Kelet-Magyarország, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

r ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ARA: 10 FILLER 1978. MÁRCIUS 21. SZERDA Történelmi tizenkilenc Az idő malma ismét felőrölt egy évet, megint távolabb va­gyunk 1919. március 21-től, amelyet munkásosztályunk,­­ népünk győzelmi napjaként­­ jegyzett fel a történelem. Ak­kor kezdődött a Magyar Ta­nácsköztársaság dicsőséges 133 napja.­­ Az idő múlása nem borít ködfátyolt az akkori esemé­nyekre. Pedig kevesebb az emlékező, egyre kevesebben , maradnak közöttünk azok,­­ akik az új szándékok, a forra­­­­dalmi tettek szemtanúi, cse­­t­be levő megvalósítói voltak. Pedig milyen szívesen hall­gatjuk emlékezéseiket a sodró­­ eseményekről, a lobogó, lelkes­­ hangulatról, a saját hazájá-­­ ban először gazdává vált nép­­ lázas, alkotó öröméről. De, az­­ idő ritkítja sorainkat! Ám Tie­m az idő győz, mert ha ke­■­vesebb is az emlékező, több a­­ feltárt emlék, többen vannak tudatosak, akik nemcsak az iskolában tanultak, hanem a megváltozott élet jeleneiben ■ találják meg a 133 nap igazo­lását. Azt a kimondhatatlanul jó érzést és eszmei tudatosu­lást, hogy az akkori küzdők és mártírok győzelme, forradal­mat és hazát védő harca és bukása nem volt hiábavaló. Ezen a napon­ különösen keressük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani forradalmi tanácsok tagjaival, egykori vöröskatonákkal, akik a belső ellenséggel, a külső támadókkal szembe­­szállva nem két, hanem sok tűz között, felejthetetlen bá­torságot tanúsítottak. Keres­sük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani ifjakkal, akik akkor a legboldogabbak, ha széttekinthetnek azon a hazán, amelyet már akkor szabadnak, szocialistának, jó­módúnak, nemzetközi tekin­tésében erősnek, egységes­nek szerettek volna látni. Ők talán mindenkinél job­ban tudják becsülni a szabad­ság jó ízét, a sikerek felemelő élményét, mert rövid volt a 133 nap és utána a fehérter­ror fekete évei következtek. Az elvesztett szabadság taní­totta őket arra, hogy az elnyo­más évei alatt a szabadságért mindennap küzdeni kell. S a felszabadulás előtti évtize­dekben sosem mondtak le ar­ról, hogy újrakezdjék, a ta­pasztalatokon is okulva oko­sabban, de ugyanolyan kemé­nyen, a forradalmi munkát. Ott voltak a felszabadulás után az új élet megindításánál és sokan fegyvert fogtak, az ellenforradalom napjaiban, a kivívott eredmények védel­mében. Velük szorítunk kezet, előt­tük tisztelgünk ezen a napon, s ezzel a Tanácsköztársaság, a forradalmi nép, az alkotásra serkentő szocialista eszmék nagyságát ismerjük el. Nem­csak az emlékezők szólnak hozzánk, hanem a 133 nap egyre világosabban feltárt története és tanulsága is. Nem mi tesszük naggyá azt a na­pot, nem mi emeljük ki a történelmi események sodrá­ból az ünnepléssel, az emlé­kezéssel, hanem az szól hoz­zánk, az m­t. tanít. Egységre, a munkásosztály forradalmi vezető szerepére, a nemzeti összefogásban rejlő erőre. Emlékeztet arra, hogy az első proletárforradalom országá­nak vezetői már akkor — pe­dig élethalálharc zajlott az új hatalom fenntartásáért — szolidaritást vállaltak velünk. Szolidaritást, amelynek gyü­mölcse lett a felszabadulás és az eltéphetetlen barátság. Ezt érezzük mindannyian IB&pius 21-re emlékezve. A moszkvai világkongresszus jegyében Országos békekonferencia szeptemberben Budapesten Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Béketa­nácsnak az a delegációja, amely most tért vissza Moszkvából, a következő bé­ke-világkongresszust előké­szítő első nemzetközi kon­zultatív találkozóról. Hár­man dolgoztak a delegáció­ban: dr. Zsebők Zoltán pro­fesszor, az OBT alelnöke, Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője. Elmondták, hogy a Béke­világtanács elnöksége tavaly