Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
2 Kelet-Magyarország Karácsonyra aár megvehetjük Hurka, kolbász, szalonna — a nyíregyházi Ságvári Tsz-ből Várhatóan december közepétől dolgozik teljes kapacitással a nyíregyházi Ságvári Tsz, a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság, az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet, valamint a Nyíregyházi Áfész által a Ságvári Termelőszövetkezetben létesített húsüzem. Az üzemben évente 18 ezer, a nyíregyházi Ságvári Tszben, illetve a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban hizlalt sertést vágnak, dolgoznak fel.A húsokkal és húsipari termékekkel elsősorban a megyeszékhelynek és annak vonzáskörzetének ellátását javítják. A 800 négyzetméter alapterületű, 30—35 embert foglalkoztató húsüzem 32 millió forintba került, és azt a Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat egy régi épület teljes átépítésével alakította ki. Van benne vágócsarnok, bélüzem, zsírüzem, csontozó, húsfeldolgozó, pácolóüzem, főző-, füstölőhelyiségek, valamint az azokhoz kapcsolódó raktárak és hűtőterek. A levágott sertések közel feléből nyers- és füstölt árukat, például füstölt, darabolt sertéscombot, csülköt, tarját, császárszalonnát, füstölt szalonnát, továbbá hurka- és kolbászféléket készítenek. Érdekesség, hogy a hurká■kat a szabolcsi igényeknek megfelelően nagyobb rizsmennyiséggel állítják elő. Krancz József üzemvezető elmondta: valamennyi berendezés üzemkész, kivéve az NDK gyártmányú hurka- és kolbásztöltő gépet, melynek közeljövőbeni munkába állításával a megszokottól jobb minőségű hurkát és kolbászt készíthetnek. (cselényi) Képünk a vágócsarnokban készült, ahol Ambrus Imréné és Garai Istvánné tisztítja a hasított sertést, a kisebbik fotón pedig az új üzem látható. (Papp Dénes felvétele) Elmebajnokság EGRI JÁNOS TV-MŰSORSZERKESZTŐNEK, BUDAPEST Az Elmebajnokság tv-adássorozatot igen sikerültnek tartom, ebben nagy része van Egri János műsorvezető felkészültségének. Az elnevezés, tudom sokak szerint sem szerencsés. Úgy mondják, hogy az elmebaj részét értik, de nem tudják, mi a ,,nok-Ság”. Félretéve a humort, a november 17-i adáshoz lenne egy-két szavam. Ez összefügg az adás elején beolvasott két levél tartalmával. Ugyanis az előző adásban nem említődön meg, hogy a hafnium felfedezése magyar kutató, Hevessy Sándor Nobeldíjasunk nevéhez fűződik, bár igaz, hogy koppenhágai Bohrintézeti működése során. A második levél (ha jól emlékszem, dr. Kovács professzor Debrecenből) ezenkívül szóvá tette azt is, hogy természettudományos nevelésünk messze elmarad a humanista nevelés mellett. Példával illusztrálta ezt. De ugyanezt támasztja alá az „Elmebajnokság” győztesét eldönteni hivatott kérdéssorozatok összeállítása is. Ebben egyetlen természettudományos kérdés szerepelt. A két nagyon felkészült bajnokjelöltnek a Foucault-ingáról kellett volna beszámolni. Bár mindkettőjük számára középiskolai fizikaanyag volt, a kérdésre a választ mindkettőjük passzolta. A kísérlet fontos első bizonyítékok egyike volt a heliocentrikus világképnek. Éppen ezért nem véletlen, hogy a leningrádi Izsák székesegyházban ma is mindenki meggyőződhet az ingakísérlet mondandójáról. Ajánlatos lenne ezen előadássorozaton belül is nagyobb teret adni a természettudományos szemléletnek. Áll, hogy a természettudományok jobbá, hasznosabbá teszik életünket, a társadalmi tudományok szebbé. Tisztelettel: M. Takács Ferenc Nyíregyháza Hogy kerül az áru a butikba? Fekete csatornák, eltitkolt jövedelmek Alig öt hónapja alakult meg a Hajdú-Bihar megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályánál a gazdasági rendészet, amely Szabolcs-Szatmárban és Szolnok megyében is végez nyomozó és felderítő