Kelet-Magyarország, 1984. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

közönség pénteken délután Nyíregyhá­­gy­i és városi művelődési központ ■ytermébe, ahol a Honvéd utcai és a­áz balett-tanfolyamainak résztvevői ad­ul 120 növendék lépett színpadra. A zen a klasszikus balett alapjaival is­­, majd a jazzbalettet táncoló fiatalok­kal, pergő ritmusú zenére. A balett­­kájáról adtak számot a táncosok, aki­­balettoktató készített föl a pénteki sor méltán aratott nagy sikert a kő­­színpadon a jazzbalettosok egy átvétele. oeaszor vezérli ergyar, ibban ,ghá­­ere­­. appal műsza­­március november­it, összehan­­sen jó mun­­pítést kivitele­­a műszaki be­gyártó Élelmi­­­gyár — nyilat­­.na Lajos a Nyír­­óütőipari Vállalat fő­­...e. . új gyár tervezett ter­mése — két műszakban — 1 tonna kenyér. Ezt a tel­­esítményt most a város hét­­ütőüzeme tudja csak produ­­kálni. A gyárban újszerű lesz z ömlesztett lisztszállítás, az edigi fél mázsás zsákok he­­gett. A belső anyagmozg­­­ás pedig pneumatikusan sűrített levegővel­ történik. A hagyományos eljárással szemben, teljesen új lesz a tészta gépesített megmunká­lása. A termelés végered­ményben olyan zárt techno­lógiával történik, ami kikü­szöböli a kenyér készítéséből és sütéséből az emberi fizikai munkát. A kész kenyér tá­rolása és szállítása konténe­rekben történik, s ami a sü­tőiparban teljesen új, a gyári termelési folyamatot mikro­processzor vezérli. Beruházási előny, hogy a gépek, berendezések többsé­ge hazai gyártmány, a tészta­megmunkáló gépeket és az alagútkemencéket Lengyel­­országból importálták. A gyár 140 ezer ember kenyérellátá­sáért felelős. De mód van rá, hogy egy tartalék kemence üzembe állításával, további 40 ezer embert is ellásson jó minőségű kenyérrel. A 161 millió forintba ke­rülő új kenyérgyár üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a megyeszékhelyen és ellátási körzetében jobb mi­nőségű és választékú péksü­teményhez jusson a lakosság. Ugyanis, mód nyílik rá, hogy az 1970-ben épült Martino­vics téri vegyes sütőüzemet magas szinten gépesített és csakis péksütemények ké­szítésére alakítsák át. (a. b.) : Feljebb egy emelettel... Péntek esti razzia | ‹‡ ] | i „Álomkóros" |! Hit mozgat Újabb döntés cápák ja mozgóbér? ij,bunda"-ügyben : " i • «' j Hűtő — Szebb áru — Növekvő forgalom Jobb ellátás a külterületeken Frissen vágott csirkét, felvá­gottat, mélyhűtött őszibarac­kot bizonyára jóval többet el­adtak volna Nyíregyháza pe­remkerületeiben és a vonzás­­körzetben levő kistelepülése­ken, ha néhány évvel ezelőtt több hűtővel látják el a kis­boltokat. Mára fordult a koc­ka, mert elvétve akad csak olyan kereskedelmi bolt, ahol ne lenne hűtő. — Mind a hatvanegy külte­rületi boltunkat hűtőszek­rénnyel szereltük fel, s a mélyhűtött vagy mirelit áru megjelenése lassan, de bizto­san átformálja a vásárlási kedvet — fogalmaz a Nyír­egyházi Áfész kereskedelmi főosztályvezetője Kovács Ist­vánná. — Legutóbb Kálmán­­­házán kezdtük a tőkehús for­galmazását, nagy sikerrel. Ta­valy óta az orosi és a nyírte­leki abc-ben baromfit is kí­nálunk. Az egyszerű háztartási kis­­hűtőtől a modern, két oldal­ról megközelíthető, esztétikus, narancssárga Tyler hűtőig igen sokfélét találni a boltok­ban. A külterületeken is a hűtővitrinből válogatnának legszívesebben. A szép áru önmagát kínálja, ám a koráb­bi évekhez képest jelentős előrelépésnek könyveli el az áfész, hogy olyan korszerű, félkész, mélyhűtött árukat tarthatnak, amelyekért eddig a városközpontba kellett be­utazni. A jobbára régi, elhanyagolt, magánlakásban bérelt boltok forgalmát nehéz növelni. Át­alakításra csak fokozatosan kerülhet sor. Az idén kezdő­dött el egy hároméves prog­ram: a Belkereskedelmi, a Pénzügyminisztérium és a SZÖVOSZ a kistelepülések színvonalasabb ellátására és a vásárlási körülmények ja­vítására pályázatot hirdetett. Az áfész a felsősimai vegyes­bolt korszerűsítésére kapott 720 ezer forintot a SZÖVOSZ- tól. A modernizálásra saját zsebből ugyanilyen összeget költenek. További három bol­tot az elkövetkező két évben újítanak fel. A Belkereskedel­mi Minisztériumtól 76 ezer 400 forintot kapnak hűtőbe­szerzésre. — A peremkerületi kis bolt­jainkban minimum két hűtő van — hallottuk Podráczky Károly hálózatfejlesztési és üzemeltetési osztályvezetőtől az ÉKV-nál.