Kelet-Magyarország, 1984. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap köz­vetített a rádió és a televízió. Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal kö­­­­szöntjük egymást, szokásunkhoz híven megállunk egy pil­lanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre. Rövi­den összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben él­tük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ bé­kéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egy­más mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítására töre­kedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartás­sal, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk po­litikai, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításáért. Min­den fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a vilá­got nyugtalanító nézeteltérések békés rendezéséért, az el­térő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő politikai törek­vésünk, hogy belső építőmunkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind­nfenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhá­­rozást, hogy az ENSZ-közgyűlést is használjuk fel ál­lara­­os törekvéseink kinyilvánítására. Józan, mértéktartó ál­k­unk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben jó alásban részesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői köz Jeleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért sarcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra világ számos országában.­iszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nem­­­őriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső ok szilárdsága, építőmunkánk sikerei, következetes, pokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb el is­­szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl a­ársadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet-nyugati párbeszédnek,­­en jószándékú közeledésnek. A békés egymás mellett ■n nem csupán egy háború nélküli állapotot értünk, ha­rt a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is világ valamennyi országával és népével. Elismert nem­zetközi tevékenységünk alapja szocialista társadalmi rend­szerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST- nek. Az ebből fakadó szövetségesi, baráti elkötelezettsége­inket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcseké­lyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó biztonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi elő­nyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés or­szágai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjainkban újabb amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európában és az imperializmus az erőfölény meg­szerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jö­vőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhat­juk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpró­báltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok kö­vetkeztében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek­acsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntartását. A ■ovjetuinió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utód­­évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton utalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegy­­ezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fű­­z a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdemé­­ny az új fegyverek gyártásában és elterjesztésében. ének­mi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdeményezték­­ tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk ol más választásunk, mint létrehozni a katonai erők ilgát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját­uk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett se­­lnk is. Jó helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a ha nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, ■gi és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés ki­­. kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpo­­feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazda­­­­ság következtében gondjaink nem csökkentek, fényképességünk növelésére tett erőfeszítéseink eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a kür­­n romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növel­­­ő gazdaságot sújtó aszálykar és a tőkés exportvn­­zítő számos objektív és adminisztratív akadály is.