Kelet-Magyarország, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
Kelet anyairorszag AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. évfolyam, 27. szám * ÁRA: 1,49 FORINT 1982. február 2., kedd Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinai delegációval, melyen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közelkeleti térség legújabb fejleményeire. Negyven évvel ezelőtt... Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát folytatja — immár negyedszázad óta — a Népszabadság az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmából a Népszabadság szerkesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Ferencnek emléket állító domborművet a Népszabadság-székház előcsarnokában. A Szabad Nép egykori szerkesztőinek, munkatársainak, a mai magyar sajtó vezető képviselőinek jelenlétében Óvári Miklós felidézte Rózsa Ferenc kommunista újságírói alakját, munkásságát, s társainak hősies helytállását, amely akkor, a háború rendkívül nehéz viszonyai között lehetővé tette a lap megjelenését és terjesztését. A Szabad Nép — mondta — hitet tett amellett és bizonyította, hogy Magyarországon is vannak olyan erők, amelyek készek felvenni a harcot a fasizmus barbársága ellen. S nemcsak megírta, hanem szervezte is a harcot a független demokratikus Magyarországért. — Az évfordulón nemcsak a négy évtized alatt megtett útra emlékezünk, hanem fel kell idéznünk a harc közben elkerülhetetlen és elkerülhető nehézségeket és a tanulságokat is. A párt és a nép ma azt várja az MSZMP központi lapjától, kommunista sajtónktól, hogy közös felelősségünk tudatában segítse a mai kor feladatainak minél színvonalasabb megoldását. A lap születésnapján — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára —, a múltra emlékezve, figyelmünket a jelen feladataira összpontosítva kell a jövőbe tekintenünk, teljesítenünk a pártsajtó nemes küldetését. Az ünnepség végén a Rózsa Ferenc portréjával ékesített domborművet — Kalmár János alkotását — megkoszorúzták az MSZMP Központi Bizottsága, a Népszabadság szerkesztősége és pártalapszervezete, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének képviselői. / MA mi van a raktárakban? (2. oldal) • Kijutottak a zsákutcából (3. oldal) Jubileumi ünnepi egységgyűlés a munkásőrség megyei törzsénél A munkásőrség megyei törzse a közvetlen alegységekkel január 31-én Nyíregyházán tartotta jubileumi ünnepélyes egységgyűlését. Az eseményen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak a bázisüzemek, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek képviselői is. Tar Imre a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, köztük külön is az alapító munkásőröket. A megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédében megemlékezett a 25 évvel ezelőtti történelmi időkről. Elmondta: pártunk fegyverbe szólította a dolgozó embereket, a karhatalom, a rendőrség, a hadsereg tagjait. S mellettük megjelentek a felfegyverzett dolgozók első alakulatai is. Ez a nép hatalmát demonstrálta, bátorítást adott a becsületes embereknek, a szocializmus híveinek. Elősegítette a pártés a nép között megrendült bizalom helyreállítását, a nyugalom és a biztonság megteremtését. A munkásőrség szervezett erőként, aktív részese lett annak a történelmi jelentőségű fejlődésnek, amely pártunk politikája alapján 25 év alatt hazánkban végbement. A párt hívó szavára 25 évvel ezelőtt tízezrek esküdtek „A dolgozó nép hatalmát, szocialista hazánkat, pártunkat ha kell, életem feláldozásával is megvédem”. Ezek a vörös karszalagos munkások, parasztok, értelmiségiek történelmi tettet hajtottak végre. A munkásőrség soraiban együtt voltak az 1919-es vöröskatonák, a II. világháború partizánjai, fiatalok és idősek. 1957 február közepéig Szabolcs-Szatmár megyében is megalakultak az első alegységek, létrejött a megyei törzs, a nyíregyházi városi, a nyíregyházi járási, a kisvárdai, a mátészalkai, a tiszalöki és a vásárosnaményi önálló egység. A megye munkásőreinek első nagy politikai akciója egybeesett azzal az országos demonstrációval, amely az 1957. március 15-re meghirdetett fegyveres ellenforradalmi próbálkozást bénította meg. Akik akkor fegyvert fogtak és most visszatekintenek a megtett útra, nyugodt lelkiismerettel, és megelégedéssel mondhatják: érdemes volt fegyvert fogni, harcolni a szocialista társadalom, a dolgozó nép érdekeiért. Amit pártunk akkor ígért, azt nemcsak megtartotta, annál lényegesen többet is adott. Az elmúlt 25 év során megvédtük és megszilárdítottuk a munkásosztály hatalmát, leraktuk a szocializmus alapjait, megyénkben is szocialista ipart, szocialista mezőgazdaságot hoztunk létre. A XII. