Képes Újság, 1970. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-04 / 27. szám

Pispmim MAGYAR NÉPDALOK 12. A marosi füzes alatt... 2. Mondtam anyám, házasíts meg. Azt mondtad, hogy még ráérek. Elvették a szeretőmet, Sohase házasodok meg. 3. Édesanyám sok szép szava, Kit fogadtam, kit nem soha. Megfogadnám, de már késő. Mert az idegen az első. A Rajeczky Benjamin szerkesztésében nem­rég megjelent új magyar népzenei lemezsoro­zat második oldalán, a régi réteget bemutató dallamok között találjuk ezt a mezőségi, kö­zép-erdélyi lírai dalt. Dicséretére válik a XIV. kerületi KISZ női kamarakórusnak, hogy a „Röpülj páva” első középdöntőjében máris műsorukra tűzték. Tettük követésre méltó. A lemezeken szereplő dallamok népzenénk válo­gatott értékei és az előadásuk is mintaszerű. Aki hiteles képet akar kapni a hangzó magyar népzene gazdagságáról, nem nélkülözheti ezt a sorozatot. Nagymértékben emeli a kiadvány értékét egy négynyelvű melléklet, melyben va­­valamennyi dallam kottáját és szövegét is megtalálja a hallgató. „A marosi füzes alatt” népzenénk kivétele­sen szabályos gyöngyszeme. Rajta egyszerre több sajátosságát is megfigyelhetjük a régi magyar énekes stílusnak. A dallam vonala ereszkedő, magasan kezdődik, és fokozatosan egyre alább száll. Ezen belül is érdemes felfi­gyelni a 3. sorra, mely az előző völgy­ formájú sorokkal szemben — a belső mozgások ki­­egyenlítésére — egy domború vonalat ír le. A 4. sor hangról hangra követi a 2.-at, csak ép­pen öt hanggal lejjebb. Ez, a régi török-tatár népzenékből eredő kvintváltás, nálunk is meghonosodott. A dal hangsora az archaikus fing hangsor (jellemző lépése a két utolsó hang közötti félhang), amelyből azonban lép­­ten-nyomon kiérezni a még ősibb pentaton, azaz ötfokú eredetet. A parlandó, beszélő előadásmód soronként szabályosan ismétlődő ritmusokhoz kapcsolódik. A 3. sor itt is finom ellentét, mely az ismétlődés unalmától őrzi meg az énekest és a hallgatót. A nyolcszóta­­gos sorok tömör egyszerűséggel beszélik el a szép természeti képből áthajló bánatot. Az év­századok használatában csiszolódott népköl­tészet csak a klasszikusokhoz hasonlítható. Emlékszem, a dal 1963 februári felvételét Kodály Zoltán szótlanul hallgatta végig. Akik őt ismerték, tudják, hogy ez nála a legna­gyobb elismerés jele volt. Vikár László 1 A Kiá-Ot,­­ (mID ■djJk., Vclav Jvkk cdp) Ak-c ö­tbérc iszú­­k f 12 Mások nevelték fel Tisztelt Képes Újság! Sajnos, én ismerem a szülei­met, de ők nem is sejtik, hogy én merre vagyok, ők a könnyű életet kedvelők közé tartoznak. Mások nevelték fel, s nem is ér­dekli szüleimet, hogy hol és ho­gyan is élek. Szeretném ezért elmondani az édesanyáknak ez­zel kapcsolatos érzelmeimet. Anyákhoz! Ha az élet legdrágább kincsét ajándékozza neked, úgy őrizd ezt a kincset, mint az életed! Ne dobd őt az út porába, hogy szü­letett, nem az ő hibája. Ne törj gyermeki szíveket, mert e be­tegségből kigyógyulni nem le­het. E kincs megőrzése legne­mesebb, legszebb cselekedet, en­nél szebbet kívánni nem lehet. Milyen kegyetlen az, ki e kin­cset eldobja, kit nem boldogít gyermeke mosolya. Miből van a szívetek? Acélból? Mely nem lágyul meg gyermeke szavától. Tudjátok, mennyi