Kereskedelmi Szakoktatás, 1922. szeptember – 1923. március (28-30. évfolyam, 1-2. szám)
1922-09-30 / 1. szám
3 XXVIII—XXX. évf. KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS Felette sajnáljuk, hogy egyesületünk jelenlegi gyarló anyagi viszonyai nem engedik meg azt, hogy folyóiratunk a megszokott régi formában és az ismert bő tartalommal jelenjék meg. Mindössze egy ívet adhatunk csak ez alkalommal. Ez az egy ív magában foglalja a legszükségesebb közlendőket: a magas kormányhoz felterjesztett memorandumot, közel három év krónikáját, valamint az egyéb szükséges közleményeket. A lemondott Jablonkay Géza dr. helyett a szerkesztést elnöki megbízásból Laurentzy Vilmos dr. alelnök és Acsay Ferenc dr. főtitkár vállalták. Újabb számot csak akkor adhatunk, ha az összes, iskolafenntartók, iskolák és kurtársak lelkesen felkarolják folyóiratunk ügyét. Az az ideális érdekközösség, amely a „Kereskedelmi Szakoktatás“ révén is harminc esztendő óta szorosan kapcsolta össze a hazai kereskedelmi iskolák tanárságát, bizonyára kedves folyóiratunk buzgó támogatására fogja ösztönözni mindazokat, akik a magyar nemzeti kultúra egyik legfontosabb ágazatának, a kereskedelmi szakoktatásnak jövőjét biztosítani óhajtják. Trautmann Henrik. ♦> Emlékirat a tanterv módosítása és a tanárság sérelmei tárgyában. A választmány megbízásából írta: Dr. Laurentzy Vilmos. Nagyméltóságú Miniszter Úr! A kereskedelmi iskolai tanárság több évtizedes küzdelmének eredménye gyanánt végre elérte, hogy a kereskedelmi iskola teljesen kiépített, négyéves középiskolává lett. Ezen őszinte és nagy örömünket azonban megzavarja azon körülmény, hogy az új tantervnek elvi s így természetesen végrehajtási részében is oly intézkedések vetettek fel, amelyek a különben szép kultúrpolitikai és pedhagógiai elgondolásoknak nagy kárára válnak és a tantervnek a való életbe sikeres átültetését súlyos mértékben gátolják. És azért anélkül, hogy az új tantervnek egész felépítését és lényegét érinteni akarnék, bátrak vagyunk Nagyméltóságod szíves figyelmét az alant felsorolandó mozzanatokra felhívni. Meg vagyunk arról győződve, hogy ezen hibák egyszerű adminisztratív intézkedéseikkel könnyen és rövid úton megszüntethetők. Így a tanterv, megszabadulván hátrányos intézkedéseitől, akalmassá vélik arra, hogy hivatását azon fontos közoktatásügyi ágazatban, melyen államunk jövő felépítésének gondolata nyugszik, tehát a közgazdaságiban, sikeresen teljesítse. Azon legudvariasabb és tiszteletteljes kéréssel fordulunk tehát Nagyméltóságodhoz, legyen kegyes ezen felterjesztésünket jóakaratú érdeklődéssel fogadni. A benne foglaltakat szíves mérlegelés tárgyává téve, oly intézkedéseket elrendelni, amelyek a kereske