Képes Ifjúság, 2003 (59. évfolyam, 2263-2286. szám)

2003-06-11 / 2284-2285. szám

természetellenes jelenség” várgatását, annyit azonban előre jelez: valószínűbb, hogy koalícióról lesz szó, s nem önálló fellépésről. A demokratikus irányultságú pártok ko­alícióját tudom elképzelni, de e koalíció összetételéről beszélni még túlságosan korai volna. Annál is inkább, mert az összetétele attól fog függni, hogy a demokratikus beállítottságú pártok mennyire készek folytatni a reformokat. Nem a politikai erőviszonyok értékelésétől függ tehát, hogy kivel lépünk szövetségre, hanem attól, hogy kiben van meg a reformok folytatásához szükséges politikai akarat" - szögezi le Pajtid A Szerbiai Alkotmánybíróság éppen Pajtic úrral való beszélgetésünk napján tette közzé nagy horderejű ítéletét, melynek értelmében alkot­mányellenesnek minősítette a képviselőválasztásra vonatkozó törvény azon szakaszát, mely szerint a képviselői mandátum azt a pártot vagy ko­alíciót illeti meg, melynek listáján a parlamentbe jutott, nem pedig a kép­viselőt. Az alkotmánybírósági döntés értelmében tehát a pártok a „szófo­­gadatlan” képviselőt nem foszthatják meg mandátumától. Ami akár azt is jelentheti, hogy a hatalmi koalíció akár a saját oldalára is állíthatja szükség esetén egyik-másik ellenzéki képviselőt. (Annál is inkább, mert igen nagy horderejű szavazá­sokkor voltak olyan ellenzékiek, akik a kor­mányjavaslatra szavaztak; a költségvetés el­fogadását például a Branislav Ivkovic vezette szakadár szocialista frakció tette lehetővé...) Pajtié úrtól tehát megkérdeztük, számít-e az ellenzéki képviselők esetleges átszivárgásá­­ra. A frakcióvezető elsősorban azt tarja fon­tosnak hangsúlyozni, hogy az alkotmánybí­rósági döntésnek nem lesz visszamenőleges hatálya, tehát az eddigi erőviszony-alakulást (mely már nem azonos a választók 2000 de­cemberében kinyilvánított akaratával) nem befolyásolja. Azt azonban nem tartja kizárt­nak, hogy az „eredeti összetételű SZDE-hez tartozó képviselők egyike-másika is" támo­gatni fogja a jövőben a kormány egy-egy ja­vaslatát. MAás képviselőknél is van bizo­nyos arra irányuló szándék, hogy támo­gassák a kormány egyes elképzeléseit. Abban viszont biztos vagyok, hogy a kormány támogatottsága nem fog csökkenni. Az Alkotmány­­bíróság döntése olyan, amilyen, s mi tiszteletben fogjuk tartani an­nak ellenére is, hogy nem örülünk neki" - szögezi le a frakcióvezető. Érdekes jelenség a szerbiai politikai színtéren, hogy a két, rokon szel­lemiségűnek tartott szervezet, a DP és a nemrégiben párttá alakult G17 Plusz között igen komoly rivalizálás folyik. Amíg a G17 Plusz nem kor­­mányzati­ szakértői szervezetként működött, ilyen súrlódások nem vol­tak közöttük, amióta azonban párttá alakult, a DP mindent megtesz azért, hogy a G17 Plusz szakértőit vagy kiszorítsa a döntéshozatali pozí­ciókból, vagy betagosítsa őket saját soraiba. A rivalizálás a választópolgá­rokat keseríti el a leginkább, mert e két pártot tartják a legkompetensebb­­nek arra, hogy az országot valóban jó útra vezessék, s előre félnek attól a pillanattól, amikor egyik vagy a másik mellett kell majd dönteni. Pajtié úrtól azt kérdeztük, valóban komoly, áthidalhatatlan politikai csatáro­zásról van-e itt szó­ ,h­a voltak is nézeteltérések, azok időközben ren­deződtek. Miroljub Labus, a G17 Plusz elnöke éppen a napokban adott egy nyilatkozatot, melyben támogatja a kormány irányvételét. Emellett a nézeteltérések nem természetellenes jelenségek a pártok kö­zött, még akkor sem, ha hasonló programú pártokról van is szó". Vajdaság potenciálját nem szabad hagyni elkallódni Tekintettel arra, hogy Pajtié úr a DP vajdasági szervezetének el­nöke is, kompetens arra, hogy elmondja, hogyan látja Vajdaság jövő­beni alkotmányos helyzetét. E kérdés kapcsán hangsúlyozza: a DP a vajdasági alaptörvény kidolgozásában megfogalmazott javaslatait beleépítette a párt által elkészített, új szerbiai alkotmány tervezetébe is. „Ezeket a megoldási javaslatokat az alkotmánybizottsági ülé­seken megpróbáljuk majd beleépíteni a végleges alkotmány szö­­­vegbe is". A DP meglátása szerint Vajdaságnak törvényhozási és vég­rehajtói hatalommal és decentralizált bírósági hatalommal kell ren­delkeznie. Ez utóbbi kapcsán több elképzelés is számításba jöhet. A legfontosabb, hogy a tartomány széleskörű autonómiával rendelkez­zék, s ezt mindenképpen a jövőbeni szerbiai alkotmánynak is rögzí­tenie kell, még akkor is, ha sok párt nem érzi ennek fontosságát. „Vajdaság sikeres európai régió, s ennek így kell maradni a jövő­ben is. Ez az általunk szorgalmazott regionális együttműködé­sekből is nyilvánvalóvá válik". Az oly sokszor hangoztatott anyagi önállóság kapcsán Pajtié úr elmondta: a DP meglátása szerint Vajdaságban fejlesztési bankot kell létrehozni, mert a Központi Bank egyfelől igen drága intézmény len­ne a tartomány számára, másfelől pedig a gazdasági logika azt dik­tálja, hogy a pénzpolitika ne aprózódjék fel. „Egy Vajdasági Nemze­­­ti Bank létrehozása nem a tartomány, még csak nem is a tarto­­­­mányi székváros érdekeit szolgálná, hanem azokét az embere­­i­két, akik ott tisztséget kapnának. Egy fejlesztési bank esetében egészen más a helyzet. Egy fejlesztési bank alapjai már léteznek, tevékenységének alapelvei már körvonalazhatóak a tartomány fejlesztési alapja révén. Egy ilyen bank nagy hasznára lehetne Vajdaságnak, s ezért fogjuk szorgalmazni egy ilyen intézmény létrehozását, hiszen a mezőgazdasági termelés serkentésében is nagy szerepe lenne, de a gazdaság általában is nagy hasznát venné. Vajdaság jó potenciálokkal és jó hagyományokkal rendel­kezik, s ezt nem szabad kihasználatlanul hagyni". Mihajlovits Klára A nézeteltérés nem természetellenes jelenség

Next