Kelet-Magyarország, 2010. április (67. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

; M­indentelöl Emberi Méltóság Tanácsa alakult a BttMtn. Megalakult az Em­beri Méltóság Tanácsa. A tes­tület létrehozását Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke kezdeményez­te. Céljuk: az emberi méltóság védelmezése és a XX. század mártírjai emlékének ápolása. Az új testület tiszteletbeli el­nöke Oláh György, Nobel-dí­­jas kémikus lett. A kezdemé­nyezéséhez csatlakoztak már a parlamenti pártok is. FH Oláh György FOTÓ: INTERNET Pandora szelencéje elékezetes: tavaly rm augusztusban nem engedték II- be Szlovákiába a révkomáromi Szent István szobor avatásá­ra igyekvő Sólyom Lászlót. A megtagadott belépési engedély magyarázataként a szlovák fél arra hivatkozott, hogy a látogatás idején a köztársasági elnök nem akart találkozni a hivatalos szlovák partnerekkel és figyelmen kívül hagyta a legfelsőbb szlovák vezetés felhívását, amely a látogatás elhalasz­tását kérte tőle. A barátság­talan lépés jogszerűségére is hamarosan fény derül, hiszen Magyarország az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. Vélhetően a bíróság közel sem fogja olyan súllyal­­ és értelemben - megítélni az ügyet, ahogyan azt a szom­széd hivatalosságok túlhang­súlyozzák. Hiszen mégiscsak egyszerűen egy helyi társa­dalmi szervezet által tartott, egyébként engedélyezett rendezvény meglátogatásáról volt szó. Annyi bizonyos, ha kinyílt, abból a bizonyos szelencéből nem a jószomszédi kapcsola­tok szelleme jött elő. gyula.pap@infomn.hu „Zuschlag János nem méltó a támogatásra” •UMM­ST: „Zuschlag János nem méltó az MSZP támoga­tására, így a bírósági döntést követően automatikusan megkezdődik a pártból való kizárása - mondta a szocialis­ta párt szóvivője. Budai Ber­nadett úgy fogalmazott: az MSZP kiáll azok mellett, aki­ket igaztalanul vádolnak, de nem védi meg azokat, akikről bebizonyosodik, hogy hibáz­tak, és Zuschlag Jánosról be­bizonyosodott. MTI Grafika: ÉKN. Forrás: MNB mm A tavalyi negyedik negyedév­ben 456 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, és a korábbi adatok korrekciója után a múlt év összesített ada­ta 186 milliós szufficitet mutat - közölte a Magyar Nemzeti Bank szerdán. A külfölddel szemben fennálló finanszíro­zási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együt­tes többlete) 2009 egészében 1,447 milliárd eurót tett ki. A szlovákok nem lepődtek meg a magyar lépésen A szlovák külügymi­nisztert nem lepte meg, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult. ROZSONY: „Ezt abban az össze­függésben értelmezem, hogy Magyarországnak ebben az ügyben lépnie kell, mert el­lenkező esetben a szlovák fél­nek adna igazat” - jelentette ki Miroslav Lajcák a kormány ülése után Pozsonyban. A magyar kormány szóvivő­je kedden közölte: az Európai Bírósághoz fordul Magyar­­ország azért, mert Szlovákia tavaly augusztusban nem en­gedte be az országba Sólyom László köztársasági elnököt. A szóvivői közlemény szerint a kormány az Európai Bizott­sággal lefolytatott egyezte­tést és a bizottság válaszát fi­gyelembe véve döntött arról, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Lajcák megismétel­te: Sólyom tervezett látoga­tása nem volt összhangban a jószomszédi kapcsolatok szellemével, elfogadhatatlan, hogy a látogatás idején nem akart találkozni hivatalos szlovák partnereivel, s figyel­men kívül hagyta a legfelsőbb szlovák vezetők felhívását, akik a látogatás elhalasztását kérték tőle. Pandora szelencéje? „Ha elfogadnánk azt a mo­dellt, hogy az egyik államfő egy másik országba látogatva csak az ott élő etnikai csoport­jának a képviselőivel találko­zik, akkor Európa bonyolult háború utáni történelmében felnyitnánk Pandora szelen­céjét” - vélekedett a szlovák diplomácia vezetője. Hozzá­tette: jelenleg a két ország között van egy megállapodás, amelyet magyar partneré­vel Balázs Péterrel kötött, s amely a látogatásokra nézve kötelező érvényű. Szerinte a magyar lépésre Szlovákiának nem kell reagálnia. ÉM 2010.ÁPRILISI.,CSÜTÖRTÖK KELET-MAGYARORSZÁG Nagyot javult országkockázati besorolásunk UMNMM: Meredeken javult Magyarország helyezése a londoni Euromoney gaz­dasági folyóirat által ös­­­szeállított legújabb globális országkockázati rangsorban, amelyben ugyanakkor a sú­lyos államháztartási és adós­sággondokkal küszködő fej­lett ipari gazdaságok - köztük például az Egyesült Államok és Görögország - lejjebb csúsztak. MTI Tegnap óta végig járható az M6-os autópálya fotó: mti/kf Történelmi mélyponton a lengyel kamat is IRSG.Változatlanul, a 3,5 szá­zalékos történelmi mélypon­ton hagyta irányadó kamatát a lengyel központi bank. A döntés megfelel a piac vára­kozásainak. A bank utoljára tavaly júniusban változtatott a kamaton, akkor negyed szá­zalékpontos, 25 bázispontos csökkentést hajtott végre. Lengyelország gazdasága jö­vőre nagyobb mértékben bő­vül az eddig vártnál. mti Nyolc és fél év börtön „elsőre” Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtön­­büntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tegnap. KECSKEMÉT: Zuschlag Já­nos az ítélet szerint bűnös folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben fel­bujtóként, csalás bűntettében bűnsegédként, az Európai Közösségek pénzügyi érde­keinek megsértése bűntett­ében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként, to­vábbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként. A bíróság ezért halmazati bün­tetésül nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A kiszabott börtönbüntetés időtartamá­ba a bíróság beszámította a 2007. szeptember 19-től 2010. március 31-ig előzetes fogva tartásban töltött időt; az el­sőrendű vádlott nem bocsát­ható feltételes szabadságra - mondta ki a bíró. írás volt az alap A bíróság ítéletének indok­lásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénze­it nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működte­. A dokumen­tumok alap­ján megállapítható, hogy ezek fantom­egyesületek voltak. FODOR ENDRE résére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesüle­tek nem működtek, kizáró­lag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénz­hez jussanak. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztérium­ban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett felté­telezni, hogy ezek a szemé­lyek relevánsak. Az már má­sodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá. A bíróság kiemelte: az írá­sos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek vol­tak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapí­tásukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután min­den, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt. Mint elhang­zott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meg­győződött arról, hogy a vád­lottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszame­nőleg, nagy mennyiségű in­formációt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltá­ró volt, a tényállás alapját ké­pezte. Általa az ügy összefüg­gései feltárhatók voltak, az a nynmnz­ácnak Tií IonHíilptof adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezé­sét megnehezítette. Felháborítóan rossz A bíróság szerint Zusch­ János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legké­nyesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok fel­tárása, valamint a lehallgatá­sokkal kapcsolatos informá­ciók esetében - megtagadta a vallomást. A bíróság bizo­nyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempont­jából nem érdekes, ki értesí­tette, ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehall­gatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcso­latrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitok­nak minősülő adatokhoz is hozzájutott. Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasz­nálásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a párt­­alapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzek legnagyobb részét. A bíróság szerint a pályázatok „felhá­borítóan” rosszak voltak, né­melyiknek a címe is értelmez­hetetlen. Példaként „A nők, mint veszélyeztetett kor­­csopo­r’ címen beadott pá­lyázatot nevezte meg a bíró. Mint mi nem a, azért lehetett ezt megtenn­i, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette. mti Zuschlag János a bíróságon az ítélethirdetés után fotó: mti/újvári Sándor Tiltsák be végre a cianidos bányászatot! MIDAMEST: A tiszai kataszt­rófa példájából okulva a cia­­nidos bányászat veszélyeire figyelmeztet Herczog Edit EP- képviselő, amikor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egész Európában tiltsa be a súlyos környezeti hatásokkal járó módszer alkalmazását. A szocialista EP-képviselő hazai környezetvédelmi szervezetekkel egyeztetve írásbeli kérést nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a Tisza-folyó pél­dátlanul súlyos ciánszen­­­nyezésének 10. évfordulója alkalmából a cianidos bányá­szat beszüntetését kéri. Mint a képviselő emlékeztet, a tíz évvel ezelőtti tiszai kataszt­rófa jóvátehetetlen termé­szeti károkat, és rendkívüli veszteséget okozott a part­szakaszok mentén élőknek. A szennyezés következtében a Tiszában több ezer tonna hal pusztult el, és jelentős mennyiségű víz vált fogyasz­tásra alkalmatlanná. MTI Zuschlag János (elsőrendű vádlott) 8 év 6 hónap börtön______________ Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év börtön_______________________ Katus Ferenc (harmadrendű vádlott) 5 év 6 hónap börtön________________ Őri András (negyedrendű vádlott) 4 év börtön Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) 3 év börtön Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott) 2 év 4 hónap börtön____________ Kállai Tamás (hetedrendű vádlott) 3 év 4 hónap börtön__________________ Prácser László (kilencedrendű vádlott) 1 év 4 hónap börtön_______________ Mindannyiuk ellen vagyonelkobzást is elrendeltek. A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentették. Döntési moratóriumot hirdetett meg a kormány Csütörtöktől nem hoz már hosszú távú pénzügyi döntéseket a kormány. MNM­MST: A kormány csütör­töktől pénzügyi döntési mora­tóriumot hirdet - jelentette be Szollár Domokos kormányszó­vivő. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a 2002-es választá­sokkal ellentétben a jelenlegi kormány, annak érdekében, hogy ne nehezítse a következő dolgát, több lépcsős moratóri­umot vezetett be. Március 1-től például azt vállalta, hogy hosszú távra nem nevez ki senkit. Az áp­rilis 1-től érvényes pénzügyi moratórium többek között azt jelenti: Az egyes tárcáknál a kincstárnokok a következő kormány minisztereinek ki­nevezéséig csak a közfelada­tok zavartalan ellátásához szükséges pénzügyi dönté­seket hozhatják meg. A kor­mányszóvivő közölte azt is, hogy korábbi döntések értel­mében csütörtöktől számos más változás is érvénybe lép. A kormányszóvivő hang­súlyozta: a pénzügyi dönté­si moratórium azt is jelenti, hogy 10 millió forintnál na­gyobb értékű állami vagyon átruházásáról, illetve haszno­sításáról nem hozhatnak dön­tést az állami, költségvetési szervek. Egyszerűsített szabályok Szollár Domokos kiemelte még az egyszerűsített foglal­koztatás szabályainak válto­zását, amelyek szintén április 1-től lépnek hatályba. Esze­rint az alkalmi munkaválla­lói könyvet egy úgynevezett egyszerűsített munkaszerző­dés váltja fel. Az 5 napot meg nem haladó alkalmi munka esetében pedig a munkaszer­ződést nem kell írásba foglal­ni, elegendő szóban megköt­ni, illetve a foglalkoztatást elektronikusan jelenteni az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. FH

Next