Kereskedelmi Értesítő, 1967 (60. évfolyam, 2-31. szám)

1967-01-10 / 2. szám

6 — 1967. január 10. KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 2. szám. Elnökségével egyetértésben — a következők szerint módosítom: A) Az utasítás I. fejezete helyébe a következő rendel­kezés lép: Magasabb vezetőállású dolgozók premizálása 1. A vállalat igazgatójának, áruforgalom vezetőjének és főkönyvelőjének, továbbá a 114/1965. (K. É. 37.) Bk. M. számú utasítás alapján szervezett kereskedelmi nagy­­vállalat és tröszt vezérigazgatójának, kereskedelmi igazgatójának és igazgató-főkönyvelőjének (továb­biakban: magasabb vezetőállásúak) prémiumfeladata és prémiumának mértéke: a) a 89/1966. (K. É. 36.) Bk. M. számú utasítással módosított 2/1966 (K. É. 1.) Bk. M. számú utasítás alapján helyesbített báziseredmény (továbbiakban:­ bázis) eléréséért alapbérük 6%-a, b) minden egy napi munkabérnek megfelelő többlet­­ér­dekeltség eléréséért — de legfeljebb 18 napi munkabérnek megfelelő többletérdekeltségért — alapbérüknek további 1,4%-a. 2. A csökkentett összegű alapérdekeltségben részesülő vállalatoknál a magasabb vezetőállásúak prémiumá­­nak mértékét az irányítószerv vezetője­­az éves mér­legbeszámoló értékelése után, a vállalati össztevé­­kenység elemzése alapján határozza meg. A prémium mértéke azonban a vezetőállásúak éves alapbérének 6%-át nem haladhatja meg. 3. A magasabb vezetőállásúak elszámolható prémiumát a) meg kell vonni — halálos vagy csonkulásos baleset esetén, ha a vállalat felelőssége megállapítható, az igazgató­tól (Vezérigazgatótól), továbbá a baleset be­következéséért felelős magasabb vezetőállású dolgozótól. Az irányítószerv vezetője a baleset bekövetkezésében vétlen igazgatót (vezérigaz­gatót) a prémium megvonása alól mentesít­heti ; b) csökkenteni kell, vagy meg lehet vonni — az építőanyag-kereskedelemben a közületi szabadkeret, a Bútorértékesítő Vállalatnál a közületi terv túllépése esetén, — ha a vállalat az irányítószerv vezetőjének érté­kelése szerint a prémiumot biztosító vállalat­gazdálkodási eredményt a kereskedelempolitikai érdekek figyelmen kívül hagyásával, vagy a kereskedelmi munka színvonalának rovására érte el,­­ ha a prémium kizáró vagy csökkentő feltételek­­ között fel nem sorolt súlyosabb mulasztást kö­vet el.” 4 B) Az utasítás III/10. pontja a következők szerint módosul : ,,10/a) A munkaügyi tervben prémium címén — a magasabb vezetőállásúak éves alapbérének legfeljebb 15%-a és — a beosztottak részére az irányítószerv által megállapított keret irányozható elő. b) A vállalat munkaügyi tervében az előirányzotton felüli prémium forrása a költségvetéssel szem­ben elszámolható nyereség. c) A magasabb vezetőállásúak prémiumának terve­zésénél az 1967. január 1-i besorolás szerinti alapbérekből kell kiindulni.” C) Az utasítás 11. pontja a következő e) ponttal egé­szül ki: ,,11/e) A magasabb vezetőállásúak részére tervezett, de az eredmények alapján ki nem érdemelt prémium a következő évre nem vihető át, azt a bérköltség számlával szemben sztornírozni kell. Ezt az előírást már az 1960. évi prémiumalap-számla lezárásakor is érvényesíteni kell.” A belkereskedelmi miniszter 4/1967. (K. E. 2) Bk. M. számú utasítása a bolti kiskereskedelem hálózati dolgozóinak jutalékrendszeréről A kiskereskedelmi vállalatok bolthálózatának túlnyomó részében rendszeresített alapbérrel kombinált jutalék­­rendszer nem ösztönöz eléggé a kereskedelmi munka színvonalának javítására, a forgalom és az egy főre jutó forgalom emelésére. Ezért a termelékenységhez jobban igazodó bérezési módszerek kidolgozása vált indokolttá, amely egyúttal biztosítja, hogy az átlagkereset emelke­dése a termelékenység növekedését megközelítse, de a termelékenység növekedése a kereseti színvonal emel­kedését meghaladja. Jelen utasítás alapján a vállalatok három jutalékrend­szer közül választhatnak aszerint, hogy figyelemmel a helyi adottságokra — az áruellátás, — a kereskedelmi munka színvonalának javítása, — a bérgazdálkodás és — az átlagkereset alakulása szempontjából melyik felel meg a legjobban. A jelen utasításban szabályozott módszerek alkalmazásával min­den 1%-os termelékenységnövekedéssel a tiszta jutalék­­rendszernél 0,5%-os, a csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendsz­ernél 0,3—0,5%-os, az alapbérrel kombinált jutalékrendszernél pedig 0,2—0,3%-os átlagkeresetemel­kedés jár. Az előbbi elvek érvényesítése érdekében a boltok és áruházi osztályok (továbbiakban: boltok) dolgozóinak jutalékrendszerét — a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezetének E­­­lökségével egyetértésben — a következők szerint szabályozom: I. A JUTALÉKRENDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE 1. a) A 7/1966. (K. E. 2.) Bk. M. számú utasítás 1. számú mellékletének 1—16., 18—34. és 42—43. jelzőszámú mun­kaköreiben foglalkoztatott hálózati dolgozók anyagi érde­keltségét — a b) pontban felsoroltak kivételével — a jelen utasításban szabályozott jutalékrendszerek egyikével kell biztosítani. b) Nem alkalmazhatók a jelen utasítás rendelkezései — a dohányboltok, — a vásározó részlegek, — a kizárólag közületeket kiszolgáló boltok, — a tanboltok és — az áruraktárak prémiumátalányban részesítendő dolgozóinak bérezésénél. 2. a) Annak eldöntését, hogy az egyes boltokban — tiszta jutalékrendszert, — alapbérrel kombinált jutalékrendszert, vagy — csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszert és e bérrendszerek keretein belül árbevételre, vagy mennyiségre épülő, illetőleg csoportos vagy egyéni elszá­molást alkalmaznak — a 2 pont b) és c) alpontokban fog­lalt kivételektől eltekintve — vállalati jogkörbe utalom. b) Azokban a boltokban, ahol legalább 12 havi bázis­adat (új bolt, önkiszolgálásra való átállás, profilváltozás stb. miatt) még nem áll rendelkezésre, általában csak az árbevételre épített, alapbérrel kombinált jutalékrendszer b) Jelen nyitás 1967. január hó 1. napjával lép hatályba. Egyidejűleg a 4/1966. (K. É. 1.) Bk. M. számú utasítás I. fejezete, a II. fejezet 6/c. pontja, továbbá a III. fejezet 10. pontja hatályát veszti. (Előadó: Kovács Erzsébet, telefon: 188—970). Sebes Sándor s. k. a miniszter első helyettese

Next