októberben, Santiagóban tar­tott ülésén határozta el a béke-világkongresszus ösz­­szehívását 1973-ban. Ennek jegyében a BVT az idei esz­tendőt a békeszerető erők világkongresszusának évévé nyilvánította. Moszkvában most elhatározták, hogy a béke-világkongresszust ok­tóber 2. és 7. között hívják össze a szovjet fővárosban. Nem csupán BVT-kongresz­­szusként, hanem a békéért küzdő erők minden eddigi­nél nagyobb arányú találko­zójaként. Nemzetközi előkészítő bi­zottság működik — októbe­rig — a világtalálkozó szer­vezéséért, programjának ki­munkálásáért. Annak jegyé­ben formálódik a program, hogy a kongresszusnak nem valamiféle háborúellenes de­­mostrációnak kell lennie, hanem sokkal inkább arra kell ráirányítania a világköz­vélemény figyelmét: mit te­hetünk, mit tegyünk az eny­­hültebb nemzetközi helyzet­ben az enyhülés további ki­bontakoztatásáért, a békés egymás mellett élés további sikereiért. A vietnami szer­ződések betartásáért, a kö­zel-keleti konfliktus békés rendezéséért való kiállás mellett mind jobban előtér­be kerülnek a biztonság, a népek közötti együttműkö­dés előmozdításáért kezde­ményezett társadalmi ak­ciók. Az ilyen és hasonló té­mákat a következő hónapok­ban regionális — többek kö­zött Madagaszkárban, Daccá­­ban, Izlandban, Panamában rendezendő — nemzetközi békekongresszusokon vitat­ják meg: javaslatokat, aján­lásokat készítenek elő az őszi moszkvai világesemény­re. Magyarországon is megkez­dődnek az előkészületek. A hagyományos májusi béke­hónap programját ezúttal szintén a világkongresszus­hoz kapcsolják. „Béke Viet­namban” címmel az Orszá­gos Béketanács — a KISZ- szel és a Művelődésügyi Mi­nisztériummal közösen — pályázatot írt ki. Tudomá­nyos békekonferenciák egész sorát rendezik meg a kö­zeljövőben. A magyarországi előké­születek csúcspontja az or­szágos békekonferencia lesz, amelyet Budapesten tartanak szeptember közepén. Ekkor választják meg — a korábbi budapesti és megyei béke­találkozók javaslata alapján — a moszkvai világkong­resszusra utazó népes ma­gyar küldöttség tagjait. Véget ért Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatása Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatásának máso­dik napi — keddi — prog­ramja Kalocsán folytatódott. Az Elnöki Tanács elnöke dr. Romány Pálnak, a Bács-Kis­­kun megyei pártbizottság el­ső titkárának és dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének társaságában érke­zett kora délelőtt a híres népművészeti és paprikater­mesztési központba. A kalo­csai népművészeti háznál a város és a népművészeti-házi­ipari szövetkezet vezetői fo­gadták. Felye László, a szö­vetkezet elnöke és Gazály Péterné, a szövetkezet párt­titkára mutatta be a népmű­vészek műhelyeit. Losonczi Pál ezután rövid időre betért a több, mint 200 éves Kalocsai I. István Gim­náziumba, majd innen a nép­művészet másik — legújabb — hajlékába vezetett Loson­czi Pál útja, a Finomkerá­miaipari Művek kalocsai por­celánfestő üzemébe, amely a tavalyi sikeres próbaüzemelés után 1973. január elején kezdte meg az iparszerű ter­melést. Ezt követően a fű­szerpaprika és konzervipari vállalat központi üzemét ke­reste fel az Elnöki Tanács el­nöke. Losonczi Pál ezután a kalo­csai tanács épületében talál­kozott a város vezetőivel. A járási székhely fejlődéséről, kommunális, kulturális és egészségügyi fejlesztési ter­veiről Mester József, a kalo­csai városi pártbizottság tit­kára és Geri István, a városi tanács elnöke számolt be. A­­ legnagyobb gond a lakáshi- t­ány, bár a város lakóinak egyh­armada új lakásba köl­tözött az utóbbi 15—20 évben. A negyedik ötéves tervben 1200 új lakás épül fel Kalo­csán. Losonczi Pál Bács-Kiskun­ megyei programja délután a kiskunhalasi járásban, a szanki gáz- és olajmezőn tett látogatással fejeződött be. A márciusi