Képes Magyarország, 1958 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1958-03-01 / 3. szám

elégi tésére. Az Országos Üdülővendéglátó Vállalat is minden igyekezetét a le­hetséges bővítésekre össz­pontosítja. ennek ellenére nyáron igen sokszor fog el­hangzani a kellemetlen mondat: „Saijmoe tele va­gyunk, nincs üres szobánk”. Nem sokkal jobb másutt sem a helyzet. A (hévízi Palatínus és a 72 személy befogadására alkalmas földvári Hullám szállón kí­vül úgyszólván náncs Is i-eprezentativ jellegű szál­loda, amelyet a belföldi közönség a főszezonban igénybe vehetne. ^ Egyedül a keszthelyi Hungária szállóval bővül a balatoni hotelihálózat. Jú­lius végén 17 szobával és 38 férőhellyel nyitja meg kaipuit. A már közismert keszthelyi Hullám és Bala­ton szállodák alagsorában szép, reprezentatív jellegű sörözőt nyitnak. Az új sö­röző különlegessége, hogy itt a nap bármely szakában a Magyarországon Ismert valamennyi sörafajta kap­ható lesz. Badacsonyban a Turista­házakat Kezelő Vállalat birtokéiban lévő Vadvirág turistaházat ez idén az Or­szágos Üdülő vendéglátó Vállalat kapja meg. Az épü­letet szállodává alakítják át, s Itt néhány szoba egész évben kapható lesz. Tihany­ban & Park szálló kabin­­sorát bővítik, a Kecskékö­­röm csárdát pedig „gyors büfé” rendszerre alak-'tják át. hogy a Sport szállót mentesítsék a nagytömegű átmenő forgalomtól. Ez minden, amit a balatoni szállodáikkal kapcsolatban ez idén mondani lehet. örvendetes viszont, hogy Harkányfürdőn nemrég új vendéglátóipar! objektum nyílt meg: a Hotel Baranya. Az új szállót festői parit veszd körül, s 50 egy-két és három ágyas szobákkal ren­delkezik. Napi penzióba 55 forintba kerül. Visegrádon, a Duna-kanyar legszebb fekvésű üdülőhelyén a Pest megyei tanács megvásárolt egy épületet, és azt a nyárra szállodává alakítja át. A szállodáiban éttermet, cuk­rászdát, eszpresszót nyit­nak. A mellette levő nagy parkiban sátortábort állíta­nak fel. Remény van rá, ho®1 még az idény beállta előtt megnyílik a jósvafői Tengerszem szálló is. Saj­nos, ezzel le is zárult a hegyvidéki szállás-lehető­ségek sorozata, kivéve a kis befogadó-képességű vá­rosi szállodákat, mint pél­dául az egri Park, vagy a pécsi Nádor. fiz üdülőszolgálai A szállodai szobák fog­lalását az IBUSZ Vörös­marty tér 5. szám alatti új, reprezentativ irodája végzi. Itt az ország valamennyi üdülőszállodájának kiad­ható szobáit kartoték-rend­szerben tartják nyilván, s pontosan tudják, hogy mi­kor és hol van üres hely. A szobák lefoglalása érke­zési sörrendben történik, ezért ajánlatos az üdülési lehetőséget már most jó előre biztosítani, mert nyá­ron aligha lesz erre mód. A szállodai szobákon kí­vül egyéb szállás-lehetősé­geket is tud biztosítani az IBUSZ Üdülőszolgálata. Az elképzelés az, hogy a fize­tővendég-szolgálatba be­szervezett szobákkal pótol­ják a szűkös szállodai fé­rőhelyeket. Etekintetben a fejlődés évről évre számot­tevő. 1958-ban például a nagyközönség már több mint 4000 szobát vehet ily­­módom igénybe. Ez csak­nem 10 000 ágynak felel meg. A szobák az egészség­­ügyi és üdülési követelmé­nyeknek mindenben meg­felelnek, s így alkalmasak arra, hogy némiképpen csökkentsék a belföldi kö­zönség nyaralással kapcso­latos gondjait, mely túl­nyomó részben abból adó­dik, hogy a sok terv elle­nére is még mindig kevés a szálloda Magyarországon, s különösen nagy a hiány üdülő-szállodákban. HIÚBA LA8ZLÖ yüiHSMüíí S) Április 4-én Je« tizenhárom esztendeje, hogy\ TMagyarország egész területe felszabadult a németi ymegszállás alól. Ez a tizenhárom év korszakalkotó.) (fhatalmas változást hozott ’hazánk életében, olyan! yarúnyú átalakulást, amilyenre azelőtt évszázadokS (falait sem került sor. Elsöpörte a télfeudális rend-5 yszert, szétzúzta a nagybirtok népsqr/pasztó uralmát,S V» a termelési «tóközök államosításával a közösségi ytulajdonába adtmm ipari, Ugyanezen idő alatt újjá-) {/építette romjaiből a háború-dülto országot, felemelte A Aflbból a mélységes szákaaékbÓl, amelybe a fasizmus) /gyilkos őrülete taszította. UszBcős rom volt szinte az A gégész ország a felszabadulás napján.' Lebombázott) óvárosok, felégetett falvak, vízberobbantott hidak je-A flezték mindenütt a Háború vandál pusztításának nyo-J y.mát. Es lehet-e felmérpt mindazt, ami az 1945 ótart ^eltelt tizenhárom év alatt építőmunkánk nyomán tör-) Jtént? Hiszen nemcsak a tornákat építettük újjá, de A Thosszú sorát hoztuk létre ag újk alkotásoknak. Nem-) '/csak talpraálltunk, de sohtt nem, látott fejlődés feléi Tindultunk. Mert a népi demokratikus rend belső) startalmában is újjáformálta az országot, amikor art Tszocializmus útjára vezette: s boldogabb jövőjének) i)éppen ez a záloga. fillJ^Rb } [c Az elmúlt tizenhárom év nagy eredményeit sohafj ynem értük volna el, hogy ha a Szovjetunió nem\ Tteremti meg az alapot hazánk felépítéséhez. Soha! ‘ nem felejtjük, hogy a Szovjetunió győzelmes harcai /zúzta össze a hitleri fasizmussal együtt a népelnyomó,^ \az ország függetlenségét eláruló Horthy-rendszeri is.\ /Es azt sem felejtjük el, hogy. a tizenhárom év min-í 'den eredménye harcban, született: a hős munSkásosz-\ )\tály, a dolgozó parasztság és a • haladó értelmiségy vösszefogásából. A nemzetközi reakció és hazaárulóT J.csatlósai 1956. októberében — akár egy új világ-V háború kirobbantása árán — meg akarták akadályoz-\ Vni szocialista hazánk további fejlődését. De győzötv) (ra felszabadult népek igazsága és ereje. Másodszori J'szabadította fel hazáríkat a Szovjetunió, minden sza-y ■hódságért küzdő nép reménysége, a béke legyőzhe-i Vtetlen védelmezője. V f Emlékezünk és soha nem felejtünk! \ K LUKACS BÉLA V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék