Képes Újság, 1986. július-december (27. évfolyam, 28-52. szám)

1986-07-26 / 30. szám

KAQYyjIAu Haiti___________________ Sámánok és papok viaskodása Az új rendszer rendőrsége sortűzzel válaszolt a tüntetők követelé­seire Gyilkosságok, tüntetések, sztrájkok: a karib-tengeri Haiti a véres kezű Jean-Claude Duva­­lier diktátor februári elűzése óta sem akar megnyugodni. A nép­harag most elsősorban azok el­len irányul, akik a kormány­zatban úgy tesznek, mintha a népi mozgalom már minden cél­ját elérte volna, s fölöslegesek a további változások. Igaz, a kommunista párt, a szakszer­vezetek, a sajtó és a televízió új működési lehetőségeket kapott, de a hatmilliós országban csak ötszáz orvos van, és változatla­nul nagy tömegek nyomorog­nak, sok a munkanélküli. Nagyon is érthető, hogy a két Duvalier, akiket a haitiak csak „Papa Doc” és „Baby Doc” né­ven emlegetnek, három évtize­des terroruralma után a sziget­­ország lakossága nem akarja el­fogadni a diktátorok egykori tá­mogatóinak jelenlétét a kor­mányban. A Duvalier „hagyo­mányok” teljes felszámolását kívánják, és ezt heves tünteté­sek során juttatják kifejezés­re. Az április végi, a diktatúra bukása utáni legnagyobb tilta­kozó megmozdulás során a rendőrség vérfürdőt rendezett a fővárosban, Port-au-Prince­­ban. Mintegy tízezer ember vo­nult fel, hogy megemlékezzék „Papa Doc” terrorszervezete 1973-as tömegmészárlásának ál­dozatairól. Regala belügymi­niszter tűzparancsot adott ki, és a rendőrsortűz nyolc ember éle­tét kioltotta. A megoldatlan gazdasági gondok és a „dava­­lierizmus” továbbélése a jelen­legi elégedetlenségeknek csupán egyik oka. A másik el nem ha­nyagolható feszültségforrás a vallási ellentétek kiéleződése. A lakosság hatvan százaléka ugyanis változatlanul az Afri­kából behurcolt négerek ősi vallásának, a voodoo mitológia rémeinek, a zombiknak hódol, akikkel szemben — a néphit szerint — az emberi erő tehe­tetlen . . . Nem véletlen, hogy az elnyomó rendszer elterjesztette, hogy „Papa Doc és Baby Doc” legfőbb támaszai, a gyermekeket is legyilkoló, napszemüveges fontonok is tulajdonképpen zombik. Az egykori rabszolgák utódai között a Haitin tevékenykedő katolikus egyház és az Észak- Amerikából betelepült protes­táns szekták hittérítő munkája sem volt eredménytelen. Mai ténykedésükről most nem sok jót ír a világsajtó. Legutóbb például a hamburgi Der Spiegel arról számolt be, hogy egyes protestáns és katolikus papok vezetésével irtóhadjárat indult a voodoo-kultusz ellen, azzal, hogy a „sátán művét, a nemzeti átkot” teljesen meg kell semmi­síteni ... Az effajta prédikációkat (a rádióban is elhangzanak) gyak­ran erőszakoskodások követik, melyek során az ősi vallást kö­vetők közül eddig mintegy szá­zat lemészároltak vagy megéget­tek. A nagyrészt babonára épü­lő voodoo-hiedelemvilág elleni katolikus-protestáns támadás időpontját különben jól válasz­tották meg, mivelhogy a gyűlölt Duvalier-családot is szoros szá­lak fűzték a voodoo-klérushoz, amely besúgó munkát is végzett a diktátorok számára. Az új kormányzat Henry Namphy tábornokkal az élen nem tesz egyelőre semmit a ke­resztény túlkapások ellen. Ép­pen elég gondja van amúgy is, hiszen a diktatúra bukása óta eltelt négy és fél év alatt sem tudta hatalmát kellőképpen megszilárdítani, s javítani a la­kosság életkörülményeit. A val­lási ellentétek csökkenésére sincs sok kilátás. Az új alkot­mány kidolgozását végző bi­zottság tagjai közt például meg­találhatók a katolikus és a pro­testáns lelkészek, de nincs kö­zöttük egyetlen voodoo-pap (sá­mán) sem, holott a nincstelenek egyes rétegeiben népszerűségük vitathatatlan. Érni Péter Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat és Archívum Nam­phy tábornok, A haiti h­alálosztagok, a Tontons Macoutes egyik volt parancsnokának letartóztatása a haiti kormány vezetője Port-au-Prince-ban, a Duvalier-rendszer bukása után

Next