Keleti Ujság, 1936. április (19. évfolyam, 75-96. szám)

1936-04-01 / 75. szám

2 KUETIOJ­SK­G 1936. ÁPRILIS 1.XIX. ÉVF. 75. SZÁM A mellbetegek és a tavasz visszatérése. Tudjuk, hogy a légzőcsövek megbetegedé­sei leginkább tavasszal adnak okot az aggoda­lomra. Ilyenkor a betegeknek az év legkénye­sebb szakán kell áthaladniuk, mert szerveze­tük belső munkatöbbletre van ítélve, ami rend­kívüli túlmegerőltetést jelent számukra. Amit a test ilyenformán veszít, azt egy célszerű to­­nifikáló kezelés által vissza kell neki szerez­nünk. Erősítő hatásánál fogva általánosan el van ismerve a Tonoglobine Irradié, amely a legal­kalmasabb gyógykezelést képezi mellbetegek számára különösen március és április hónapok­ban. A hemoglobin és a májkivonat, amelyek (SHBnBBSSHBSBnHMHnHBaBUHjBSBSSMBB&flHHH) ennek a híres készítménynek alapját képezik, felfrissítik a vért, szaporítják a vörös vérsej­tek számát és ilyenformán növelik az emberi gépezet ellenállóképességét. Másrészt kálcium­­glicerofoszfát tartalmánál fogva a Tonoglobine Irridié megadja a szervezetnek a neki oly fon­tos kálciumot, amely mellbetegség esetén ren­desen igen csekély mennyiségben található fel benne­ A kitűnő izó Tonoglobine Irradio bor aján­latos felnőttek számára. Viszont a Tonoglo­bine Irracio szirup az igazi lényeges tápláléka a gyermeknek és azon érett korban levőknek, akiknél az alkohol fogyasztása nem ajánlatos­ Hitler lehengerelő többsége (BERLIN, március 30.) A vasárnapsef­oly­an német választások ideiglenes eredményét­amelytől a végeredmény csak nagyon kevéssé térhet el közzétették■ 35 választókerületben, összesen 45 millió 428-641 választói jogosult kö­zül 44 millió 952-476, vagyis a választók 98-95 százaléka szavazott le- A kormánylistára és így Hitlerre 44 millió 409-522 szavazat esett, míg a lista ellen 542-954-en szavaztak- A vég­eredmény tehát 98-79% a kormányprogram mellett- Berlinben 3 millió 169-384 szavazat kö­zül 3 millió 116-507 esett Hitlerre. A választók kilencven százaléka már dél­után négy óráig leadta szavazatát.. Az ifjú­sági szervezetek kerékpáros osztagai trombita­­harsogással hívták fel a lakosságot arra, hogy siessen szavazni. Akik leszavaztak, fehér jel­vényt tűztek ki- Hitler és Göbbels vasárnap délelőtt érkeztek vissza Kölnből és Potsdam­­ba­n szavaztak- A pályaudvarokon az átutazók részére szavazóhelyiségeket állítottak fel. Amikor a szavazás eredménye ismeretessé vált, Hitler kancellár a kancellári palotában fogadta a választási harc vezetőit és mind­egyikükkel kezet szorított- A palota előtt óriási tömeg gyűlt össze- A kancellárnak többször meg kellett jelennie az erkélyen és a néptömeg óriási uj­jon­lással fogadta. Alfred Rosenberg a „Völkischer Beobach­­ter“-ben ezzel a cím­mel ír cikket a választások­ról: „Németország és Hitler egy.” A szavazás napjának — mondja a cikk. — az a legfőbb értelme, hogy a nemzeti becsület az összes né­metek legnagyobb kincse. A szavazás bebizo­nyította, hogy a falusi lakosság, mint egy em­­­ber áll Hitler mellett. A világnak számot kell vetnie ezzel az egységgel amely a legjelentő­sebb politikai tényező- Egyetlen más állam­férfi sem érezheti magát annyira jogosan népe képviselőjének, mint Hitler. A nép felelt a hí­vásra és most újból Hitleré a szó- Az angol sajtó szerint Hitler sikere több, mint győzelem (London, március 30) Az angol sajtó na­gyobb izgalom nélkül fogadta a német népsza­vazás eredményét. A lapok felteszik a kérdést, mi lesz most Hitler magatartása, amikor meg­szabadul minden választási szemponttól­ A Reuter-ügynökség jelentése megállapítja, hogy a német választások teljes mértékben igazol­ták annak az állításnak helyességét, hogy Hit­ler mögött az egész német nép áll­ A németség egyhangúan nyilatkozott meg Hitler cseleke­detei és huszonötéves béketerve mellett. Ez a siker már több, mint győzelem-Kétségtelen, írják az angol lapok, hogy a német nép óriási többsége békét akar, de a jogegyenlőség alapján­ A locarnói szerződés