bánat, fáj­dalom otthona egy árva gyer­meki szív? Tudjátok, hogy ezt sosem lehet megbocsátani? A gyermeki szívek meleg szeretet­re vágynak, és ezt csak ti nyújt­hatjátok. Anyák, kiknek az élet a legdrágább kincsét adta, ne dobjátok e kincset soha az út porába!!! Csillag Ilona Győr Nem tűnt el Kedves Szerkesztőség! A Képes Újság május 9-i 19. számában „Eltűnt” címmel kö­zölt panaszt megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a So­­mogyházságy postahivatalban február 2-án feladott B 291.705 tagszámú, 200,5 forint érték­­nyilvánítású csomag a címzés hiányos felerősítése következté­ben február 3-án már cím és ragszám nélkül érkezett a Bu­dapest 70. sz. postahivatal cso­magnyomozójába. A csomagot haladéktalanul felbontották, ab­ban azonban — a Posta ismé­telt tanácsa és figyelmeztetése ellenére — címmásolatot nem találtak. A csomagban nem volt semmi olyan adat, aminek alap­ján akár a feladó, akár a cím­zett vagy a felvevő postahivatal megállapítható lett volna. A csomagban talált húsárukat a vonatkozó közegészségügyi ren­delkezéseknek megfelelően még a csomag beérkezésének napján át kellett adni a Húsvizsgáló Állomásnak. A csomagban ta­lálható romlandó árukat nyil­vános árverésen értékesítették, a tárolható árukat pedig a szál­lítólevél beérkezte után a bur­kolattal együtt elküldték a cím­zettnek, s ugyanígy továbbítot­ták a húsáruért befolyt összeget is. A csomag tehát „Nem tűnt el”, a panasz tárgyát képező körülményekre kizárólag a cím­irat hiányos felerősítése és a címmásolat hiánya adott okot. Darabos Sándor az igazgatóság vezetőjének helyettese Budapesti Postaigazgatóság Csokonai Lillája Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném a mellékelt képeslapon bemutatni Dunaalmás nevezetessé­geit: a község főterén látható Cso­­konai-szobrot, a hegyoldali kis teme­tőben lévő Lilla sírját, valamint Du­naalmás híres kénes strandját. A napokban fejeződött be Duna­almás Csokonai Kultúrotthonának felújítása, amelyben Lilla emlékmú­zeumot szeretnénk berendezni. Sike­rült néhány új anyagot összegyűjte­ni, amellyel méltán kívánjuk meg­őrizni Csokonai és Lilla poétikus kapcsolatának emlékét. Ezek között­­ van Domby Márton könyve 1817-ből, Csokonai Vitéz Mihály élete címmel, majd Csokonai barátjának, Édes Gergelynek „Ifjú enyelgései” máso­dik kiadása 1803-ból. Csokonai mű­vei régi kiadásban, néhány relikvia Lilla hagyatékából, fotókópiák a köl­tő műveiből, valamint a leghíresebb anyakönyvi bejegyzés 1844-ből, amelyben Vajda Juliannát második házassága alkalmából „Csokonai Lil­lájának” jegyezték be a matricujába. # Dr. Ferenczy Miklós körzeti orvos. Dunaalmás Keresem... . . . édesapámat, Reményi Feren­cet, aki tudomásom szerint Fejér megyében született 1912-ben. Úgy tu­dom, hogy második házasságából 1949—50-ben született egy Ildikó nevű kislánya. Kérem, aki tud róla, érte­sítsen. Reményi Ferenc, Kecskemét, Erzsébet krt. 36. címen. . . . húgomat, Ruscsák Katalint, aki 1953-ban született, s mikor szü­leink meghaltak 1954-ben egy kótaji lakos magához vette és örökbe fo­gadta. öten maradtunk árván, a má­sik három testvéremmel tudunk egy­másról, de mindannyian szeretnénk tudni húgunkról is. Eddig nem akar­tuk