Képes Európa, 1996. július-szeptember (5. évfolyam, 27-38. szám)
1996-07-31 / 31. szám
SÖRFŐZDE A KOLOSTORBAN Gránitfelföld, titkokat rejtő, hatalmas erdőségek, lápok. Itt-ott erek, patakok vize csillan. A Mühlviertel vidéke ez, a természeti szépségekben, történelmi emlékekben különösen gazdag Felső-Ausztria egyik jellegzetes tájegysége. Szerencsére nem csupán a felszíni vizek, de a kutak is különösen tiszták errefelé. Ennek is köszönhetően honosodott meg itt a sörfőzés. És persze azáltal, hogy kis híján nyolcszáz esztendeje, 1206 óta termesztenek komlót ezen a tájon. Olyan kiválót, hogy még Angliába, Amerikába is visznek belőle. Az itteni számtalan sörnek a mühlvierteli komló adja a jellegzetes, egyedülállóan finom aromáját. 1229 óta nem kell szomjazniuk az ősi sóút meg a királyok útja vándorainak: oklevél tanúsítja az első sörfőzde alapítását a Mühlviertelben. Nem sokkal később már csaknem valamennyi falunak, városnak külön sörfőzdéje volt. A középkori hangulatot idéző Freistadtban - földrészünkön egyedülálló módon - máig a sörfőzdés kommuna az úr. Az ősi ipar űzőinek választottjai igazgatják a tizenharmadik század óta csak gyarapodó, tehetős várost, melynek leghíresebb söre a Ratsherrtrunk, a városi tanács urainak itala. Máig élő hagyományai vannak a sörkészítés művészetének. Nem túlzás: több száz féle sörből válogathat az arra járó. Ez az a táj, ahol még a szőlőhegyen is sör rotyog: a Weinberg (magyarul szőlőhegy) pompás, négyszárnyas, reneszánsz várkastélyában berendezett sörfőzdének a sajátos aromájú, ősi receptek alapján készülő, mindig friss világos és barna sör a specialitása. Ennél többet kínál Ausztria legrégebbi magánsörfőzdéje, a hofstetteni, mindenekelőtt a Kübelbier, amelynek neve állítólag arra utal, hogy vödörszám vedelik, olyan finom. Magyar vonatkozása is van a kettős városban, Aigen- Schläglben trónoló, a tizenharmadik században alapított cisztercita-premontrei apátságnak. Hatvanezer kötetes könyvtárának egyik kódexében bukkantak rá százhat esztendővel ezelőtt egy 2270 magyar szót tartalmazó jegyzékre. Az osztrákok azonban persze elsősorban nem erre, hanem arra büszkék, hogy 450 esztendeje itt működik az ország egyetlen egyházi sörfőzdéje, amely számottevő bevételhez is juttatja a kolostort. A régi sörfajták - schlägli apátsági pili, dupla bak és malátasör, schlägli kristály meg márciusi - mellett megkóstolható a kolostor legifjabb terméke, a messze földön híres aranyrozs sör is. És miután az atyák tudják, nem csupán igével él az esendő ember, az apátság pincéjében kialakított étterem óriás söröshordóiban fölállított asztalokra bármilyen finom falatot kihoznak - sörkorcsolya gyanánt. A mühlvierteli sör kedvelői kerékpártúrával öszszekötött országjárás közben is hódolhatnak szenvedélyüknek. A térség idegenforgalmi szakemberei ezekben a napokban állították össze új kerekes-sörös ajánlatcsomagjukat. A párosítás már csak azért is hasznos, mert nem nő sörhasuk a drótszamáron járóknak. VARÁZSLÓAVATÁS, AVAGY A BUTASÁG DIADALA Egy tudományos kiadvány szerint tíz évvel ezelőtt csupán Johannesburg környékén tízezer törzsi varázsló, vagy ahogy arrafelé mondják: boszorkányorvos működött. Úgy tűnik, hiába változott meg gyökeresen Dél- Afrikában a feketék helyzete, a varázslók ma is meghatározó szereplői az életnek. A Sipa Press jóvoltából most beszámolhatunk arról, hogyan zajlik egy varázslóavatás. Vasárnap reggel az avatandók félmeztelenre vetkőznek és gyékényszőnyegen térdelve várják a varázslókat, akik először szertartásosan borotvával sebet ejtenek a jövendő boszorkányorvosok mellén, karján, vállán, csuklóján, majd a vérző sebeket porral szórják be. Ezt nevezik az életerő átadásának. Amikor a dobok újra megszólalnak, a jelöltek egy vizesárokhoz kúsznak, ahol mindegyikükre számos csirke és egy kecske vár. Amikor a varázslók elvágják a csirkék nyakát, a szerencsétlen állatok haláltusájukban néhány tollakat elszór- M- EURÓPA