Képes Újság, 1970. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-04 / 27. szám
Pispmim MAGYAR NÉPDALOK 12. A marosi füzes alatt... 2. Mondtam anyám, házasíts meg. Azt mondtad, hogy még ráérek. Elvették a szeretőmet, Sohase házasodok meg. 3. Édesanyám sok szép szava, Kit fogadtam, kit nem soha. Megfogadnám, de már késő. Mert az idegen az első. A Rajeczky Benjamin szerkesztésében nemrég megjelent új magyar népzenei lemezsorozat második oldalán, a régi réteget bemutató dallamok között találjuk ezt a mezőségi, közép-erdélyi lírai dalt. Dicséretére válik a XIV. kerületi KISZ női kamarakórusnak, hogy a „Röpülj páva” első középdöntőjében máris műsorukra tűzték. Tettük követésre méltó. A lemezeken szereplő dallamok népzenénk válogatott értékei és az előadásuk is mintaszerű. Aki hiteles képet akar kapni a hangzó magyar népzene gazdagságáról, nem nélkülözheti ezt a sorozatot. Nagymértékben emeli a kiadvány értékét egy négynyelvű melléklet, melyben vavalamennyi dallam kottáját és szövegét is megtalálja a hallgató. „A marosi füzes alatt” népzenénk kivételesen szabályos gyöngyszeme. Rajta egyszerre több sajátosságát is megfigyelhetjük a régi magyar énekes stílusnak. A dallam vonala ereszkedő, magasan kezdődik, és fokozatosan egyre alább száll. Ezen belül is érdemes felfigyelni a 3. sorra, mely az előző völgy formájú sorokkal szemben — a belső mozgások kiegyenlítésére — egy domború vonalat ír le. A 4. sor hangról hangra követi a 2.-at, csak éppen öt hanggal lejjebb. Ez, a régi török-tatár népzenékből eredő kvintváltás, nálunk is meghonosodott. A dal hangsora az archaikus fing hangsor (jellemző lépése a két utolsó hang közötti félhang), amelyből azonban lépten-nyomon kiérezni a még ősibb pentaton, azaz ötfokú eredetet. A parlandó, beszélő előadásmód soronként szabályosan ismétlődő ritmusokhoz kapcsolódik. A 3. sor itt is finom ellentét, mely az ismétlődés unalmától őrzi meg az énekest és a hallgatót. A nyolcszótagos sorok tömör egyszerűséggel beszélik el a szép természeti képből áthajló bánatot. Az évszázadok használatában csiszolódott népköltészet csak a klasszikusokhoz hasonlítható. Emlékszem, a dal 1963 februári felvételét Kodály Zoltán szótlanul hallgatta végig. Akik őt ismerték, tudják, hogy ez nála a legnagyobb elismerés jele volt. Vikár László 1 A Kiá-Ot, (mID ■djJk., Vclav Jvkk cdp) Ak-c ötbérc iszúk f 12 Mások nevelték fel Tisztelt Képes Újság! Sajnos, én ismerem a szüleimet, de ők nem is sejtik, hogy én merre vagyok, ők a könnyű életet kedvelők közé tartoznak. Mások nevelték fel, s nem is érdekli szüleimet, hogy hol és hogyan is élek. Szeretném ezért elmondani az édesanyáknak ezzel kapcsolatos érzelmeimet. Anyákhoz! Ha az élet legdrágább kincsét ajándékozza neked, úgy őrizd ezt a kincset, mint az életed! Ne dobd őt az út porába, hogy született, nem az ő hibája. Ne törj gyermeki szíveket, mert e betegségből kigyógyulni nem lehet. E kincs megőrzése legnemesebb, legszebb cselekedet, ennél szebbet kívánni nem lehet. Milyen kegyetlen az, ki e kincset eldobja, kit nem boldogít gyermeke mosolya. Miből van a szívetek? Acélból? Mely nem lágyul meg gyermeke szavától. Tudjátok, mennyi bánat, fájdalom otthona egy árva gyermeki szív? Tudjátok, hogy ezt sosem lehet megbocsátani? A gyermeki szívek meleg szeretetre vágynak, és ezt csak ti nyújthatjátok. Anyák, kiknek az élet a legdrágább kincsét adta, ne dobjátok e kincset soha az út porába!!! Csillag Ilona Győr Nem tűnt el Kedves Szerkesztőség! A Képes Újság május 9-i 19. számában „Eltűnt” címmel közölt panaszt megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a Somogyházságy postahivatalban február 2-án feladott B 291.705 tagszámú, 200,5 forint értéknyilvánítású csomag a címzés hiányos felerősítése következtében február 3-án már cím és ragszám nélkül érkezett a Budapest 70. sz. postahivatal csomagnyomozójába. A csomagot haladéktalanul felbontották, abban azonban — a Posta ismételt tanácsa és figyelmeztetése ellenére — címmásolatot nem találtak. A csomagban nem volt semmi olyan adat, aminek alapján akár a feladó, akár a címzett vagy a felvevő postahivatal megállapítható lett volna. A csomagban talált húsárukat a vonatkozó közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően még a csomag beérkezésének napján át kellett adni a Húsvizsgáló Állomásnak. A csomagban található romlandó árukat nyilvános árverésen értékesítették, a tárolható árukat pedig a szállítólevél beérkezte után a burkolattal együtt elküldték a címzettnek, s ugyanígy továbbították a húsáruért befolyt összeget is. A csomag tehát „Nem tűnt el”, a panasz tárgyát képező körülményekre kizárólag a címirat hiányos felerősítése és a címmásolat hiánya adott okot. Darabos Sándor az igazgatóság vezetőjének helyettese