megzavarni lelkét, de most már elég nagy ahhoz, hogy megtudja az igazságot. Kérem, ha tudnak róla, legalább annyit írjanak, hogy milyen sora van. Nagy Lászlóné, óvónő. Má­tészalka, 3. sz. Óvoda. . . . unokatestvéremet, Dósa Pált, édesanyja neve Poharancki Mária. Dósa Pál 1904-ben Abádszalókon született. Kérem, ha valaki tud róla, értesítsen, özv. Radonszky Józsefné, Kiskunfélegyháza, Szőlő u. 13­3. cí­men. ... Imre Gézát, aki Budapesten (Kőbányán) a Kada utcai iskolába járt, s a Rádió felhívása alapján fo­gadtuk magunkhoz Veszprém-külső­­re a vakáció idejére a félárva fiút. Kérem, ha valaki tud róla, értesít­sen, hogy újra találkozhassunk, vele. Bánsági János nyugdíjas, Illés", Ár­pád dűlő 40. . . . testvéreinket, Nagy Máriát és Jánost, akik Cegléden születtek, saj­nos az évszámot nem tudjuk. Kér­jük, ha valaki tud róluk, értesítsen. Nagy József, Sárvár: Vöröshadsereg út 11. címen. A KÉPES ÚJSÁG KÖNYVESPOLCA Nagy István: Ki a sánc alól (magyar—román közös kiadás). Az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja önéletrajzi regényének második köteté­ben az 1918-tól 28-ig terjedő évtizedet rajzolja meg. Nagy jelentőségű ez a visszaemlékezés, mert nyomon követhetjük Nagy István személyi­ségének kibontakozását, azt a folyamatot, amely­ben a romániai munkásmozgalom aktív harcosá­vá, az itteni magyar nyelvű irodalom egyik leg­kitűnőbb művelőjévé lett. Az író őszintén néz szembe élete minden epizódjával, még botlásai­val is, s mindez magas írói szinten jelentkezik könyvében. Granasztói Pál: Múló világom (Magvető). Az építészként, Budapest szerelmeseként és íróként egyaránt számon tartott szerző ebben a könyvében az előző munkájában megkezdett Naplót folytatja tovább. Mostani könyvében ol­vasói és zenei élményeiről ad számot, feldezi né­hány európai nagyváros hangulatát. A könyv be­fejező részében íróvá érését, barátokkal és értő kritikusokkal szövődött kapcsolatait mondja el. John Ball: Forró éjszaka (Európa). Az Egyesült Államok faji problémáira világít rá a könyv, izgalmasan, hitelesen, jó írói eszkö­zökkel. A Forró éjszaka úgy krimi, hogy részle­tes társadalomrajzot, hús-vér figurákat teremt a számos Irodalmi díjjal kitüntetett írója. Hriszto Botev: Kenyér vagy golyó (Európa). A bolgár irodalom legnagyobb alakja, sokszor emlegetik bolgár Petőfiként. A költő a bolgár nemzeti újjászületés eszmei és stílusirányainak első, zseniális összefoglalója. A most megjelent kötet érdekessége, hogy verseit kétféle tolmácso­lásban is olvashatjuk, a versek fordítója Képes Géza és Nagy László költő. Gogoly: Az arckép (Magyar Helikon). A lehangoló, régi Oroszország vidéki levegőjé­ből, korlátolt földesurak és „holt lelkek” vilá­gából csöppen Gogoly Pétervár nyüzsgő forga­tagába. Ebben a környezetben játszódik kisre­génye, az Arckép. Baranyi Ferenc: Túl az éjszakán (Magvető). A népszerű költő negyedik kötete. Öt ciklust tartalmaz: Dante gyónása, Hóálmaim ."Harmadnap hajnalán, a címadó ciklus Túl az éjszakán és az utolsó: Tudósítások a Földről. A költő ebben a könyvében töprengővé vált. Meditációi sorsáról, a világról nemesebb vonalakkal s meggyőzőbb erővel rajzolják elénk költői portréját, mint ed­digi Urai vallomásai. T. J.

Next