bérelőlegek már magasabbak lesznek A Munkaügyi Minisztérium a bérintézkedések végrehajtásáról A Munkaügyi Minisztéri­um kezdettől figyelemmel kí­séri a március elsején életbe léptetett központi bérpolitikai intézkedések végrehajtását, továbbá azt is, hogy saját erőforrásokból milyen ará­nyokban hajtanak végre a vállalatoknál bérfejlesztése­ket. Az eddigi tapasztalatok­ról a minisztériumban a kö­vetkezőket mondották az MTI munkatársának: — Tapasztalataink szerint a vállalatoknál a kormány intencióinak megfelelően használták fel a központi bérfejlesztési összegeket, s ezek az elvek érvényesülnek a saját forrásokból származó béremelések elosztásánál is. Január végén valamennyi vállalat megismerte központi béremelési kereteit. Az elosz­tás helyi elveit és módszere­it, a differenciálás konkrét rendszerét még döntés előtt különböző tanácskozásokon megvitatták az érintett mun­­­­kás-művezetői kollektívákkal, s a felosztásról — a kollek­tívák helyes és reális javasla­tait figyelembe véve — a gazdasági vezetők a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben gondoskodtak. Az átlagosnál nagyobb bér­emelést kaptak a nehéz Eri­kai munkát végzők. Emelték a harmadik-negyedik mű­szakban dolgozók bérét, bér­pótlékát, sok helyütt pótlékot vezettek be a második mű­szakosoknak. Nagy gondot fordítottak a nők munkájá­nak nagyobb anyagi megbe­csülésére, a béraránytalan­­ságok csökkentésére. A vállalatok igyekeztek a saját forrású bérfejlesztés fel­használását összehangolni a központi bérpolitikai keret felosztásával. 1973-ra általá­ban 3—4 százalékos saját for­rású bérfejlesztést terveznek a vállalatok, bár a különbsé­gek meglehetősen nagyok, 1- től 6 százalkig terjednek. A saját erejű bérfejlesztések körülbelül kétharmadáról már most döntöttek, ügyelve arra, hogy ebből is arányosan részesüljön a munkásság. A béremelések technikai lebonyolítása is igen nagy és körültekintő munkát igényel. Egyes vállalatoknál több 10 ezernyi darabbért kellett át­számítani, s megfelelő kimu­tatásokat, értesítéseket kellett készíteni az új személyi be­sorolási alapbérekről is. Az írásos értesítéseket az alap­bérekről általában valameny­­nyi érintett dolgozó megkap­ta, s az új darabbérekről is tájékoztatták a műhelyek kollektíváit. Semmi akadálya annak, hogy márciusi bérét már a felemelt összegben kapja az érintett 1,3 millió dolgozó, továbbá azok is, akiknek csupán a vállalati forrásokból emelték a bérét. A felemelt márciusi béreket április első napjaiban fizetik ki, de már a márciusi előleg­fizetéskor is vastagabb lesz azoknak a borítékja, akiket a bérintézkedések érintenek (MTI) LAPTÖVE TARTALMALOM A jelölt kérése Olvasóink írják Két információ OTP-lakásépítési kölcsönökről Totótanácsadó Menetdalverseny, hadijáték, koszorúzás A forradalmi ifjúsági napok eseményei A forradalmi ifjúsági na­pok eseménysorozata — ame­lyik március 15-től április 4-ig tart — kedden Nyíregy­házán, a fiatalok hagyomá­nyos menetdalversenyével folytatódott. A menetdalver­seny résztvevői — 12 hat­vantagú csapat — a vízto­ronynál gyülekezett és in­nen indultak el az Arany János utcán a Szamuely­­szobor elé. Az úton ifjúsági és munkásmozgalmi dalokat énekeltek, amelyet zsűri ér­tékelt. A szobornál rende­zett ünnepségen Nagy László, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkára méltatta a Tanácsköztársa­ság történelmi jelentőségét, beszélt Szamuely Tibor éle­téről, munkásságáról. A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényei ma dél­előtt Baktalórántházán foly­tatódnak. A KISZ megyei bizottsága, valamint nyíregy­házi járási bizottsága itt rendezi meg a hagyományos hadijátékokat, majd ifjúsá­gi nagygyűlésre kerül­­sor a tanácsköztársasági mártírok sírjánál, ahová a Kisvárdai Császy László Gimnázium