­­ Sokszor csak „félgőzzel” üzemelnek, tehát jóval több tejet, húst hűthet­­nénk. Viszont a szavatosság nagy úr, s a kisebb forgalom mellett nem mer még hűtő­háttérrel sem annyit rendelni a boltos. A hűtőkapacitás és a forga­lom növelésére a tejipari vál­lalat a tej és a tejfélékhez a Kelet Szövker, a jégkrémek­hez adott át több hűtőt a ke­­reskedelmnek. A hűtők nagy­ságát a forgalomhoz mérete­zik. Az Élelmiszer Kiskernél és az áfésznél is azt tapasztal­ták, hogy a hűtőkapacitás bő­vítése egyúttal azzal járt, hogy a korszerűbb terméke­ket is megkedvelte és keresi a peremvidék lakossága. (t. k.) Húsexport dollárért Ránézésre olyan, mint egy hatalmas pisztoly a szarvas­­marha hátulsó combja, ha a gerinccel együtt kanyarítják ki a vágyóállatból. A libanoni kereskedők csak így veszik meg a marhacombot, melyet több év óta exportál jelentős meny­­nyiségben a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat. Részben az export fokozása érdekében vezették be a két műszakos vágást a vállalatnál, így a korábbi 150—160 ezer helyett 230 ezer sertést, s évi 10—12 ezer szarvasmarhát vág­nak — ez utóbbiakat gazdasági munkaközösségben. Újabban birkavágással is foglalkoznak — kizárólag export megren­delésre, arab piacra. A vállalat számos más országgal áll még kereskedelmi kapcsolatban, melyek kivétel nélkül — beleértve a szocialis­ta országokat is — dollárral fizetnek a szabolcsi húsárukért. Sertéshúst Szovjetunióban illetve Lengyelországban értéke­sítenek, emellett a Szovjetunió marhahúst is vásárol. Nagy mennyiségben vesz át sertészsírt Kuba és több nyugat-euró­pai ország. Állandó vevők a Közös Piac államai is. f 1 Nyári programok C *ligér a nagy sza­­j­abadságolások, az I fluvidülés, a túrák, ál-­­ talában a pihenés és a­­ kikapcsolódás ideje — ezt­­ az időszakot a művelődé­si intézmények házatáján egyszerűen csak uborka­­szezonnak szokták nevez- •­­ ni. Ez volt a jellemző me­gyénkben még pár évvel ezelőtt is, s nem véletlen, hogy környezetünk közön­sége szép lassan elszokott a nyári kulturális prog­ramok igénylésétől, mivel ilyen kínálatot a közelben nem talált. Elterjedt ugyanis az ilyen programokat szer­vező berkekben, hogy nyá­ri rendezvényeket csak ott érdemes tartani, ahol jelentős az idegenforgalom, értékes műemlékek csábít­ják messzi földről a turis­tákat. Egy kicsit bele is nyugodtunk ebbe, mond­ván: Szeged, Szentendre stb. nevezetességeivel úgy­sem versenyezhetünk. Ám az idő azt igazolta, nem jut el mindenki a je­les szabadtéri játékokra, és itt, helyben szeretne ha­sonlókat. Az utóbbi évek­ben nálunk is megnöve­kedett az idegenforgalom, Nyírbátor, Kisvárda és a Sóstó vonzereje révén, s­­ mindez arra sarkallta a kulturális szakembereket: próbáljuk mi is elkerülni a teljes uborkaszezont. Ha csak az idei kínála­tot nézzük, a legnagyobb idegenforgalmat le­bonyo­lító helyek® raises miért szégyenkenneníi. "Nyírbá­tor műemlékei amit messzi földről is zaváradokolnak hozzánk — itt igazán ran­gosnak számítanak az oratórikus hangversenyek. Kisvárda 1.'Acszínpadán a nyárart tüköd, mi*,t tíz _ 1 ,T . -}/-,*■ . . tai liU-tar*.. ujtu «.’kalmas a nyíregyházi szabadtéri színpad nyári színházi előadások foga­dására. Az idei után remélhetőleg a­b­­ben műfajilag még táto­­zatosabb és gazdagabb lesz a program. A szabad­téri parkjába kerültek át a zenélőudvar koncert­jei — remélhetőleg itt is kialakul majd a törzskö­zönség. Bőséges a nyári tárlatok kínálata a megyeszékhe­lyen, Kisvárdán és Vásá­­rosnaményban, ugyanazo­kon a helyeken gondoltak a könnyűzenét kedvelő fi­­­­atalokra is — csak a nyír­egyházi ifjúsági parkban tizenhat együttes fordul meg a legjobb nevűek köz­­­zül, az múzeumunk mel­lett a Sóstói Múze­­í­mU­umfalu látogatottsá-­­­ga is „felszökik” a nyári­­ hónapokban. S a nyárhoz tartozik az is, hogy a kü­­­­lönféle művészeti, tudomá-­t­­­nyos és művészeti cso-­­­portok vezetésére jogosító s működési engedélyt adó f­ő­táborokban diákok, taná- r­o­rok, népművelők százai ; • szereznek új, hasznos is- i­s­mereteket. I . B. E. IFJÚSÁGI ÜDÜLŐCENT­RUM TISZAFÜREDEN. Ifjú­sági kiránduló- és üdülőcent­rumot avattak Tiszafüreden a Tisza kettő vízlépcső tározó­tava mentén lévő üdülőkör­zetben. Az ötvenhárom mil­lió forintért épült ifjúsági centrum az üdülőkörzet első nagy létesítménye. Egyszerre négyszáz fiatal részére bizto­sít gondtalan nyaralást a tá­rozótó partján, sokan keresik fel Szabolcs-Szatmárból is.

Next