munkát. E rövid idő alatt — mint arról Papp Mihály alezredes, a rendészet vezetője és Román Sándor százados, a rendészet helyettes vezetője tájékoztatott — 108 bejelentés érkezett hozzájuk. Ezek alapján rendeltek el nyomozást többségében üzérkedés, adócsalás vagy vesztegetés miatt. A bejelentések döntő többsége megalapozott volt és ami a lakosság bizalmát legjobban kifejezi: alig volt névtelen bejelentés, s ez nagy segítséget jelent a nyomozásban. Ruhagyáriakkal dolgoztatott... Egyik bejelentés alapján indult meg a nyomozás például Rózsa Aurél debreceni kiskereskedő ellen üzérkedés alapos gyanúja miatt. Rózsa vásározó kiskereskedő volt, vett, eladott, majd kitalálta, hogy jobb üzlet, ha ő vásárolja fel az alapanyagot, ő dolgoztatja fel és azt értékesíti. Előbb kisiparosokat foglalkoztatott, aztán egy egész bedolgozó hálózatot alakított ki többnyire ruhagyári dolgozók közül, akik — mivel nem adóztak e tevékenységükért — olcsón vállalták a munkát, s kisiparosra már csak azért volt szükség, mert az ellenőrzés miatt néha-néha egy számla is kellett. Amikor jól beindult az üzlet, Rózsa rájött, hogy felesleges neki a vásárra járni, eladják helyette a sok ezer pólót, a dzsekit más kiskereskedők, neki csak hozzájuk kell eljuttatni az árut. Egyik nagy vevője Horváth Zoltán Nyíregyháza, Népkert utcai lakos volt, a másik Huczman Lászlóné, Nyíregyháza, ív utca 1. szám alatti lakos. Ő — férjével együtt — nemcsak vevő és eladó volt, hanem a Rózsa által kialakított lánckereskedelem egyik láncszeme is: Huczmanné újfehértói testvérének ők „paszszolták” tovább az árut, így az újfehértói Filep Ferencné féle butukban is Rózsa „termékei” fogytak. Mi volt ebben az üzlet a kiskereskedőnek? Az, hogy a fekete csatornákon üzletükbe került milliós értékű árunak csak töredéke után fizették az adót. Élt, mint Harci Hevesen... Ha más területen is, de hasonló jellegű volt Szoták János hadháztéglási lakos ügye. Ő korábban a geszterédi presszót üzemeltette szerződésben. Az üzlet ment, ahogy ment, mígnem felfedezte, hogy sokkal jobb üzlet, ha vesz egy teherautót, és fuvarozni kezd. Mivel nem volt jogosítványa, nyilván nem kaphatott fuvarozói engedélyt, átadta hat kocsiját üzembentartói engedéllyel — akkor még volt ilyen — egy ismerősének, aki jó fizetésért fuvarozott a Borsodi Sörgyárnak és másoknak is, az adót, a kocsi üzemeltetéséhez szükséges gázolajat pedig Szoták fizette, természetesen övé volt a bevétel is. Az üzlet olyan jól ment, hogy vett egy pótkocsit is, rövid idő múlva pedig egy másik teherautót szintén pótkocsival és ekkor már két szerelvénnyel vállaltak fuvart. Sofőrjei tízezreket kerestek nála havonta, de ha úgy ítélte meg, hogy valaki lusta, nyomban elzavarta, másnak adta az üzembentartói jogot, ő pedig élt, mint Marci Hevesen és a teherautó helyett a sofőrt hajtotta. Ez év augusztusában egy gmk-t alakított azokkal, akiknek a nevén volt éppen a teherautó. Természetesen fiktív gmk volt, gmk-társait ezután is csak fizetett alkalmazottainak tekintette. Szobáknak peche volt, korábbi visszaéléseiért — félmilliós sikkasztásért — a Szabolcs megyei Rendőrfőkapitányságon indult ellene eljárás, amikor pedig megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy most már mindent a szabályok szerint tesz, akkor lépett közbe a debreceni gazdasági rendészet. Nem lehetne megelőzni? A gazdasági rendészet már eddig sokmilliós visszaélésre derített fényt, s derít ez után is. Ám a visszaélések egy része közbeavatkozásuk nélkül is megelőzhető lenne, ha például csak azok kaphatnának kiskereskedői engedélyt, akik tisztakezűek, s nem bárki, akik más területen már „bizonyították”, hogy nem tisztességesek. Lehet, hogy a tanácsnak nincs lehetősége mérlegelésre, netán