Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)
K
sora, 1903 január 4., ev. Atyja : K. Ödön, anyja : Freyler Terézia. Régi kun eredetű család sarja. A család kimagasló tagja volt K. István, aki Báthory Zsigmond követe volt Perzsiában, ott is halt meg. Középiskoláit a pápai ref. főgimn.-ban végezte, majd a ref. főiskola növendéke lett. A Filmművészeti Akadémia rendezőszakát 1929-ben végezte el. Fiatal kora óta művészi, néprajzi, valamint magyar néprokonsági (turáni) kérdésekkel foglalkozik s különösen a filmes filmművészeti kérdések szakértője. Egy időben a Színház és Film c. lapnak szerkesztője volt. Krassói művészi álnéven írt cikkei és tanulmányai komoly művészi és irodalmi készségről tesznek tanúságot. A „Szittya“ írók és Művészek Együttese ig. tagja. Egyik főszervezője az alakulóban levő Magy. Mandsukuói Keresk. Kamarának. Németül, törökül és románul is beszél. L. , Bp., XIV., Megyeri út 11. Tel. : 422—064. Kakulay Károly, mérnök, törv. széki hites szakértő. Szül.: Nagykikinda, 1863 jan. 8., r. k. Atyja : K. Károly v. brassóvm.-i kir. tanfelügyelő. Temesvárott érettségizett, majd Bp.-en gépészmérnöki okl.-et szerzett. Mérnöki pályafutását a MÁV kötelékében kezdte meg, majd a pozsonyi villamos vasút, később pedig a budafoki helyiérdekű vasút ig.-ja lett. 1907— 1914-ig a R.-T. Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára h. ig.-ja, 1914-től magánmérnöki prakszist folytatott és bányavállalkozó volt. 1928— 1933-ig a BESZKÁRT-nál töltött be ig. állást, 1933-ban ismét mint magánmérnök működött és működik jelenleg is. A Magy. Mérnöki Kamara tagja, a Gyárosok és Gyárigazgatók Klubjának vál. tagja. Mint a szfőv. törv. hat. biz. tagja, tagja volt az Elektromos Művek ig.-nak és a közlekedési bit.-nak. A villamosvasutakra vonatkozó ügyek kiváló szakértője, a közúti elektromos vasútakról írt szakmunkájával a Magy. Mérnök és Építészegylet nagydíját nyerte el. Többször járt külföldön, Németországban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban és Svájcban, ahol a villamosvasutakat és egyéb mérnöki berendezéseket tanulmányozta. Németül is beszél. L. , Bp., XI., Budafoki út 81. Tel: 269—246. Kala Ferenc, nemes, ny. körjegyző, földbirtokos. Szül. : Kopócsapáti, 1889 jún. 28., ref. A család elődei közül György kapott nemességet 1681-ben. Az eredeti nemesi levelet Kala Zsigmond ny. tb. szolgabíró őrzi Debrecenben. Atyja : néhai K. Tamás, anyja : néhai lászlófalvi Eördögh Mária. A késmárki gimn.-ban érettségizett, majd jegyzőgyakornok lett. 1911- ben kitüntetéssel szerezte meg a jegyzői okr.-et Kassán. Az önkéntesi év leszolgálása után mint hadapródőrmester szerelt le. 1912-ben Kopócsapáti segédjegyzőjének, három év múltán pedig körjegyzőjének választották meg. 1940 január elején saját kérelmére nyugdíjazták. A megyei és községi életben tevékeny részt vett, most birtokán gazdálkodik. L. : Nyírmada, Kálvin-tér 5. Kala István Tibor, nemes, színész, rendező. Szül. : Nagyvárad, 1904 jún. 9., ref. Régi nemes ref. család leszármazottja. Atyja: K. István, anyja : Millye Jolán. Középisk. és a felsőkeresk. iskolát 1923-ban Nagyváradon végezte. Bp.-en érettségizett, majd az Orsz. Színészegyes, színiiskolájába iratkozott be, ahol 1926-ban megszerezte a színészokl.-et. A Városi Színháznál kapott szerződést, ahol 1929-ig játszott. A következő évben Párisban a Sorbonne hallgatója lett, ahol két éven át folytatott tanulmányokat, de a Paramount filmgyár párisi kirendeltségénél dolgozott különféle minőségben. 1933-ban a franciaországi „Magyar Egyes. Szöv.“-nek szervezetén belül megalapította a párisi Magyar Színházat, melyet mint rendező három éven keresztül vezetett. Kulturális működésének ebben az időszakában hasznos baráti kapcsolatokat szerzett a vezető francia színészkörökkel és egyesületekkel. 1935- ben tért haza. Bp.-en telepedett le és azóta különböző színházakban és a rádiónál fejt ki színészi és rendezői tevékenységet. Az „Első magyar bábszínjáték“ előkészítésének munkálataiban, mint rendező vesz részt. Számos társadalmi művész egyes, tagja, 1933-ban jegyzője, 1934-ben pedig főtitkára volt a „Párisi Kölcsönösen Segélyző Egyl.-nek“. A Nemzeti Radikális Pártnak 1936-ban ugyancsak titkára volt, vál. tagja az újjáalakított Bartha Miklós Társ.-nak. Több tanulmánya jelent meg a „Szinészujság“-ban. Beszél franciául is. L., Bp., III., Farkastorki-út 50/1. Kalándy Imre, vitéz, nyug. altábornagy. Szül.: Székesfehérvár, 1878. A főgimn. és hadapródiskola elvégzése után 1896-ban tisztté avatták és szolgálatát a cs. és kir. 44. gyalogezrednél kezdte meg, onnan rövidesen a vezérkarhoz osztották be, ahol három évig szolgált. Mint százados, majd őrnagy részt vett a világháborúban, majdnem minden fronton harcolt, ötvenegy hónapig tartó frontszolgálata alatt. A monarchia összeomlása után részt vett a Nemzeti Hadsereg megteremtésének munkálataiban s a Honvédelmi Minisztérium kiképzési osztályában fejtette ki tevékenységét. Később a budapesti 1. gy.-e. parancsnokává nevezték ki, majd 1933-ban mint altábornagy vonult nyugalomba. Vezető szerepe volt fiatalabb korában a sportéletben. Az ökölvívás és atlétika terén igen értékes tevékenységet fejtett ki. Elnökségi tagja a Magy. Atlétikai Szöv.-nek, társelnöke a Magy. Ökölvívók Szöv.nek. A sport terén szerzett érdemeit felsőbb helyről is méltányolták és a kultuszminiszter kinevezte az Orsz. Testnevelési Tanács és a Testnevelési Főisk. tanácstagjává. A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal, a III. o. Magyar Érdemkereszt, a Lipót-rend, a Vaskoronarend, a tiszti arany vitézségi érem, ismételten a III. o. érdemkereszt, az ezüst és bronz érdemérem és a seb. érem tulajd. L., Bp., XIV., Gyarmat u. 34. Kalász Benedek, ny. szföv. polgári iskolai c. ig.tanár. Szül. : Obéba, 1875 jan. 21.