Budapesti Postaigazgatóság Csokonai Lillája Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném a mellékelt képeslapon bemutatni Dunaalmás nevezetességeit: a község főterén látható Csokonai-szobrot, a hegyoldali kis temetőben lévő Lilla sírját, valamint Dunaalmás híres kénes strandját. A napokban fejeződött be Dunaalmás Csokonai Kultúrotthonának felújítása, amelyben Lilla emlékmúzeumot szeretnénk berendezni. Sikerült néhány új anyagot összegyűjteni, amellyel méltán kívánjuk megőrizni Csokonai és Lilla poétikus kapcsolatának emlékét. Ezek között van Domby Márton könyve 1817-ből, Csokonai Vitéz Mihály élete címmel, majd Csokonai barátjának, Édes Gergelynek „Ifjú enyelgései” második kiadása 1803-ból. Csokonai művei régi kiadásban, néhány relikvia Lilla hagyatékából, fotókópiák a költő műveiből, valamint a leghíresebb anyakönyvi bejegyzés 1844-ből, amelyben Vajda Juliannát második házassága alkalmából „Csokonai Lillájának” jegyezték be a matricujába. # Dr. Ferenczy Miklós körzeti orvos. Dunaalmás Keresem... . . . édesapámat, Reményi Ferencet, aki tudomásom szerint Fejér megyében született 1912-ben. Úgy tudom, hogy második házasságából 1949—50-ben született egy Ildikó nevű kislánya. Kérem, aki tud róla, értesítsen. Reményi Ferenc, Kecskemét, Erzsébet krt. 36. címen. . . . húgomat, Ruscsák Katalint, aki 1953-ban született, s mikor szüleink meghaltak 1954-ben egy kótaji lakos magához vette és örökbe fogadta. öten maradtunk árván, a másik három testvéremmel tudunk egymásról, de mindannyian szeretnénk tudni húgunkról is. Eddig nem akartuk megzavarni lelkét, de most már elég nagy ahhoz, hogy megtudja az igazságot. Kérem, ha tudnak róla, legalább annyit írjanak, hogy milyen sora van. Nagy Lászlóné, óvónő. Mátészalka, 3. sz. Óvoda. . . . unokatestvéremet, Dósa Pált, édesanyja neve Poharancki Mária. Dósa Pál 1904-ben Abádszalókon született. Kérem, ha valaki tud róla, értesítsen, özv. Radonszky Józsefné, Kiskunfélegyháza, Szőlő u. 133. címen. ... Imre Gézát, aki Budapesten (Kőbányán) a Kada utcai iskolába járt, s a Rádió felhívása alapján fogadtuk magunkhoz Veszprém-külsőre a vakáció idejére a félárva fiút. Kérem, ha valaki tud róla, értesítsen, hogy újra találkozhassunk, vele. Bánsági János nyugdíjas, Illés", Árpád dűlő 40. . . . testvéreinket, Nagy Máriát és Jánost, akik Cegléden születtek, sajnos az évszámot nem tudjuk. Kérjük, ha valaki tud róluk, értesítsen. Nagy József, Sárvár: Vöröshadsereg út 11. címen. A KÉPES ÚJSÁG KÖNYVESPOLCA Nagy István: Ki a sánc alól (magyar—román közös kiadás). Az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja önéletrajzi regényének második kötetében az 1918-tól 28-ig terjedő évtizedet rajzolja meg. Nagy jelentőségű ez a visszaemlékezés, mert nyomon követhetjük Nagy István személyiségének kibontakozását, azt a folyamatot, amelyben a romániai munkásmozgalom aktív harcosává, az itteni magyar nyelvű irodalom egyik legkitűnőbb művelőjévé lett. Az író őszintén néz szembe élete minden epizódjával, még botlásaival is, s mindez magas írói szinten jelentkezik könyvében. Granasztói Pál: Múló világom (Magvető). Az építészként, Budapest szerelmeseként és íróként egyaránt számon tartott szerző ebben a könyvében az előző munkájában megkezdett Naplót folytatja tovább. Mostani könyvében olvasói és zenei élményeiről ad számot, feldezi néhány európai nagyváros hangulatát. A könyv befejező részében íróvá érését, barátokkal és értő kritikusokkal szövődött kapcsolatait mondja el. John Ball: Forró éjszaka (Európa). Az Egyesült Államok faji problémáira világít rá a könyv, izgalmasan, hitelesen, jó írói eszközökkel. A Forró éjszaka úgy krimi, hogy részletes társadalomrajzot, hús-vér figurákat teremt a számos Irodalmi díjjal kitüntetett írója. Hriszto Botev: Kenyér vagy golyó (Európa). A bolgár irodalom legnagyobb alakja, sokszor emlegetik bolgár Petőfiként. A költő a bolgár nemzeti újjászületés eszmei és stílusirányainak első, zseniális összefoglalója. A most megjelent kötet érdekessége, hogy verseit kétféle tolmácsolásban is olvashatjuk, a versek fordítója Képes Géza és Nagy László költő. Gogoly: Az arckép (Magyar Helikon). A lehangoló, régi Oroszország vidéki levegőjéből, korlátolt földesurak és „holt lelkek” világából csöppen Gogoly Pétervár nyüzsgő forgatagába. Ebben a környezetben játszódik kisregénye, az Arckép. Baranyi Ferenc: Túl az éjszakán (Magvető). A népszerű költő negyedik kötete. Öt ciklust tartalmaz: Dante gyónása, Hóálmaim ."Harmadnap hajnalán, a címadó ciklus Túl az éjszakán és az utolsó: Tudósítások a Földről. A költő ebben a könyvében töprengővé vált. Meditációi sorsáról, a világról nemesebb vonalakkal s meggyőzőbb erővel rajzolják elénk költői portréját, mint eddigi Urai vallomásai. T. J.