elutasításra a ma érvényes rendeletek szerint, ám beletörődni sem lehet, hogy hozzáértés nélkül és hiánycikkek árusítására kaphat nak sokan kiskereskedői en gedélyt. Ha rossz a rendelet, meg kell változtatni! Mert közérdek, hogy minél kevesebben vághassanak zsebre olyan százezreket, amiért nem dolgoztak meg. Balogh József 1985. november 25. Nyíregyházi tapasztalatok Eladó ez a lakás? Az új lakbérek bevezetésével egyidejűleg az 52 1982- es kormányrendelet módosította az állami tulajdonú lakások elidegenítésének feltételeit. Kiterjesztette e lehetőségek körét és kedvezőbbé tette az ilyen ügyletek anyagi feltételeit is. Tízemeletes is? Immár három éve a központi rendelkezés alapján a helyi tanácsok határozhatják meg az „áruba bocsátható” lakások, ingatlanok körét, s a megengedett kereteknél akár szigorúbb rendszabályokat is alkothatnak. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kormányrendelet akár tízemeletes lakóház eladását sem tiltja, de a helyi tanács a helyi érdekek, szempontok alapján már szőkebbre is szabályozhat. Szó sincs tehát az állami lakások valamiféle nagybani kiárusításáról. Nyíregyházán a 82. évi 2. számú tanácsrendelet — amely lakásrendelet néven közismert — egy előzetes, alapos felmérés nyomán született meg. A városi tanács és az IKSZV együttesen tekintette át a város állami kezelésű lakásállományát, s jelenleg — a múlt év augusztusában módosított rendelet — azt veszi figyelembe, hogy a városban az IKSZV kezelésében lévő 7400 lakásból több mint 6000 lakás összkomfortos vagy komfortos, tehát nem régen épült, s állagát tekintve is olyan kedvező műszaki feltételekkel rendelkezik, hogy az ilyen házak fenntartása, állami kezelése továbbra is célszerű, gazdaságos , indokolt. Megállapították tehát, hogy Nyíregyházán 1265 lakás, tehát a teljes állomány jó 17 százaléka lenne eladható. Az IKSZV igazgatója elmondta, hogy a legnagyobb gondot a kezelésnél a „vegyes tulajdonú” házak okozzák, tehát azok, ahol az ingatlan egy része állami, másik része magántulajdonban van. Itt a cél az állami rész értékesítése. Nem több, mint 81 az ilyen lakások száma, s ezek közül is csak 9 az összkomfortos vagy komfortos. A házmester, mint szempont „Szó sincs arról, hogy az állam mindenáron szabadulni kívánna az ingatlanoktól — mondja Tóth János —, csupán a kisebb lakásszámú, gazdaságtalanul fenntartható lakások értékesítését tűzhetjük ki célul.” Az IKSZV egy, vagy akár a négylakásos épület esetén is nehezen tudná ellátni a gondozási, üzemeltetési teendőket, míg például egy 16 lakásos épületnél már érdemes akár csak részmunkaidős házfelügyelőt is alkalmazni. Több szempont is vezérli a tanács illetékes testületét, amikor arról dönt, mennyi és mely lakások értékesíthetők. Az egyik sarkalatos kérdés, hogy városrendezési szempontból milyen sorsot szánnak az adott lakásnak. Ha például egy ingatlan tíz-tizenöt éven belül szanálásra (lebontásra) kerül, korántsem érdemes azt eladni, mert ugyanazt a házat, amit most elad, később újra megvásárolhatja az állam. A másik döntő szempont: indokolt-e lakásgazdálkodási érdekből az állami kezelésben tartás? Tudvalevő, hogy vannak olyan szerény jövedelmű családok, akik számára az olcsóbb bérű lakások jelentik a megoldást, s amennyiben az ilyen olcsóbb lakásoktól (nem komfortos) mindenárom „meg akarna szabadulni” az állam, megnehezítené a hátrányos helyzetű családok anyagi körülményeit. Döntése megfontoltan...? És az is tény, hogy az elvben eladhatónak minősített ingatlanok között olyan lakások is vannak, amelyeknek fenntartása még gazdaságos, mert életkoruk 30 évnél nem több, esetleg épp az utóbbi évtizedben újították fel őket. Az értékesítésről szóló döntéseket tehát sokoldalú vizsgálódás előzi meg. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a városi tanács vb a rendelet megalkotása, majd 84-es módosítása után nem siette el a döntést. Mi történt azóta Nyíregyházán? Az IKSZV igazgatója elgondolkodtató adatokat idéz: Nyíregyházán 44 ingatlanra (ebben 96 lakásra) tették lehetővé az értékesítést. Ez ideig 37 lakást adott el az IKSZV. Kiderült, hogy 9 ingatlant, benne 39 lakást a benne lakó bérlők több mint egyharmada nem hajlandó megvásárolni, ezért lehetetlenné vált az eladás. Jelen pillanatban 20 lakás adásvétele van folyamatban. Kívülálló személy, tehát nem benne lakó, egyetlen nyíregyházi ingatlant vásárolt meg „lakottan”. A Nyíregyházi Városi Tanács V. B. a múlt héten újabb 16 vegyes, és 19 állami tulajdonú lakás eladhatóságáról döntött. Erről a benne lakó bérlőket az IKSZV értesíti majd és vételi ajánlatot küld számukra. Érdemes tehát összevetni a már említett adatot (7400 állami lakás) és az eddig értékesített lakások számát (37). Az arányból világosan kiderült, szó sincs lakáskiárusítási kampányról. Sőt! Túlzott szerénységről, talán bátortalanságról van szó. * Szilágyi Szabolcs Arányosabb teherviselés Változások az adózásban Adóemelés 200 ezer fölött # Többen kapnak mentességet # Szigorúbb ellenőrzés A közelmúltban hozott minisztertanácsi rendelet alapján január 1-től megváltozik az általános jövedelemadózás rendje. Kenéz Sándortól, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjétől kértünk erről közelebbi tájékoztatást. A változtatásra községfejlesztési hozzájárulás megszüntetése mellett azért is volt szükség, hogy megvalósulhasson az arányosabb teherviselés, s lehetőség szerint egyes területeken javuljon a szolgáltatások színvonala. Az új adótörvény talán legfontosabb változása, hogy növekszik a magasabb, évi 200 ezer forint feletti adóköteles jövedelemmel rendelkezők adója. Szabolcs-Szatmárban közel százötvenen — köztük elsősorban kisiparosok, magánkereskedők — számíthatnak magasabb adóra január elsejétől. Az alacsonyabb adóköteles jövedelemmel rendelkezőket ösztönzi a bevezetésre kerülő eljárás. Az új rendelet szerint növekszik a mentességet élvezők száma, s megváltozik a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek adózásának módja is. Az ő esetükben az eddigi 48 ezer forintról 60 ezerre növelték az adómentesség határát. Nagyobb önállósághoz jutnak a tanácsok, növekszik az általuk adható adókedvezmény mértéke is. Az eddigi 50 ezer forint helyett 120 ezerre is emelkedhet a kedvezmény felső határa. Azok az adóköteles állampolgárok, akik szakmunkástanulók oktatását is vállalják, ezentúl tanulónként hatezer forint kedvezményt élvezhetnek a korábbi háromezer helyett. Felére, a korábbi 20 százalékról tíz százalékra csökken az alkalmazottak után fizetendő adó mértéke. Bizonyos tevékenységeknél , elsősorban a szellemi foglalkozásúaknál és a humán szolgáltatást végzőknél csökken az adó, növekednek az elszámolható költségek fajtái. Változás lesz az adóigazgatás területén. Jelenleg a KIOSZ és a KISOSZ adóközösségeké az adó megállapításának joga, 1986-tól azonban a megyei tanács irányítja az adóközösségeket. Újdonság, hogy közép és kis jövedelmű kisvállalkozók, kisiparosok, kiskereskedők átalányban is adózhatnak. Ez a forma három évre felmenti az adózót a szigorú könyvelés alól. Egyszerűbb az adminisztráció, hiszen pénztárkönyvet nem, csak bevételi naplót kell vezetni. Az adó ez esetben minimálisan magasabb, mint hagyományosan lenne. Az eredményesség érdekében fokozzák az adóellenőrzést. A bonyolult, nagy horderejű problémák kivizsgálására új ellenőri szervezetet hoznak létre. Az országos hatáskörű szervezet jogosult lesz az adóellenőrzést végezni magánszemélynél, trösztnél, vállalatnál egyaránt. (kovács)