­óságunk erejéről, népünk életrevalóságáról tanús­­at a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel si­­n megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, meg­­ik fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cik­­ket az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert aszályka­­ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső ékezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk élni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de a kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmé­nyek kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesí­­tés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások meg­védésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javí­tására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsoló­­dott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük, és minden eszközzel védjük vívmányainkat és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocia­lizmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági rendünk de­mokratikus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenniakarása, kemény munkája, küzdelme a szövetségese­inkkel, a testvéri népek összefogott erejével együtt — to­vábbi boldogulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó re­ményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünk­nek, minden barátunknak békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt. at BGTív KBnyvtAb XLI. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1.40 FORINT 1984. január 3., kedd Az induló vagyon: 80 millió Megalakult az Agrár Innovációs Társulás Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzin­tézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa és a SZÖVOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszer-gazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatokban az in­novációs folyamatokat fi­nanszírozza. Az új kis bank a teljes innovációs folyama­tot átfogva hivatott segíteni a találmányok hasznosítá­sát, az új technológiák, ter­mékek kifejlesztését és be­vezetését. A társulás induló vagyo­nát az alapítók adták össze. A tagok azonban célszerű­nek tartják, hogy a továb­biakban a társuláshoz sza­bad fejlesztési alapjaikkal, illetve műszaki fejlesztési pénzeszközeikkel állami vál­lalatok, szövetkezetek, illet­ve állami gazdaságok is csatlakozzanak. Az Állami Fejlesztési Bank 80 millió forintot adott a társulás induló vagyonához, és kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy a továbbiakban új tagok csatlakozásával növe­li hozzájárulását. TSZKER önálló export joggal Valuta apró cikkekért Hatvan köbméter feldolgo­zott akácfát exportál Olasz­országba a nyirbogati Rákó­czi Termelőszövetkezet. Az olaszok ezt különleges mére­tű, kialakítású ládák készí­téséhez használják. Hatvan köbméter nem nagy mennyiség, bár a­­nagy, vagy kicsi relatív fogalmak. Tehát most nem az kíván­kozik kiemelésre. Sokkal in­kább az a tény, hogy a nyírbogáti Rákóczi Termelő­­szövetkezt megpróbálja ka­matoztatni ama lehetőségét, melyet a Termelőszövetke­zetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatá­nak tavaly megkapott önálló exportjoga révén megragad­hat. Tudniillik, a jövőben a több csatornás értékesítés a külpiacokon is jobban érvé­nyesül. Az önálló exportjogot nyert TSZKER a hagyomá­nyos teendői mellett első­sorban olyan apró cikkek előállítását akarja ösztönöz­ni, növelni, melyek révén a népgazdaság korábban is komoly devizabevételhez ju­tott. Jó néhány keresett apró cikk gyártásához a termelő­­szövetkezeteink többségében adottak a személyi és a tár­gyi feltételek. Gondoljunk a csaknem valamennyi gazda­ságban meglévő göngyöleg­gyártó üzemre . .. A TSZKER jelenleg is több tőkés ország kereskedelmi szakemberével tárgyal, s ha például az olaszokkal a meg­beszélések eredményre ve­zetnek, akkor a nyírbogán­ok újabb jelentős tőkés meg­rendelést kapnak. Heringh Attila igazgató­­helyettes elmondta, hogy Nyugat-Európában igen nép­szerű a modellezés, úgy, hogy a vásárlók a boltban megveszik egy autó, vagy egy . . . vásúrc-csom­a­gok­) darabjait, s otthon ösz­­szeállítják, megépítik a mo­dellt. Ezért a TSZKER NSZK-beli üzletemberekkel modellautók fém-, valamint hajómodellek faalkatrészei­nek magyarországi gyártásá­ról tárgyal. Ebbe várhatóan a megyénkbeli téeszek is be­kapcsolódhatnak. Egyébként a TSZKER a Szabolcs-Szatmár megyei gazdaságokkal