Kelet-Magyarország, 1982. május (39. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

4 \v* 2 HASONLÍT a jósához, de... Újváros rajtja Aki végigmegy a nyíregyházi Család utcán, egy első pillantásra is nagynak ígérkező építkezés körvonalait láthatja kibontakozni. Árulkodik erről már felépült ötszintes ház, a majdan tíz emeletet megtartó betonalap, de ha valaki csak a 4-es főúton hajt végig, az Északi temető előtti park „feltúrása”, az ott látható hatalmas átmérőjű csövek, egy alakuló új út itt is sejtetni engedi, hogy a megyeszékhely keleti részén történik valami. A várost szerető, a sorsa, a fejlődése iránt érdeklődő nyíregyháziak rég tudhatják miről van szó: arról, hogy ar megkezdődött Újváros építése. "Milyen lesz a megyeszékhelynek ez a része? Ami külsejét illeti, talán leginkább a még csak négy éve átadott Jósavároshoz, vagy a még épülő, de az idén befejeződő Szamuely lakónegyedhez hasonlítható, hiszen Újvárosban is házgyári elemekből épülnek majd a lakások, ötszintes házak oldják majd a tízemeletesek által keltett egyenvároshangulatot, s a mostani lepényépületekhez hasonlóan helyezkednek majd el az Újváros közintézményei. Hasonlít majd elődeihez ez a városrész abban is, hogy a lakásokkal nagyjából egyidőben készülnek el a kereskedelmi, szolgáltatói létesítmények, az oktatási, a kulturális és egészségügyi intézmények, de különbözni is fog, mégpedig abban, hogy valamennyitől nagyobb lesz. Jósaváros közel 4 ezer lakásában megközelítően 20 ezer ember él, a Szamuely lakótelep 1600 lakásában közel 8 ezer ember talált és talál otthonra, Újvárosban pedig — ha megvalósulnak a mostani elképzelések — a VII. ötéves tervben mintegy ötezer lakás lesz, s mintegy 25 ezren lakhatnak majd ebben a városrészben. Ez az időszak azonban még nagyon távol van, ám akkor is sikeresnek értékelhetjük majd a beruházás programját és ütemét, ha év végére körülbelül négyszáz, az " ötéves terv végére pedig 1800 " lakás válik lakhatóvá. A tanácsnak nemcsak a lakóépületek megtervezéséről kellett gondoskodni, hanem azoknak a közműveknek és középületeknek a terveiről is, amelyek egyáltalán lehetővé teszi, hogy odaköltözhessenek a lakók. Nemrég készült el a hőellátó alállomás terve, a kétszáz személyes HAJDÚVÁZ szerkezetből épülő óvoda — amelyhez melegítő konyhát is építenek majd —, és a 24 tantermes, ugyancsak HAJDÚVÁZ-ból épülő iskola a 300 adagos melegítő konyhával, de év végére várható a 80 személyes bölcsőde, az orvosi rendelők, az ABC-áruház, az étterem, a 600 adagos konyha, a presszó, a zöldség- és virágüzlet, valamint a szolgáltatóház terve is. Amikor az egyeztető tárgyalásokat tartottak, kiderült, hogy hiába született elképzelés klubkönyvtár, VOLÁN menet jegyiroda és fedett buszváró létesítésére, ebben az ötéves tervben sem a városnak, sem a vállalatnak nincs pénze, de csaknem ekkora gond, hogy nincs még gazdája a beruházási programban szereplő Patyolatnak, a szabóságnak, a vegyes kultúrcikk-ruházati üzletnek sem. A kivitelezés jól, a terv szerint halad. Villamos energia van, a távfűtési vezetékek építése is kezdődik, a Marx téren látható nagy átmérőjű csövek pedig Újváros ivóvízellátását hivatottak megoldani. Hogy milyen lesz Újváros, azt egyelőre csak térképen láthatjuk, az ilyenkor szokásos makett csak a mostani ötéves tervben elkészülő létesítményeket tárja elénk. De fotónkon már a valóság egy része, Nyíregyháza majddan legnagyobb lakónegyedének első létesítményei láthatók. Kétszázmilliót áldoznak rá Burkolatcsere az utakon • Útfelújításra és korszerűsítésre közel kétszázmillió forintot költhet idén a KPM Közúti Igazgatósága Szabolcs-Szatmár megyében. A munkák kivitelezését a Közúti Építő Vállalat 600 dolgozója végzi, egyszerre több helyszínen. A Közúti Igazgatóság megrendelésére jelenleg a 49-es számú út Mátészalka—Csenger közötti szakaszán, Porcsalma térségében dolgoznak. Mintegy 10 kilométernyi utat korszerűsítenek, az új Szamos hídig megerősítik, kiszélesítik 29 millió forint értékben. Ezt a munkát előreláthatóan május végére fejezik be. A Nyíregyházát Nagykállón át Nyírbátorral összekötő út Nyírbátor előtti bevezető szakasza 6 kilométeres hoszszon az elmúlt hetekben már új aszfaltburkolatot kapott. Az átalakítási munkák közül még az útpadka és árokrendezés van hátra és a jövő hónap közepére végeznek a 14 millió forint értékű munkával. Ugyanezen az úton a felújítást jövőre a nagykállói szakaszon folytatják majd. Idei feladataik között szerepel még a 4-es számú főközlekedési út Újfehértó előtti 7 kilométeres darabja aszfaltburkolatának cseréje, ami 11—12 millió forintba kerül. Ugyanezen az úton néhány kilométerrel odébb, 30 millió forint értékű munkát végeznek 1982-ben Nyíregyháza bújtosi átkelési szakaszának építkezésén. A burkolatfelújításhoz szükséges aszfaltot a megye két üzeme, az orosi, illetve a fehérgyarmati szállítja. Az idei munkákhoz szükséges körülbelül 150 ezer tonnás aszfalt nagyobbik részét Oroson gyártják, de szükség esetén mindkét helyen növelni tudnák a termelést. (cs.) zet-Magyarország 1982. május 1. PILLANTÁS A ZSEBKÖNYVBE Megyénk és az ország Miről árulkodik például a legfrissebb kiadvány, a Magyar Statisztikai Zsebkönyv? A számok nyelvén szól azokhoz, akik a kihalástól féltik az országot, hiszen az elmúlt 32 év alatt csak tavaly éltünk többen, 10 millió 713 ezren az országban, mint ez év január elsején, amikor 10 millió 711 ezren voltunk, a férfiak pedig újból kihúzhatják magukat, mert 1960 után, amikor 1073, most jut egy férfire a legtöbb — 1066 — nő. És bár van valami igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy öregszünk — 1970-ben 1 millió 760 ezer volt a 60 év fölöttiek száma, most 112 ezerrel több —, mégis tévednek, mert 830 ezerről 962 ezerre nőtt az öt év alatti gyermekek száma. Nyíregyháza hatodik Hogy újból kihúzhassuk magunkat, Borsod után Szabolcs-Szatmárban emelkedett legnagyobb mértékben — 5,5 százalékkal — a népesség száma: 10 ezer híján hatszázezren voltunk az év első napján, pedig nem csökkent a megyén kívülre ingázók száma sem, s közben Nyíregyháza is felkúszott a hatodik legnépesebb vidéki várossá. Az már korántsem tartozik a szép számok közé, hogy 1977 óta minden évben és jelentős mértékben — 3 és 7 ezer között — csökken a házasságkötések száma, tavaly már csak 77 195 pár állt az anyakönyvvezető elé (öt éve épp 20 ezerrel volt több), nő viszont a megszűnt házasságok száma, s ha hihetetlennek is tűnik, tavaly már 20 ezerrel több házasság szűnt meg, mint ahány földön és égben megköttetett. Igaz, ennek oka nem csak a válások számának stagnálásában található, hanem — sajnos — évről évre többen kötik fel az özvegyi fátylat. A mondatnak ez a fele már másról is árulkodik, arról, hogy a nők tovább élnek: míg a férfiak közül 146 ezren özvegyek, addig a nők csaknem háromnegyedmillión vannak és az elváltak között is épp 99 ezerrel több a nő, mint a férfi. Előrelépés a foglalkoztatottságban Elég ennyi a „fekete” statisztikából, sokkal szíveseben nyitja ki az emeber a könyvet ott, ahol arról