Képes Ujság, 1860 (2. évfolyam, 1-13., 1-39. szám)
1860-04-08 / 2. szám
Pest IS(10. vasárnap Április 8-án. Megjelelt minden vasárnap másfál nagy ivén 2. köt. 2. sz. Előfizetési díj fél évre 5 ft. 25 kr., egész évre 10 ft. 50 kr. Előfizethetni: Werfer Károly kiadónál feldunasor 10. szám alatt, ás minden cs. kir. postahivatalnál. Fekszik Abaujmegye éjszaki részén, a Hernád partján, egy szőlőhegyek- s erdőkkel koszonizott gyönyörű völgyben. Hazánknak egy vidéki városa sincs, mely a nagyvárosi élet színezetével oly nagy mértékben bírna, s hol a mellett a falusi élet minden elveit anynyira öszpontositva föl lehetne találni mint Kassán. Tér és főutczájának Pesten sincs párja, jó levegője, vize, pompás kertjei s a természet mindennemű áldásai mellett egyike a legkellemesebb lakóhelyeknek. Kassa már rég időtől fogva Felsőmagyarország fővárosa, s Abaujmegye székhelye, hajdan hires erődjei voltak, de miknek már helyök is alig látható. A belváros csinosságára sokat tesz a Csermes patak, mely azt végig folyja s a város közepén két ágra oszolva egy szigetet képez, mely díszes sétányával, a kassaiak kedvencz napi mulatóhelye. Kassának legnagyobb nevezetessége, a góth építészet egyik remeke az Erzsébet főtemplom, melynek alapját Erzsébet királynő 1324-ben tette le, s mely Mátyás király idejében végeztetett be. E templomról s építészeti remekeiről, Henszlman Imre jeles tudósunk , egy diszkiállitású művet irt, ábrákkal. Kassának van ezenkivül még 12 kath. s két ref. temploma, cs. kir. akadémiája, gazdag könyvtárral;rsolya-szüzek zárdája, s több iskolái s nevelőintézete s püspöki palotája. A felsőmagyarországi főurak, többnyire díszes lakóházak s palotákat bírnak Kassán, s a téli időszakot rendesen Kassán töltik, mi az ottani társaséletnek nem kevés fényt s elevenséget kölcsönöz. Kassának népessége mintegy 15,000, lakói magyarok, németek s tótok. Miveltség tekintetében kevés város dicsekhetik azzal oly mértékben mint a milyennel az itteni lakosság tekintélyes része bir. Kassa ipari kereskedési tekintetben is nevezetes központ, virágzó gyárakkal is bir, melyek közt bőrgyára, jelentékeny forgalmat idéz elő. Nyilvános mulatóhelyei közt, színházát illeti először is a megemlítés, mely a magyar színészetnek egyik fő bölcsője volt. A Pály Elek-féle dalszínésztársaság, itten fényes virágzó korszakot élt, boldogult Lendvainak kora ifjuságának első művészeti zsengéi is itt találtak elismerésre. E színház még 1781-ben keletkezett. Most benne német és magyar színészek szokták felváltani egymást. A magyar színi időszak alatt rendesen nagyon látogatott. Kassának két könyvnyomdája s két könyvkereskedése van. Az egyik nyomda s könyvkereskedés e lapok kiadójáé, ki ottan a Kassa Eperjesi Értesítői czimü hetilapot is adja ki. Régebben Kassa nem jelentéktelen magyar irodalmi központ volt. Gr. Dessewffy József, Kazinczy Ferencz, majd később Kovacsóczy Mihály a kassai irodalmi mozgalmak teremtőiül ismeretesek. Ki ne emlékeznék a „Felső magyarországi Minervára“ mely időszaki tudományos közlöny itten jelent meg, a „Kassai Szemlélőre“ s literatúrai lapokra Kovacsóczy szerkesztése alatt? Később a magyar „Képes Újság“ Werfer Károly kiadása mellett több éven át, egyike volt kedveltebb lapjainknak. Az itteni nyomdák jelenleg leginkább hivatalos nyomtatványokkal vannak elfoglalva Szóljunk még valamit Kassa eredete s múltjából. — Kassa régi okirataiból az tűnik ki, hogy e szép kir. város régen két kis faluból állott. 1235-ben a szerencsétlen Sajó melletti ütközet után IV-ik Béla király az alsó faluban talált menedéket, az itten talált szives fogadtatásért a váré Kassa, Kassa.