Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (31. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-01 / 204. szám

t / K15LET MAGYARORSZÁG HÉTFŐ: Befejeződtek az algíri tárgyalások, Portugália el­ismeri Bissau-Guinea függetlenségét­­ A szovjet űrprogram keretében felbocsátják a Szojuz-15 űrhajót . Etiópiában államosítják a császári csa­lád palotáit KEDD: Görögország és Ciprus elfogadja a válság megol­dására tett szovjet javaslatot — Giscard francia elnök televíziós beszéde - Kormányalakítás Izlan­­don - Súlyos harcok Dél-Vietnamban és Kambod­zsában SZERDA: A szlovák nemzeti felkelés évfordulójának ünnep­ségei Besztercebányán — Ford első sajtóértekezle­te - Összetűzések Cipruson CSÜTÖRTÖK: összeül a Biztonsági Tanács a ciprusi me­nekültek problémájának megtárgyalására — A tengerjogi konferencia záróülése Caracasban PÉNTEK: Nyugatnémet-olasz csúcstalálkozó — Újabb tö­meges letartóztatások Chilében, megjelenik a kommunista párt illegális lapja SZOMBAT: Raul Roa kubai külügyminiszter hazánkba ér­kezik . A bolíviai elnök lemond, majd visszavonja elhatározását A világ legrégibb gyarmata rövidesen elnyeri független­ségét. A portugál hajósok jó öt évszázaddal ezelőtt, úton India felé tűzték ki a luzitán lobogót a guineai partokra. A hét első napján azonban eredményesen fejeződtek be az algériai fővárosban folyta­tott tárgyalások és, szeptem­ber második hetében Bissau Guinea Köztársaság hivata­losan is önállóságot nyer. A légihídat már üzembe he­lyezték, a portugál expedí­ciós hadsereg alakulatait gyors ütemben szállítják ha­za. A „dekolonizációnak”, vagyis a portugál gyarmatbi­rodalom felszámolásának fo­lyamatában azonban ez a lé­pés ígérkezett a legköny­­nyebbnek. Három okból is: Bissau-Guiena viszonylag kis területű és nem bír különö­sebb gazdasági jelentőséggel; az országban jóformán nin­csenek portugál telepesek; a felszabadító mozgalmakat a haladó PAIGO párt vezeti. Az egységes irányítás és fellépés nemcsak a harc eredmé­nyességét biztosította, de a szabad területeken már meg­szervezték a népi hatalmat. A másik két afrikai gyar­maton sokkal bonyolultabb a kép. Angolában például je­lentős természeti kincsek vannak (kőolajtermelése el­ánellátóvá tette Portugáliát); az anyaországbeli telepesek­­száma másfélmillió; s ami a legnagyobb gorídot okozza, hogy a felszabadító erők egységét nem sikerült bizto­sítani, a különböző csoportok egymással hadakoznak. Ha­sonló veszély áll fenn Mo­­zambikban, ahol különböző szakadár szervezetek meg­próbálják kétségbe vonni a küzdelmet ténylegesen ve­zető FRELIMO szerepét. Ezek a tényezők önma­gukban is bonyolulttá teszik a kibontakozást, de a leg­nagyobb nehézséget a lsz­­szaboni politikai bizonyta­lanság jelenti. Az áprilisi fordulat során szétvert jobb­oldal, minden jel szerint, megpróbálja újjászervezni sorait. A káros vadsztráj­koktól a Salazar szülőváro­sában lezajlott nyílt fasiszta provokációig számos nyug­­talanító esemény történt Portugáliában. Összeütközé­sek voltak a fegyveres erők testületén belül is, néhány tábornok jobboldali, anti­­kommunista nyilatkozatokra ragadtatta el magát, ugyan­akkor a haditengerészet ve­zetői, s a „kapitányok moz­galmának” képviselői a de­mokratikus átalakulás még következetesebbé tétele mel­lett szálltak síkra. Ez a meg­oszlás, amellyel reálisan szá­molni kell, amely nyilván­valóan kihat majd a továb­bi fejleményekre, felvillant­hatja a­­korántsem egyszerű frontvonalakat. A haladó pártok különösen fontosnak tartják az együttműködést a fegyveres erők