ta­nulói stafétát indítanak. Nyíregyházán délelőtt tíz órakor kerül sor Szamuely Tibor szobrának koszorúzá­sára, majd délután 3 órakor az első kerületi Szamuely­­házban a Krúdy gimnázium fiataljai köszöntik a város­­veteránjait. Délután három órakor tartanak nagygyűlést a fiatalok Záhonyban a MÁV művelődési házában, ame­lyet Petőfi-emlékműsor és VIT-vetélkedő követ. Kis­várdán a Bessenyei gimná­­zium és szakközépiskola ta­nulói koszorúzási ünnepsé­get tartanak az iskola elő­­csarnokában 1919 mártírjai­nak és a fasizmus áldozatai­nak emléktáblájánál, dél­után pedig a VIT kupadön­tőire kerül sor. Együttműködés a Szabolcs megyei és a rzeszówi vajdasági tudományos egyesületek között Ezekben a napokban cse­rélik ki idei munkaprogram­jukat a műszaki és termé­szettudományos egyesületek Szabolcs-Szatmár megyei és a lengyelországi rzeszówi vajdasági szervezet elnöksé­gei. Szabolcsból már elküld­ték a munkatervet, cserébe várják a rzeszówiak prog­ramját. Az előzetesen meg­küldött programok tanulmá­nyozása után kerül majd sor az együttműködés idei feladatainak konkrét rögzí­tésére, az elnökségek veze­tőinek személyes találkozá­sakor. A Szabolcs-Szatmár me­gyei és rzeszówi tudomá­nyos egyesületek közötti, or­szágos szervek által jóvá­hagyott hivatalos kapcsolat kiépítése két évvel ezelőtt kezdődött, s azóta állandóan bővül, szélesedik. Az együtt­működés irányelveit — az előzetes személyes találkozá­sok, tárgyalások után — 1971 őszén írták alá Nyír­egyházán. Még ez évben sor került építész szakemberek kölcsönös látogatására. A múlt év tavaszán Rzeszów­­ban már hat szakág: építő­ipar, elektrotechnika, gép­ipar, energiaipar, agrártudo­mány és élelmiszeripar kép­viselői kötötték meg a több évre szóló együttműködést. Ez kiterjed a kölcsönös láto­gatásokra, küldöttségek, munkatervek cseréjére, tu­dományos előadásokra, üzem­látogatásokra, a tudományos módszerek felhasználására. Ennek értelmében már ta­valy több küldöttség — épí­tőipari, elektrotechnikai, ag­rártudományi — látogatott el a baráti országba. Az idei részletes program jóvá­hagyása után ismét megkez­dődnek a kölcsönös látogatá­sok, tapasztalatcserék, ame­lyeknek gyakorlati eredmé­nyei várhatóan a későbbi években, egy-egy szakterület még jobb megismerése után realizálódnak majd. Az ál­talánosnál máris nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg a két országrész agrárszakem­berei részéről a vetőmagter­mesztés problémáinak meg­oldása iránt. A szabolcsi és a rzeszówi tudományos egyesületek kö­zött kialakult jó kapcsola­tok már országos szervek fi­gyelmét is felkeltették. Ki­fejezésre jut ez abban, hogy az idei lengyel műszaki na­pok néhány rendezvényére­ Szabolcs-Szatmár megyében kerül sor. Ez jó alkalom lesz arra, hogy a megye tu­dományos csoportjai újabb lengyelországi szervekkel, intézményekkel bővítsék kap­csolataikat, együttműködé­süket. Gáspár Sándor Csepelen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára ked­den egész napos látogatást tett Csepelen. A kerületi pártbizottság székházában Ribánszki Róbert, a 21. ke­rületi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a nagy múltú munkáskerület életéről, valamint a megol­dásra váró feladatokról. Gáspár Sándor ezután a kerületi vezetők társaságá­ban megtekintette a ked­den megnyitott „Váci Mi­hály" könyvesboltot, majd a MAHART szabadkikötőbe látogatott. Felkereste az 1-es számú szakmunkásképző intézetet is, ahol Buda István mun­kaügyi miniszterhelyettes, Skolnik Vilmos, az intézet igazgatója és Iváncsik Béla, a tanintézet pártbírós­ágá­nak ti­tkrája fogadta. A szak­munkásképző intézetben tar­tott gyűlésen Gáspár Sán­dor időszerű bel- és külpo­litikai kérdésekről adott tá­jékoztatást. Végül a Duna Termelőszövetkezetet k©r teste fel Gáspár Sándor.

Next