árulkodik, hogy a 10 éves korosztálynak már csak 1,1 százaléka nem jár iskolába, a 15 éveseknek 66,1 százaléka elvégezte a nyolc osztályt, a 18 évesek 23,4 százaléka szerzett középfokú, a 25 éve-Ha bemegyünk ketten egy étterembe, s én két szelet húst eszem, partnerem meg egyet sem, akkor átlagosan egy szelet húst ettünk. Több éve olvastam ezt a mondatot a Népszabadságban, de azóta mindig ez jut eszembe, ha statisztika kerül a kezembe. Pedig legyen bármennyi igazság is egy-egy, a statisztikával kapcsolatos élcelődésben, azért valamennyien tudjuk, a számok a valóságot tárják elénk, megmutatják honnan indultunk és merre megyünk, nem hallgatják el eredményeinket, de ráirányítják a figyelmet tennivalóinkra is. Aki pedig nem először veszi kezébe a Statisztikai Hivatal kiadványait, annak nem is oly ridegek azok a számok, sebnek pedig 6,5 százaléka felsőfokú végzettséget. Jó hír, hogy egyetlen szabolcsi város sem szerepel a szennyezett levegőjű települések között, nem jó viszont újból látni, hogy még mindig csak 14,9 a tízezer lakosra jutó orvosok száma. De hogy mennyi lehet az egy betegre jutó rendelési idő, azt még találgatni is alig lehet, hiszen az országos átlag is mindössze 7,1 perc, pedig ebben az átlagban benne van Budapest is a maga 1000 lakosra jutó 55, vagy Baranya és Csongrád a maga több, mint 37 orvosával. Ha már egészségünk védelméről van szó, nem árt a veszélyekre is felhívni a figyelmet : nem akar csökkenni sem a tbc-s, sem a daganatos megbetegedések száma, de a halálozás okai között továbbra is a szív és a keringési rendszer betegségei állnak az élen 72,2 százalékkal. Örülhetünk annak, hogy a nyírbátori múzeum az ország több száz múzeuma közül tizenhetedik volt a látogatók számát tekintve, hogy 56 ezer foglalkoztatottal már hat megyét előztünk meg, s 328 ipartelepünkkel a nyolcadikok vagyunk a megyék sorrendjében. De azért tudnunk kell, hogy hektáronként nálunk terem a legkevesebb —5070 kiló — búza és csak Nógrádot előzzük meg 45 mázsás kukoricatermésünkkel, ugyanakkor csak hat megyében több a száz hektárra jutó szarvasmarhák, viszont 13 megyében több a sertések száma. Nem kell szégyellnünk Ha érdekes dolog összevetni megyénk adatait, fejlődését az ország többi részének eredményeivel, legalább ilyen izgalmakat rejt a zsebkönyv függeléke, ahol hazánk adatait hasonlítgathatjuk környezetünkhöz, a többi szocialista, vagy a fejlett tőkés országok adataihoz. És már nem csak annak örülhetünk, hogy megoldottuk a teljes foglalkoztatottságot, s nem csak néhány növényféleség terméseredményével büszkélkedhetünk, nincs szégyenkezni valónk az árak alakulásában, a lakásépítésben, az egészségügy terén sem. Mondhatjuk-e ezek után, hogy a statisztika olyan, mint a bikini? Nemigen. A zsebkönyv adatai nem csak az érdeklődést keltik fel, nem takarják el a lényeget sem. Balogh József I.o. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyárában a töltőgépeken műszakonként 83 ezer üveg Coca Colát és Sztár üdítőt palackoznak. (Jávor László felvétele) Hír: 1982. április 23-án 20 óra 45 perckor Nagyhalászban az Arany János u. 221. sz. ház előtt súlyos kimenetelű közlekedési baleset történt. A baleset okozója segítségnyújtás nékül elmenekült a helyszínről. Ennek a hírnek a bővített változata látott napvilágot nemcsak a Kelet-Magyarországban, hanem az ország minden napilapjában vasárnap, mert a rendőrség a lakosság segítségét kérte az ismeretlen gázoló kilétének felkutatására. A Nyíregyházi Városi és Járási Rendőrkapitányság közlekedési