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai alapján az illetékesek a megye lakosságával közösen dolgozták ki az 1985-ig terjedő időszak feladatait. Ezek a feladatok a békés építőmunka tennivalóit tartalmazzák, amelynek egyetlen célja a még jobb életfeltételek megteremtése. Szabolcs-Szatmár megye további fejlesztése. A VI. ötéves terv első esztendejére kitűzött feladatokat teljesítettük, több fontos területen túlteljesítettük. Gondjaink vannak és nem is kevesek, mégis meggyőződésünk, hogy kidolgozott terveinket, megvalósítjuk. Befejezésül megköszönte a megye munkásőreinek áldozatkész, segítőkész,, alkotó tevékenységét. A megyei pártbizottság nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a megyei törzsben dolgozó elvtársak, köztük az alapító munkásőrök végeznek. A munkásőr elvtársak a termelőmunkában, a közéletben, pártunk politikájának "megvalósításában eredményesen tevékenykednek. Külön is említést érdemel a parancsnoki állomány, amely nagy felelősséggel, kellő politikai és szakmai felkészültséggel elkötelezetten végzi feladatait. A munkásőr elvtársaktól továbbra is azt kérjük, hogy esküjükhöz híven teljesítsék feladataikat, építsék, gyarapítsák és védelmezzék békés, szocialista életünket — mondta végezetül a megyei pártbizottság első titkára. A társ fegyveres testületek nevében Gluchman László vezérőrnagy, a bázisüzemek nevében Varga József, a Nyíregyházi Konzervgyár párttitkára köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Lendvainé Juhász Gabriella, a KISZ megyei bizottsága nevében méltatta a munkásőrök, a KISZ- esek, az ifjúgárdisták és az úttörők együttműködését. (Folytatás a 4. oldalon) Tar Imre köszönti a megyei törzs ünnepi egységgyűlésének résztvevőit. (Császár Csaba felvétele) Megkezdődött a zárszámadás Kedvező eredmények a kemecseikótaji tsz-ben Februárban százhuszonhat mezőgazdasági termelőszövetkezet ad számot elmúlt évi gazdálkodásáról, s határozza meg az idei esztendő feladatait. Elsőként megyénkben a kemecseikótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezetben tartottak — hétfőn — közgyűlést. A kemecsei kultúrházban Pál Elemér, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a tagsággal 1981. eredményeit, összességében kedvezően alakult a 4350 hektáron gazdálkodó szövetkezet tavalyi éve. Száztízmilió forintos termelési értéket értek el, a nyereségük pedig meghaladta a 11 és fél millió forintot. Búzát 477 hektáron termesztettek, s az eredetileg tervezett négytonnás hozam helyett — a belvíz miatt — 3,3 tonnát takarítottak be. Nem így a kukoricából, 1300 hektár átlagában hattonnás eredményt értek el, s ez egy tonnával több a tervezettnél. A napraforgó 1,6 tonnával fizetett, a dohány átlagtermése pedig megközelítette az egy tonnát. Terven felül termett az alma is, aminek nagy részét a Szovjetunióba exportálták. Ezzel szemben az állattenyésztés nehéz körülmények között a tervezettől kisebb nyereséget biztosított. Továbbra is bizton számíthatnak a melléküzemágakra, a fa- és gumifelújító üzemre. Az új gazdasági esztendő,az 1982-es év tervéről a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a tagok munkahelyi gyűléseken megismerték és elfogadták. Jól sikerült őszszel a 815 hektár búza vetése, s kukoricából az idén is 1300 hektárt terveznek. Szarvasmarha ágazatuknál már korábban tejtermelésre szakosodtak, s tervük év végére a háromezer literes átlag elérése, emellett 415 marha hizlalása. A juhtenyésztési ágazatban a saját szaporulatból fejlesztik az állományt. Jelentős árbevételt és nyereséget biztosít az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben a melléküzemági tevékenység. Tavaly a nyereségnek több mint a 40 százalékát adta, s az idei terv is hasonló. A faüzemükben Szabolcs ládát, szőlőtámaszt gyártanak. Az egy éve működő gumifelújító üzemben a személygépkocsiabroncsokon kívül február második hetében megkezdik a tehergépkocsi-abroncsok újrafutózását. A nők állandó foglalkoztatása érdekében bélragasztó üzemet létesítenek, s ennek a termelését a TERIMPEX-en keresztül tőkés országokba szállítják az év közepétől. A közgyűlésen a szövetkezet tizenegy tagja kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést, a Vörös Csillag szállítási szocialista brigád arany, az állattenyésztő Kossuth szocialista brigád ezüst, a kertészeti Kossuth szocialista brigád pedig bronz fokozatban részesült. (sípos) A zárszámadó közgyűlés résztvevői Horváth István belügyminiszter részvételével Parancsnoki értekezlet a rendőr-főkapitányságon Parancsnoki értekezletet tartottak hétfőn délelőtt Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányságon. Az értekezleten részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter, Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Tisza László megyei tanácselnök. A parancsnoki értekezleten bejelentették, hogy Gluchman László vezérőrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A nyugállományba vonuló Gluchmann Lászlónak a belügyminiszter adta át a magas kitüntetést és példamutató helytállásáért egy arany tőrt adományozott. A parancsnoki értekezleten ismertették a belügyminiszter parancsát, amellyel Gulácsi Sándort rendőr ezredessé, s egyben a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjévé nevezte ki. A parancsok ismertetése és a kitüntetések átadása után Horváth István belügyminiszter méltatta a nyugdíjba vonuló Gruchman László érdemeit. Elismeréssel szólt arról a helytállásról, amely 37 évvel ezelőtt próbarendőri szolgálattal kezdődött, s minden lépcsőfokot bejárva tábornoki rendfokozattal és a megyei rendőr-főkapitányi székben ért véget. Gluchman László volt közrendőr, volt osztályvezető, a rendőrségi pártbizottság titkára, kilenc éve pedig főkapitánnyá nevezték ki. Munkája nyomán (Folytatás a 4.oldalon) Horváth István a parancsnoki értekezleten.