme egykét területen lassúbb, mint a korábbi években volt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételekre kitérve, a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít és fogad majd el, S az észrevételekre vagy külön, vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál visszatérnek majd. Ilyen témák például a különféle szociálpolitikai és egészségügyi kérdések, a kultúrotthonok ügyei, továbbá a különféle bér- és létszámproblémák, az óvodaellátással, az élelmezési normákkal kapcsolatos gondok. Hozzáfűzte, az érdekelt állami szervek már felülvizsgálták a közintézmények élelmezési normáit, a javaslatokat a következő költségvetésnél fogják előterjeszteni. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szólalt fel. Faluvégi Lajos vitazárója Dr. Korom Mihály felszólalása — Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. — A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelkezésekkel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei vezettek bennünket — Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. — Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat. Fontos láncszeme ez azoknak a magas szintű jogszabályoknak, amelyek — a társadalmunkban bekövetkezett változásokkal összhangban — az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálják. — A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembevételével készítettük el. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető- és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. — A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. — A nagy munkateherről szólva nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagymértékben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett ügygyel érdemben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgymond, hadd legyen per!” felfogáson. Ez pedig jelentékeny mértékben leköti és terheli az igazságszolgáltatás dolgozóit és elvonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, legalább is sok esetben a fontos kérdések eldöntésének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvények módosítására irányuló munkánkban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék meg (Folytatás a 2. oldalon) LAPUNK TARTALMABdt.1 Baktalórántháza *72 nyarán . (5. oldal) Friss kenyér minden napra (fr—7. oldal)' Hét végi sportműsor (11. oldal)' (5. oldal) (12. oldal) Késelők a bíróság előtt A lottó nyerőszámai Befejeződtek a tárgyalások Indira Gandhi elutazott hazánkból Pénteken délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar-indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke pénteken sajtókonferenciát tartott az Országház delegációs termében. Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte az indiai kormányfőt, aki ezt követően válaszolt a magyar és a külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Magyarországi látogatásáról szólva elmondotta, hogy az nagyon hasznos volt. Külföldi látogatásainak fő célja, hogy megismerkedjék az illető országgal és vezetőivel, megismerje kormányának politikáját, a nép gondolkodásmódját, napjainkban, amikor Európában és a világon gyorsan változik a helyzet, különösen fontosak a személyes kapcsolatok és a közvetlen véleménycserék. — Igen nagyra értékelem — mondotta — a barátságot, amelyet Magyarország és Budapest népe részéről tapasztaltam. A nagy és kis országok — a jelen esetben India és Magyarország —* közötti politikai, gazdasági, kulturális együttműködés lehetőségeire utalva elmondotta: lehetőségeink nagyon jók mindezeken a területeken az India és Magyarország közötti együttműködés szélesítésére. Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg, baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelven megfogalmazott búcsúmondatok díszítettek. A miniszterelnök-asszony búcsúztatására több ezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval! A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kos Péter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Indira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai Himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében lévő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. Indira Gandhi a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől Néhány perc múlva a repülőgép a magasba emelkedett. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Georgio Napolitanonak, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Elkeseredett harcok Vietnamban Csütörtök délutántól péntek hajnalig az indokínai térségben tartózkodó valamenynyi B–52-es légierőd Dél-Vietnam északi szektorát bombázta. Az óriás gépek ez idő alatt több, mint kétezer tonna bombát szórtak le Quang Tri tartomány felszabadított területeire és Aué környékére, hogy megakadályozzák a népi erők előrenyomulását az egykori császárváros ellen. A népi felszabadító erők csütörtökön a My Chanh folyót átlépve, északról és a hegyvidék felől, délnyugatról közelítették meg a várost, amelyet a saigoni hadsereg 17 000 katonája védelmez. A Haé külső védelmét szolgáló támaszpontok birtoklásáért több, mint 24 órája folynak a harcok, különösen a King és a Bastogne tüzérségi támaszpontra nehezedik nagy nyomás. A Saigontól 100 kilométerre északra levő An Loc tartományi székhelyet csütörtökön tüzérséggel lőtték a hazafiak és ismét rakétatámadást intéztek a nagy tengerparti amerikai támaszpont, Da Nang ellen is. Hanoi jelentés szerint a vietnami néphadsereg légelhárítása és a lakosság csütörtökön a VDK felett lelőtt négy amerikai Phantom vadászgépet.