Képes Családi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-03-01 / 9. szám
ALKOTTUNK, VAGY ROMBOLTUNK? Magyar irodalom Minden túlzás nélkül állapíthatjuk meg: magyar zsidó íróknak és költőknek egészen különleges szerepe volt és van a magyar irodalom kimagasló remekműveinek idegen nyelveken való tolmácsolásában, s így a magyar irodalom és általában a magyar szellem megismertetésében. Ezúttal elsősorban azokról a zsidóvallású, illetőleg zsidó származású műfordítókról emlékezünk meg, akik felbecsülhetetlen értékű magyar kulturmissziót felteljesítettek azzal, hogy már a múlt században, sőt a múlt század első felében átültették idegen nyelvre, főleg német nyelvre, irodalmunk több olyan remekét, amelyek bizonyítékokat szolgáltattak amellett, hogy a külföldön akkor még lenézett magyar irodalom nem marad el a nyugati nagy népek irodalma mögött. Petőfit, Madáchot, Aranyt, Vörösmartyt, Eötvös Józsefet és társaikat vonultatták fel a magyar irodalomnak ezek a lelkes és szorgalmas propagátorai kultúránk magasrendűségének tanusítására. Bevezetőül néhány adat: magyar zsidók fordították le először német nyelvre Petőfi verseit, Katona József »Bánk bánját«, Madách Imre nagy művét. Petőfi fordítók Petőfi Sándor és báró Eötvös József költeményeit, továbbá a »Bánk bánt« Dux Adolf újságíró ültette át először német nyelvre. Dux 1822-ben Pozsonyban született, a »Pressburger Zeitung« főszerkesztője, majd a »Pester Lloyd« levelezője volt. Kertbeny Károly költő, író és publicista, aki 1824-ben született és 1882- ben halt meg, bejárta egész Európát s a legkülömbözőbb külföldi lapokban cikkek százait irta, hogy bebizonyítsa: hazug és rosszindulatú propaganda az, amely Magyarországot elmaradottnak igyekszik feltüntetni. Kertbeny azonban nemcsak saját cikkeivel bizonyított, de Petőfi verseinek és Jókai prózai műveinek németül való tolmácsolásával is. ■ idegen nyelveken Schnitzer Ignác magyar és németnyelvű újságíró 1839-ben Pesten született és Bécsben halt meg 1921-ben. Ő volt az első, aki lefordította németre Petőfi összes verseit. Átültetett továbbá németre több magyar színművet, amelyeket Bécsben elő is adtak. Schnitzer írta egyébként a szövegkönyvét Johann Strauss »Cigánybáró« című klasszikus operettjének. A magyar irodalom megismertetése körül szerzett érdemeiü il tagjává választotta a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság. Neugebauer László (1845—1919), aki Bécsben az Osztrák-Magyar Bank vezértitkárságának főtisztviselője volt, kiadta saját fordításában németül Petőfi válogatott verseit. Jókai Mór írt előszót a kötethez. Lefordított továbbá sokat Vörösmarty, Arany, Mikszáth, Tompa, Lévay, Vajda, Kiss József, Gyulai Pál, Jókai Mór, Herczeg Ferenc, Csiky Gergely, Ambrus Zoltán és még több magyar költő és író műveiből. Dalait a többi közt Liszt, Goldmark és Hubay zenésítette meg. Egyik alapítója volt a Petőfi Társaságnak, tagja a Kisfaludy Társaságnak, kifejlesztője és elnöke a Bécsi Magyar Egyesületnek. 1890-ben magyar nemességet kapott. Szabadságharcunk német dalnoka Hartmann Moritz német költő (1821— 1872) költeményeiben és cikkeiben túláradó lelkesedéssel ünnepelte a 48-as magyar szabadságharc győzelmeit. 1849-ben külön kötetet adott ki a magyar szabadságharcról szóló dalaiból. Kozma Andor »a magyar szabadságharc német dalnokának« nevezte Hartmannt, aki nyersfordítások alapján sok Petőfi-verset költött át német nyelvre. Kolbenbeyer Móric a neves osztrák költő (1810—1884) annyira megszerette Magyarországot, hogy életének nagy részét nálunk töltötte és megtanult magyarul is. Petőfi, Vörösmarty és Arany verseit fordította le német nyelvre. A mindszenti születésű Kohut Adolf (1847—1917) szintén Magyarországon (részben a rabbiszemináriumban) elvé- 9