Képes Családi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-03-01 / 9. szám

ALKOTTUNK, VAGY ROMBOLTUNK? Magyar irodalom­­ Minden túlzás nélkül állapíthatjuk meg: magyar zsidó íróknak és költőknek egészen különleges szerepe volt és van a magyar irodalom kimagasló remekművei­nek idegen nyelveken való tolmácsolá­sában, s így a magyar irodalom és álta­lában a magyar szellem megismertetésé­ben. Ezúttal elsősorban azokról a zsidó­­vallású, illetőleg zsidó származású műfor­dítókról emlékezünk meg, akik felbecsül­hetetlen értékű magyar kulturmissziót fel­­teljesítettek azzal, hogy már a múlt század­ban, sőt a múlt század első felében átül­tették idegen nyelvre, főleg német nyelvre, irodalmunk több olyan remekét, amelyek bizonyítékokat szolgáltattak amel­lett, hogy a külföldön akkor még lenézett magyar irodalom nem marad el a nyu­gati nagy népek irodalma mögött. Petőfit, Madáchot, Aranyt, Vörösmartyt, Eötvös Józsefet és társaikat vonultatták fel a ma­gyar irodalomnak ezek a lelkes és szorgal­mas propagátorai kultúránk magasrendű­ségének tanusítására. Bevezetőül néhány adat: magyar zsi­dók fordították le először német nyelvre Petőfi verseit, Katona József »Bánk bán­ját«, Madách Imre nagy művét. Petőfi fordítók Petőfi Sándor és báró Eötvös József költeményeit, továbbá a »Bánk bánt« Dux Adolf újságíró ültette át először német nyelvre. Dux 1822-ben Pozsonyban szü­letett, a »Pressburger Zeitung« főszerkesz­tője, majd a »Pester Lloyd« levelezője volt. Kertbeny Károly költő, író és pub­licista, aki 1824-ben született és 1882- ben h­alt meg, bejárta egész Európát s a legkülömbözőbb külföldi lapokban cikkek százait irta, hogy bebizonyítsa: hazug és rosszindulatú propaganda az, amely Ma­gyarországot elmaradottnak igyekszik fel­tüntetni. Kertbeny azonban nemcsak saját cikkeivel bizonyított, de Petőfi verseinek és Jókai prózai műveinek németül való tolmácsolásával is. ■ idegen nyelveken Schnitzer Ignác magyar és német­nyelvű újságíró 1839-ben Pesten született és Bécsben halt meg 1921-ben. Ő volt az első, aki lefordította németre Petőfi összes verseit. Átültetett továbbá németre több magyar színművet, amelyeket Bécsben elő is adtak. Schnitzer írta egyébként a szö­vegkönyvét Johann Strauss »Cigánybáró« című klasszikus operettjének. A magyar irodalom megismertetése körül szerzett ér­demeiü il tagjává választotta a Petőfi Tár­saság és a Kisfaludy Társaság. Neugebauer László (1845—1919), aki Bécsben az Osztrák-Magyar Bank vezér­titkárságának főtisztviselője volt, kiadta sa­ját fordításában németül Petőfi válogatott verseit. Jókai Mór írt előszót a kötethez. Lefordított továbbá sokat Vörösmarty, Arany, Mikszáth, Tompa, Lévay, Vajda, Kiss József, Gyulai Pál, Jókai Mór, Her­­czeg Ferenc, Csiky Gergely, Ambrus Zol­tán és még több magyar költő és író mű­veiből. Dalait a többi közt Liszt, Gold­­mark és Hubay zenésítette meg. Egyik alapítója volt a Petőfi Társaságnak, tagja a Kisfaludy Társaságnak, kifejlesztője és elnöke a Bécsi Magyar Egyesületnek. 1890-ben magyar nemességet kapott. Szabadságharcunk német dalnoka Hartmann Moritz német költő (1821— 1872) költeményeiben és cikkeiben túl­áradó lelkesedéssel ünnepelte a 48-as ma­gyar szabadságharc győzelmeit. 1849-ben külön kötetet adott ki a magyar szabad­ságharcról szóló dalaiból. Kozma A­ndor »a magyar szabadságharc német dalnoká­nak« nevezte Hartmannt, aki nyersfordí­tások alapján sok Petőfi-verset költött át német nyelvre. Kolbenbeyer Móric a neves osztrák költő (1810—1884) annyira megszerette Magyarországot, hogy életének nagy részét nálunk töltötte és megtanult magyarul is. Petőfi, Vörösmarty és Arany verseit for­dította le német nyelvre. A mindszenti születésű Kohut Adolf (1847—1917) szintén Magyarországon (részben a rabbiszemináriumban) elvé- 9

Next