megsértése azonban rendkívül nehézzé teszi a tárgyalások megindítását. A választások után Hitler egész figyelmét új javaslatainak szen­telheti. A „New Cronicle” azt írja, hogy „Hit­ler tönkre győzte magát". A túlságosan nagy többség azt bizonyítja, hogy ami most Német­országban folyik, az nem lehet reális dolog. Flandin kellő időben és nagyon jól tette föl kérdéseit, amelyekre válaszolni kell A „Daily Telegraph” is megállapítja, hogy az angol köz­vélemény helyesli Flandin beszédét . Hitler­nek meg kell értenie, hogy talán soha sem lesz olyan kitűnő alkalma a világbéke megterem­tésében való közreműködésre, mint most­(Páris, március 30.) A francia lapok meg­lepetés nélkül veszik tudomásul a választási eredményt. Rámutatnak az azt megelőző óriási propagandára és bizonyos nyugtalansággal szemlélik a németországi valósággal deliriu­mos hangulatot, amelynek hatása alatt a vá­lasztók lemondtak minden akaratukról. Az „Excelsior” így ír: Fáradság, beletörődés, a fegyelem öröklött béklyója, ezek jellemezték a választást, a tömegeknek ez a közömbössége azonban mélységes tragédiát takar. A ,,Matin“ szerint Hitler a történelemben példátlanul álló teljhatalom birtokában példátlan felelősséget vett magára népe és a világ előtt­ Az „Oeuvre” szerint a választás komoly szavazásnak paró­diája volt. A Berlinben élő diplomaták nem kételkednek abban, hogy Hitler egy hónapon belül be fog vonulni, ha nem Bécsbe, de lag­­alábbis Linzbe­ Az Anschluss nagyon hamar befejezett ténnyé válhatik. Idén a németeket is rá akarja tenni a vezérkari tárgyalásokon való rész­vételre (London, március 30.) A „New Cronicle” szerint a katonai együttműködés tekintetében az angol kormány tagjai közt még nézeteltéré­sek vannak. Az úgynevezett régi gárda tagjai azt akarják, hogy Anglia végérvényesen áll­jon Franciaország mellé. Erős azonban az az irányzat is, amely a békés kiegyenlítést akarja. A „Daily Mail” szerint iden még a vezérkari megbeszélések előtt közelebb akarja hozni egy­máshoz a németeket és franciákat és az a terve, hogy a németeket is rábírja a vezérkari meg­beszéléseken való részvételre. Csak, ha ez neon sikerül, akkor kerül sor az angol-francia­­belga vezérkari tárgyalásokra. Flandinn­ Franciaország békekészségét hangoztatta (Páris, március 30 ) Fiadin francia kül­­y­ügyminiszter Vezelay-ben, választókerületében vasárnap beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy Franciaország kész minden olyan tárgyalásra, amely komoly ala­pokon akarja meg­szilárdítani a békét, de ezt csak akkor teheti, ha a nemzetközi törvény tiszteletét helyreállítják Hitler belátta, hogy az az érve, amely a locarnói szerződés és a szov­jet­ szerződés összeférhetetlenségére támaszko­dik, milyen gyenge, most népe nevében köve­teli vissza magának azt a jogot, hogy orszá­gát úgy rendezze be, ahogyan akarja- Ezzel kapcsolatban azonban nagyon sok elvi kérdés vetődik fel- Milyen lehet a szerződések értéke, ha Németország fenntartja magának azt a jo­got- hogy a szerződést az örök erkölcs nevében bármikor megszegje? Egy másik kérdés: Egy esetleges szerződés esetén ki lesz az a pártatlan bíró, akit Hitler elismer és határozatainak magát aláveti, ha a hágai bíróságot nem tartja megfelelőnek? Németország a nemzet­közi életben az erő hangsúlyozása mellett van, míg a világ többi része a jogot hangoztatja Ha Hitler huszonötéves békét akar, akkor miért rakja meg katonasággal a Rajna-vidéket és miért akar ott erődöket építeni? A Saar- vi­déki népszavazás után ünnepélyesen elismerte a locarnói szerződést, amelyet most összetépett. Ki biztosít afelől, hogy nem veti-e fel a jövő­ben a danzigi kérdést és vájjon elismeri-e a memeli terület jelenlegi helyzetét? Vagy pedig ajánlata nem egyéb, mint ravasz ügyeskedés újabb erőszakos cselekmények előkészítésének eltitkolására és újabb befejezett tények beje­lentésére? Hitlernek határozottan kell felelnie a gyarmati kérdésre is- Milyen gyarmatokat kér Németország és kinek