tudatta, hogy a külkereskedelmi minisz­ter mely cikkeknek, cikk­csoportoknak termelőszövet­kezetekben való gyártását, s a TSZKER által külföldön történő értékesítését engedé­lyezi. De azon kívül is, ha valamelyik gazdaságnak van új terméke, ötlete­­ keresse meg a TSZKER-t. A TSZKER információi szerint a tőkés országokban nagy a kereslet a héjas tök­mag, a fehér napraforgó, a lenmag, az olajretek, a mus­tár, a bokorbab, a karós­bab, a mák . .. iránt. Ezek termesztésére — akár a ház­táji gazdaságok bekapcsolá­sával — szerződést is köt. (cselényi) — *”TAKOY HAZA Aliotnír Bőröndök exportra Angliai exportra 1300 bőrön­döt készítenek január első hetének végéig a Nagykállói ÁFÉSZ bőrdiszmóüzemében. (Elek Emil felvétele) ---------------------------------\ Több gabonát A MÉM-ben kért és kapott tájékoztatót a távirati iroda munkatársa január 2-án. Téma: a mezőgazdaság növénytermesztéséne­k fel­adatai 1984-ben. Elhang­zott: gabonából a hazai mezőgazdaság történeté­nek eddigi legnagyobb, 15 millió tonnás termelését irányozták elő. Ez 200 ezer tonnával több az 1982-ben elért kimagasló eredménynél. Az országos tervnek arányos része a megyei. Itt is több gabonával szár­­malunk, és ezt már őszi kalászosok vetésekor is fi­gyelembe vették az üze­mek. Igen ám, de a fel­tételek most nem olyanok, mint voltak az 1982. évi nagy termést megelőzően. A vetés ugyan időben tör­tént, de sem ősszel, sem a tél kezdetekor nem hul­lott elég csapadék. Ez lát­szik, különösen a búza­táblákon. És, hogy még milyen lesz a tél, ki tud­ja­.­ Mindezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a gabonaprogram nem reá­lis. Több gabonát még így is, ilyen időjárási hátrá­nyokkal is lehet termelni. Mert ha figyelembe vesz­­szük, hogy jó volt a ta­lajmunka, kiváló magot vetettek, akkor a növény­állomány erősítésével az őszi hátrány megszüntet­hető. Ez csak az üzeme­ken a szakembereken múlik, hiszen tőlük függ, hogy a tél végi, tavaszi hetekben miként végzik a tápanyag-utánpótlást. Er­re már most készülni kell, hogy időben helyben le­gyen a műtrágya, üzem­képes legyen minden gép, különben nem lesz több gabona. (i. e.) V ....----lL... ■ '! Tervezi: az ipari szövetkezetek műszaki irodája AZ ARANYOSAPÁTI ÚJ ÉLET TERMELŐSZÖ­VETKEZET harisnyaüze­m­­ében az elmúlt év utolsó negyedében 18 ezer pár exportzoknit készítettek a fővárosi anyagyár meg­rendelésére. Képünkön: formázóba kerül a zokni. (Császár Csaba felvétele) Tanműhely, bolt. Üzemépület Tanműhely készül a Kis­­várdai Ruhaipari, a Nyíregy­házi Bútoripari és a Nyírbá­tori Faipari Szövetkezetben — tudtuk meg Tahószki Mi­­hálynétól, a Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek műszaki irodájának vezetőjé­től. Jellegzetességük, hogy ál­lami támogatással épülnek, s a műhelyen kívül kis zsibon­gót, szociális helyiségeket, fél­készé­ru-raktá­rat is ma­gukba foglalnak. Valamennyi tanműhely ki­viteli terve elkészült, sőt a Nyírbátori Faipari Szövetke­zetben azt már meg is való­sították. A hatmillió forint értékű beruházás 2,5 milliós állami támogatással épült meg. A Nyírbátori Építőipari Szövetkezet által mezőpane­lekből épített létesítményt az OKISZ és a munkaügyi hiva­tal illetékesei is megtekintet­ték és kitűnőnek találták; vé­leményük szerint is jól szol­gálhatja a faipari szakmun­kás-utánpótlást. Jelenleg a Nyírbátori Ru­haipari Szövetkezet tanmű­helyét tervezik. Nemrégen még a nagykállói Kazinx Ci­pőipari Szövetkezet számára egy kétszintes üzemépületet és raktárat tervezett. Az épü­letet a Nyírbátori Építőipari Szövetkezet már alapozza. A műszaki iroda a mai ,,be­ruházásínséges’" időben új utakat keres. Az ipari s­zövet­kezetek igényeivel összhang­ban a korábbiaknál jobban hozzá szeretne járulni az energiaracionalizálási elkép­zelések megvalósításához — konkrétan: olyan terveket készít, melyekben az olajtü­zelésnél olcsóbb, gazdaságo­sabb (gáz, szén) energiaihor­dozók fűtésre való felhaszná­lását helyezi előtérbe Például a rakamazi Rafatém Szövet­kezet egész telepén széntüze­lésű kazánokkal fognak fűte­ni — a tervek már elkészül­tek. Az olajtüzelésű berende­zéseit a Fehérgyarmati Asz­talos- és Vegyesipari Szövet­kezet is széntüzelésűekkel váltja fel. A műszaki iroda eseten­ként külső megrendelőkneki is dolgozik. A tervei nyomán Kéken a Demecseri ÁFÉSZ megrendelésére a Demecseri Építőipari Szövetkezet egy könnyűszerkezetekből felépít­hető, összeállítható boltot épít. (cs.)

Next