mozgalmá­val, hiszen így lehet elejét venni egy esetleges puccs­kísérletnek. A forrongó Portugália nem elszigetelt jelenség­e bele­illik a NATO déli szárnyá­nak alapvető megingásába, amely ma elsőszámú témája a legkülönbözőbb Irányzatú hírmagyarázatoknak. Cipru­son ugyanis változatlanul za­varos a helyzet, de nem csökkentek a török—görög el­lentétek sem. A Biztonsági Tanács a héten ciprusi ké­résre ült össze s többszöri ha­lasztás után, egyhangú hatá­rozat született a menekültek ügyéről, más humanitárius kérdésekről, felszólították a feleket a tűzszünet betartá­sára is. A tanácskozás nem volt hiábavaló, mivel a hét­százezer lakosú szigeten leg­alább százötvenezer földön­futóval kell számolni, s a hé­ten több ízben történtek köl­csönös vádaskodások, a fegy­verszünetet S­S-tő incidá­sek nyomán. Megint kitűnt azonban, hogy a tüneti, felü­leti kezelés nem elegendő, igazi rendezésre van szükség, ahogyan azt a Szovjetunió ja­vaslata indítványozta. Görögország és Ciprus el­fogadta a szovjet kezdemé­nyezést, tehát a ciprusi kér­désnek a biztonsági tanácsi keretek között történő meg­vitatását. Törökország, udva­rias formák között, de vissza­utasította, hasonló álláspont­ra helyezkedett, nyersebben: Washington és London. Az amerikai diplomácia mintha átnyergelt volna Ankarára — egy amerikai lap szellemes megállapítása szerint a NA­TO a katonai szervezetéből történt görög kivonulásnál már csak az lett volna kelle­metlenebb az Egyesült Álla­mok számára, ha Törökor­szág — a Szovjetunióval ha­táros — teszi meg ugyanezt a lépést. (A török hadsereg ugyanis két és félszer na­gyobb erőt képvisel a görög fegyveres erőknél, s Török­ország a Szovjetunióval ha­táros!) Természetesen Wa­shington szeretne két vasat a tűzbe tartani és Athénnal sem kíván szakítani. Mind­ezt könnyebb elgondolni, mint megvalósítani. A két szövetséges között egyelőre nem kerülhetett sor az ame­rikai külügyminiszter „ingá­zó diplomáciájára”, pedig so­kan ebben látták volna a csodaszert. Igaz, más sajtó­­orgánumok az ellenkező vég­letbe estek, s úgy írtak a ciprusi csődtömegről, mint „Kissinger Watergate-jé­­ről...” A déli szárny negyedik tagja, Olaszország belső álla­mi krízissel küzd. Azok a válságjelenségek, amelyek többé-kevésbé valamennyi nyugat-európai országban kimutathatók voltak az el­múlt időszakban, félelmetes sűrűségben és koncentráció­ban mutatkoznak Olaszor­szágban. A nyugatnémet— olasz csúcstalálkozón adott volt a téma, miként tudná az NSZK és a Közös Piac Olaszországot a víz felett tartani, szóba kerültek új köl­csönök, a régi tartozásokat hosszabbítják, de Itália sza­nálásához és rendbehozatalá­hoz elsősorban belső változá­sokra lenne szükség. (A hé­ten érdekes nyilatkozatok hangzottak el a keresztény­­demokrata párt több frakció­ja és a szocialista jobb­szárnyhoz tartozó Nen­i ré­széről, egyaránt a kommu­nistákkal való párbeszédet sürgették.) Lenne megoldás a szétzilált Dél-Európában: a demokrá­cia megszilárdítása Portugá­liában; a ciprusi kérdés meg­felelő nemzetközi fórum elé utalása, a „történelmi komp­romisszum” Olaszország­ban, a kommunisták bevoná­sával. Csakhogy ez gyökere­sen más arculatot adna a NATO déli szárnyának. Washingtonban és Brüsszel­ben pedig ezt akarják a leg­kevésbé ... Réti Ervin Vendégünk: Raul Roa Dr Raúl Roa, a Kubai Köztársaság külügyminiszte­re 1909. április 18-án szüle­tett Havannában. Az ottani egyetemen közjogi és polgári jogi doktorátust szerzett, a havannai egyetem közjogi és társadalomtudományi fakul­tásán történelemprofesszor. Az egyetemen társadalom­­tant és társadalomfilozófiát oktatott és a fakultás igaz­gatója volt. Diákéveitől kezdve tevé­kenyen részt vett a kubai népnek a nemzeti, ■­ és társa­dalmi felszabadulásér­t vívott forradalmi harcában. Macha­do és Batista diktatúrái alatt üldözték, bebörtönözték, száműzték. A forradalmi kor­mánynak nagykövete volt az Amerikai Államok Szerveze­ténél. 