Képes Magyarország, 1955 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1955-11-01 / 1. szám

Társasutazások a Szovjetunióba A magyar idegenforgalom fejlődésé­nek fontos állomása a Moszkvában megkötött szovjet-magyar idegenfor­galmi megállapodást melynek alapján megindulnak a két ország közötti tár­sasutazások. A Szovjetunióban tárgyalt magyar küldöttség vezetője, Bacsó Béla, a KPM idegenforgalmi csoportjának vezetője, kérésünkre a következőkben tájékoztatta a KÉPES MAGYAR­­ORSZÁG olvasóit a Szovjetunióba irányuló magyar társasutazásokról. Genfben, a kormányfők négyhatalmi értekezletén hangzott el Bulganyin elvtárs emlékezetes békedeklarációjában az a meg­állapítása, mely szerint a népek közötti békés kapcsolatok szempontjából igen fontos eszköz az idegenforgalom. A szovjet kormány álláspontjának meg­felelően a Szovjetunió idegenforgalmi szerve, az „Inturiszt”, világméretekben széles kapcsolatokat teremt a külföldi utazási irodákkal, idegenforgalmi szervek­kel. Magyar részről természetesen a leg­nagyobb örömmel fogadtuk, amikor meg­bízást kaptunk Moszkvába az első szovjet­magyar idegenforgalmi megállapodás meg­kötésére. A szovjet turistákat főként hazánk gyönyörű fővárosa, Budapest érdekli, de a turistacsoportok 16 napos tartózkodásuk alatt ellátogatnak majd a Balatonra, Eger­be és Pécsre is. A magyar turisták háromféle társas­­utazáson vehetnek részt: 1. Budapest —Kijev—Moszkva. E társasutazás során a csoportok két napot Kievben és hat napot Moszkvában töltenek. 2. Budapest — Kijev — Leningrád — Moszkva. E társasutazás során a csoportok két napot Kijevben, három napot Lenin­­grádban és négy napot Moszkvában tartózkodnak. 3. Budapest —Konstanza. Ez a társasutazás 14 napos. A turista­­csoportok az utat vonattal teszik meg Konstanzáig. A román kikötőben szovjet hajóra szállnak és megkezdik Fekete­­tengeri útjukat. Az első kikötő Odessza, innen Jalta, majd Szocsi, Szuhumi és végül Batum. Visszafelé a magyar turisták hajóval Konstanzáig, majd onnan vonattal utaznak vissza Budapestre. Az említett fürdőhelyeken a hajó 1—2 napra kiköt, a csoportokat a pálmák és déligyümöl­csök tengerparti hazájában gazdag prog­ram várja. A moszkvai programból Nem lehet néhány szóban leírni mindazt a szépséget és élményt, amely­ben a magyar turistáknak bármely társas­­utazás alkalmával részük lesz. Tájékoz­tatás céljából azonban elmondhatom, hogy például Moszkvában ellátogatnak a Kremlbe, ahol többek között megtekin­tik a műkincsekben rendkívül gazdag Hadtörténelmi múzeumot, a cári éksze­reket, régi fegyvereket és egyéb mű­emlékeket, ezenkívül a Vörös teret, Lenin — Sztálin mauzóleumát, a Tretya­­kov-képtárat, ahol világhírű festmények­ben, képekben gyönyörködhetnek. A Lenin-hegyen a több mint 30 emeletes világhírű Lomonoszov egyetemet láthat­ják, amely mint a tudomány fellegvára hirdeti a Szovjetunióban a tudomány hatalmát. Megtekintik Moszkvában a magyar csoportok a Mezőgazdasági Ki­állítást is, ahol a köztársaságok festői pavilonjaiban a szovjet mezőgazdaság óriási fejlődésének lehetnek tanúi. A Metró, a Nagy­színház, a számos 20—30 emeletes palota, a Gorkij-park további színt ad a látogatásnak. Leningrád — a volt Szentpétervár — műemlékekben gazdag, hatalmas Néva­­parti város, a további állomás. A Balti­tenger fontos kikötője, évszázadokon át összekötötte Oroszországot a Nyugattal. De Leningrád az orosz munkásmozgalom, a szovjethatalom megteremtésének és a Kommunista Párt dicső harcainak nagy fellegvára is. Leninnek, a szovjethatalom Moszkva. A mauzóleum ! KÉPES MAGYARORSZÁG indulásához A fokozódó belföldi is nemzet­közi idegenforgalom, az „Ismerd meg hazádat" mozgalom kiterebé­­lyesedése szükségessé teszi, hogy külön folyóirat fokozott mértékben foglalkozzék hazánk természeti szépségeivel, tájegységeivel, műem­lékeivel, ismertesse népünk hagyomá­nyait, történelmi múltú városait, várait stb. A hétvégi vonatok, általában a belföldi idegenforgalom sikeres fej­lődésének eredményeként már eddig is a dolgozók százezrei utaztak szerte az országban és élvezték a Balaton, valamint más gyógy- és üdülő­helyeink szépségét, látogatták új, szocialista létesítményeinket és is­merkedtek tájaink néprajzával, nép­művészetével — mindavval, ami hazánkban szép és lelkesítő. Mennyi szépséget és ismeretlen értéket rejt magában ez az ország, amelyet még nem ismerünk eléggé? Sok a tennivaló ezen a téren ? Tovább kell fejleszteni belföldi ide­genforgalmunkat — mely a nemzet­közi idegenforgalom alapja kul­turáltabbá kell tenni az utazást, üdülést, tovább kell fejleszteni ven­déglátóiparunkat, üdülőhelyeinket és mindazt, ami ezzel kapcsolatos. Meg kell ismernünk jobban egy­mást ! Tovább kell fejleszteni a vá­ros és falu kapcsolatát, nemzetköz méretekben pedig az idegenforgalom útján szolgáljuk a népek egymás közötti jobb megismerésével és ba­rátságával a békét! Legyen íme ez a képes havi folyóirat ezeknek a gondolatoknak a népszerűsítője és hirdetője, vigye a fokozódó érdeklődés és az ügy iránti szeretet sikerre az Olvasó, a szerkesztőség és a magyar idegen­­forgalom közös célkitűzéseit. Legyen a KÉPES MAGYAR­­ORSZÁG a magyar idegenforgalom további fejlődésének segítőtársa. Ezeket a gondolatokat tolmácsol­ják havonta a KÉPES MAGYAR­­ORSZÁG színvonalas cikkei, itt közöljük a magyar idegenforgalom és a társasutazások híreit. Erről szólnak majd írásaink, eb­ben a szellemben köszöntjük az Olvasót. Budapest 1995. november 20. A SZERKESZTŐSÉG 3

Next