alosztálya nagy apparátussal látott a nyomozáshoz, hiszen a baleset során egy húszéves nagyhalászi fiatalember súlyos sérüléseket szenvedett: nyílt lábtöréssel szálították a kórházba. A helyszíni szemle során mindössze egy kis festéknyomot találtak a rendőrök, s ebből, valamint a sérült fiatalember melett gyalogoló társától kapott információból arra következtethettek, hogy a balesetet egy világos színű, feltehetően Skoda 105-ös gépkocsi okozta. Rendőrök kopogtatására ébredt ezen az éjszakán sok nagyhalászi, ibrányi, tiszateleki és környékbeli család, mert mindenkit elenőriztek, akinek világos színű Skodája volt. Az ellenőrzés nem járt eredménnyel, egyesen világos színű Skodán sem találtak a balesetre utaló nyomokat. Közben elkészült az első orvosi jelentés is, amely arra engedett következtetni, hogy a sérülés a Skodától alacsonyabb építésű járműtől származik. Egy újabb elemzés is megerősítette ezt, mert kiderült, hogy a világos színű festék nem Skodáról származik. A nyomozás szinte élőlről kezdődött, ám ekkor már 126-os Polski Fiatot kerestek, mert a festék minősége a Trabantot is kizárta a feltételezett járművek közül. Szombat délután 6 óra 10 perckor jutottak el a rendőrök Nagyhalászban a Petőfi tér 1. számú házhoz, ahol Nyerges Miklós, a nyíregyházi Búza téri húsbolt vezetője és családja lakik. Nyerges elmondta, hogy a kocsi a garázsban van, sehol nem járt vele, s sérülés sincs rajta. A „hitetlen” rendőrök ennek ellenére kihozatták vele autóját, amelyiken a szélvédő törött volt, a kocsi elején pedig olyan sérüléseket találtak, amelyek az előző esti baleset során is keletkezhettek. Nyergesnek nem volt más választása, mint beismerni, hogy ez az autó okozta a balesetet. Elmondta a rendőröknek, hogy előző este a vacsora miatt összeveszett feleségével, aki — hogy megnyugodjon — elment kocsikázni, s hazafelé jövet ő ütötte el a nagyhalászi fiatalembert. A baleset elkövetését az asszony is elismerte, ennek alapján jelent meg a hír, hogy megfogták az ismeretlen gázolót —, de Nyergesnét mégsem vették őrizetbe, mert a kihallgatás során a részletkérdésekre nem tudott megnyugtató választ adni. A gázoló keresése más irányban is elkezdődött. A vasárnapi újságokban megjelent rendőrségi közleményre — amely a lakosság segítségét is kérte — érkezett néhány bejelentés arról, hogy Nyerges Miklós Nyíregyházán a Márka presszóban szórakozott, s innen autóval ment haza Nagyhalászba. A szórakozás befejezése és a baleset között eltelt idő, valamint az asszony hézagos és a részleteket nem ismerő valomása után alapos gyanú merült fel arra, hogy a gázolást nem Nyergesné, hanem Nyerges Miklós követte el. A rendőrségi kihalgatás során Nyerges Miklósné bevallotta, hogy a balesetet valóban nem ő okozta, de mivel 6 éve nem dolgozik, s három kiskorú gyermekük van, kizárólag a férj keresetéből élnek, magára vállalta a bűncselekmény elkövetését. Nem sokkal később Nyerges Miklós is beismerő valomást tett. Azt mondta: azért menekült el, mert félt a felelősségre vonástól, abban bizott, hogy nem kapják el, s mivel volt már ittas vezetés miatt korábban is baja a rendőrséggel. Úgy gondolta: felesége kevesebb büntetést kap, ha magára vállalja. Nyerges trükkje nem sikerült, a bizonyítékok alapján és a lakosságtól kapott értékes tájékoztatás révén őt állítják majd bíróság elé, s most már nemcsak a baleset okozásáért és a segítségnyújtás elmulasztásáért, hanem a hatóság félrevezetéséért is. (balogh) Cserbenhagyta áldozatát A feleség vállalta magára...