1959-től a forradalmi kormány­­külügyminisztere. Tagja a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak Dr. Raúl Roa széles körű tudományos és irodalmi te­vékenységet fejt ki. Irodal­mi munkásságában elsősor­ban esszéíró, szinte vala­mennyi jelentős kubai témá­ról írt Irodalmi szinten. Cik­keinek, tanulmányainak gyűjteménye felöleli az iro­dalom, a filozófia, a szocio­lógia és a politika számos területét. A folyóiratokban közölt nagyszámú cikk, kri­tika, esszé mellett több má­ltai költő kötetét rendezte sajtó alá. (MTI) WM. szeptember 1 Magvar vizeik szilvezi távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 29. évfordulója alkalm­ból LE DU­AN elvtársnak, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsága, első titkárá­nak TON DUC THANG elvtársnak, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elnökének PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormánya el­nökének . HANOI Kedves elvtársak! A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság megalakulása 29. évfordu­lója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságain­kat küldjük Önöknek és a testvéri vietnami népnek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság, forradalmi tapasztalatokban gazdag pártja és kormánya vezetésével, eredményes harcot folytat az imperializmus és dél-vietnami csat­lósainak agresszív törekvései ellen, a hős vi­etnami nép nemzeti érdekeinek biztosításáért, a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló párizsi megállapodás maradéktalan teljesítéséért, az ország újra­egyesítéséért, Vietnam és egész Indokína bé­kéjéért. Őszinte elismeréssel értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a testvéri vietnami nép a háború sebeinek begyógyítása, az or­szág újjáépítése és a szocialista társadalom sikeres építése érdekében tesz. A magyar dol­gozókat különös örömmel töltik el azok az eredmények, amelyeket a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság népe a politikai, a gazdasági és kulturális élet területén elért. • Biztosak vagyunk abban, hogy a bátor és tehetséges vietnami nép forradalmi harcá­nak jelenlegi szakaszában újabb kimagasló eredményeket ér majd el. Biztosíthatjuk önö­ket elvtársak, hogy a magyar nép — ahogy a honvédő háború idején, úgy most is — önök mellett áll. Történelmi feladataik teljesítésé­ben számíthatnak pártunk, kormányunk és népünk internacionalista szolidaritására és cselekvő támogatására. Nagy nemzeti ünnepükön, a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 29. évfordulója alkalmából szívből kívánunk Önöknek, a testvéri vietnami népnek kiemel­kedő sikereket a­­szocializmus építésében, a békéért, a társadalmi felemelked­ésért, orszá­guk egyesítéséért folytatott igazságos harcuk­ban. Budapest, 1974. augusztus 3. Elvtársi üdvözlettel: KADÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Ugyancsak táviratban köszöntötte partne­rét Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot kül­dött testvérszervezetének a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Szolidaritási Bizottság, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. TÁJÉKOZ FAT© (Folytatás az 1. oldalról) b) Koksz: A koksz fogyasztói ára ár- Koksz megnevezése Továbbra is megmarad a koksztüzelésű központi fűté­­ses lakóházak mázsánkénti 16 Ft-os árkedvezménye. Vidéken a tűzifa fogyasztói árának emelkedése a feldol­gozás fokától (hasáb-, do­rong, kandalló­, vagy kony­­hafa), a kiszolgálás helyétől (pályaudvari, vagy belterüle­ti telep), valamint a termelés helyétől való távolságtól függően 11,8 százalék—21,5 százalék között ingadozik. A feldolgozatlan tűzifa fogyasz­tói ára kisebb, a feldolgozott­lagosan 24 százalékkal emel­kedik. Néhány kokszfajta pá­lyaudvari telepi ára a kö­vetkező lesz. A tűzifa fogyasztói ára át­lagosan 18 százalékkal emel­kedik. Budapesten a pályaudvari telepről házhoz szállított tű­zifa ára az alábbiak szerint változik: tűzifáé pedig nagyobb mér­tékben emelkedik. II. Egyéb tüzelőanyagok (tüzelőolaj, vezetékes gáz,­­propán-bután gáz) árválto­zása: gázért átalányösszeget kell fizetni (gázmérő nélküli fo­gyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kere­kítve — kerülnek felemelés­re. Az új árakra való áttérés­ az alábbiak szerint történik: — azokban a helységekben, ahol a gázmérő leolvasása kéthavonként történik az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszám­ott gázmennyiség teljes egészé­ben a régi áron, az október havi leolvasás alapján kiszámított mennyi­ség 50 százaléka régi, 56 százaléka új áron, a novemberi leolvasás tel­jes egészében új áron kerül számlázásra.­­ Azokban a helységekben, ahol a leolvasás havonta történik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszár­mított gázmennyiség teljes egészében régi áron, az 1974. októberi leolvasás aránján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra. ( c) A propán-bután gáz ára 5, vagy 11 kg-os palack­ban 30 Ft/kg-ról 3,30 Ft/kg­­ra (10 százalék), a 22 kg-os palackban 2,56 Ft/kg-ról 2,80 Ft/kg-ra emel­kedik (12 százalék). Az 5 kg-on aluli (turista) palackba töltött propán -bu­tán gáz ára nem emeli­­ék. Változatlan marad a házhoz szállítási díj is. III. Távfűtés és távmeleg­­víz-szolgáltatás árváltozása. A távfűtés díja 20 száza­lékkal, a távmelegvíz-szol­gál­tatás díja pedig 18 számlák­kal nő. Ennek megfelelően a díjak a következők: távfű­tés 13,— Ft/m* folyamatos távmeleg-vízszolgáltatás 20 Ft/fő. A távhőellátási szolgálta­tásba 1982—63. évi fűtési idényben vagy az­t me"e' "ző­­en bekapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft/t és?köbméterrel kerülnek felemelésre. A melegvíz-szolgáltat­ásban 1972. augusztus 1. után be­kapcsolt lakásokban a fize­­tendő díj a lakás nagyságá­tól függően átalányösszegben van mez­ib­anítva. Ennek emelkedése hasonlóképpen­­8 százalék. TV. Üzemanyagok árválto­zása. Az egyes üzemanyagok ára a következő: 85-ös normál autóbenzin 4,2" es oktsz. szuperbenzin­­ ár; 98-as okosz extrabenzi 00; benzin-olaj keverék­e 0,1­­1,60; gázolaj 3,20 forint. A motorolajok ára 1óra változik. (MTI) Nagykanizsán és környé­sokban, ahol a szolgáltatott kén, valamint Hajdúszobosz­lón és néhány városi gáz­szolgáltatással rendelkező vi­déki városban a városi gáz ára köbméterenként 16 fil­­■ térrel, a földgázé pedig köbméterenként 33 fillérre e melkedik. Azokban a központi, vagy távhőellátási berendezéssel és melegvízzel ellátott laká­­ sió I. koksz Dió II. koksz c) Tűzifa. Konyhafa Kandallófa Régi ár Új ár Ar. em. Ft/g Ft/g _ mért. ____________ %-ban 97,— 116,50 20,1 84,— 108,00 28,6 Megnevezés Régi ár Ft/q 48,70 47,40 Új ár Ft/q 57,40 56,40 Ár. em. mért. %-ban 17,9 18,2

Next