a kárára? A német kancellár erre azt felelheti: Mit érdekli ez Franciaországot, amíg nem hozzá fordulok? Éppen itt van a különbség a német és francia felfogás között A francia vélemény szerint a békét kétoldalú, megnemtámadási szerződések­kel nem lehet biztosítani, mert ezek egy részét adott pillanatban egyszerűen nem teljesítik, más részük pedig csak arra jók, hogy a támadót megvédjék az együttes eljárással szemben. A Hitler-féle békerendszer következménye nem lenne más, mint a háború jobb előkészítése a támadó biztosított büntetlenségével­— Nagyon jellemző a mai helyzetre — mon­dotta Flandin — hogy a hitlerista propaganda az utóbbi időben nagy mértékben­ erősödött Ausztriában, Dániában, lengyel Sziléziában, Csehszlovákiában, sőt még Svájcban is. Le­mond-e Németország minden területi terjesz­kedésről ezekben az irányokban, vagy pedig azt jelenti, hogy a német nép belügye? A né­met birodalom és ezeknek az államoknak had­ereje között nagy aránytalanság van Hitler meg akar menekülni a Népszövetség által biz­tosított együttes védelem korlátjaitól és csak kétoldalú egyezményeket akar kötni, amelyek nem mondanának többet, mint az érvényben levő Briand—Kellogg-egyezmény. A francia nép is akarja a békét, de azt nem úgy fogja fel, hogy e­gy időre korlátozva legyen egyes orszá­gok területére. Hitler ne olyan beszédeket mondjon, amelyek alkalmasak a közvélemény egyik, vagy másik részének félrevezetésére, ha­nem határozott­, pontos kijelentéseket tegyen­ Franciaországnak, amely annyi, lakosságát megtizedelő betörést élt át, joga van saját biz­tonságáról gondoskodni. Franciaország a saját biztonsága mellett hű az együttes és oszthatat­lan béke gondolatához- A kölcsönös, kötelező segítségadás rendszerét kell megszervezni, azonnal, legalább is bizonyos megállapított te­rületeken, nem provokált támadás esetére. A békének szigorúan a szerződések magatartásá­nak elvén kell alapulnia- A szerződések a né­pek életének változó körülményeihez alkalmaz­hatók ugyan, de csak megegyezés és döntőbíró­ság útján- A biztonság megvalósítása után gyors léptekkel kell következnie az igazi lesze­relésnek­— készek vagyunk támogatni a béke érde­kében kifejtett alkotó munkát — fejezte be be­szédét Flandin­ Ugyanakkor azonban el va­gyunk határozva arra, hogy leleplezünk min­den olyan törekvést, amely a béke álarca alatt újabb háborúk előkészítésére gondol. A francia sajtó pártállásra való különbség nélkül helyesli Flandin külügyminiszter beszé­dét- Megállapítják, hogy a beszéd udvarias hangú, de nagyon határozott volt és reávilá­­gított a nemzetközi helyzet minden részletére. Tisztújítás a Kisebbségi Újságírószervezetben (Cluj, március 30.) A Romániai Népkisebb­ségi Újságíró Szervezet helybeli tagozata va­sárnap délelőtt 11 órakor népes közgyűlést tartott­ A gyűlés megnyitása után Szász Endre, a helybeli tagozat elnöke ismertette a tagfelvé­teli bizottság jelentését, amelyet a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak- Tizennégy új rendes tagot vett fel a szervezet- Ezután Sárkány Gábor a szindikátus életének legutóbbi ese­ményeit tárta fel, részletes beszámoló kereté­ben. A közgyűlés megválasztotta az új tiszti­kart is. A jelölő bizottság dr. Krenner Miklós elnöklete mellett a következő tisztikart aján­lotta­ megválasztásra: elnök: Szász Endre, al­­elnök: Jámbor Ferenc, titkár: Mátrai Béla főjegyző: Körsler Viktor, pénztáros: Halász József, ellenőrök: dr. Lakatos Imre és Gara Ernő, ügyész: Demeter János dr. Az elnöki tanács tagjai: dr Krenner Miklós, dr. Zágoni István, Olajos Domokos, Végh József, Walter Gyula, Szentimrei Jenő. Fegyelmi bizottság: elnök: dr. Krenner Miklós, tagok: Mátrai Já­nos és dr. Fóris Lajos, ügyész: dr. Sulyok Ist­ván, póttagok: Barsilay István és Koós Ko­vács István- Olajos Domokos elnökletével mun­kabizottságot választott a helyi csoport. A je­lölő bizottság által előterjesztett tisztikart a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta.

Next