Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)

M

Misángyi Ottó dr. 706 Miskolczy Ágost dr. jegyzővé, 1922-ben vm.-i főjegyzővé válasz­tották. A világháborúban az orosz és román fronton harcolt, század és zszljparancsnoki minő­ségben. Megkapta a Signum Laudist. A „Zem­plén“ és,,Rákócziföldje" c. lapoknak hosszú időn át a felelős szerkesztője volt. A háború utáni nehéz időkben Sátoraljaújhelyen meg­szervezte a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalt és e nemzetvédelmi intézményt hosszú időn át irányította. A háború előtti időkben tevékeny részt vett a város sportéletében. A Sátoraljaújhelyi Atlétikai Club lelkes párt­fogója volt. Az ő buzgólkodására épültek fel az első tenniszpályák a városban. Beszél: németül. L. : Sátoraljaújhely, Mussolini-tér 4. Misángyi Ottó dr., a Testnevelési Főiskola tanára, az Orsz. Testnevelési Tanács, a Magy. Atlétikai Szöv. és számtalan más sportegyesület testület és intézmény vezetőségének tagja. Szül.­­ Pécs, 1895., r. k. A középisk. elvégzése után Bp.-en lett magántisztviselő. 1914-ben hadba­­vonult és a kárpáti harcokban orosz hadifog­ságba jutott. Hosszú éveket töltött a szibériai fogolytáborokban és csak a háború vége után sikerült hazajutnia. Még a háború előtt komoly sikerekkel szereplő aktív sportember volt, a háború után pedig erőteljesen kapcsolódott be a magyar sport talpraállítására irányuló munkába. Vállalta egyesületének, a Ferenc­városi Torna Club atlétáinak vezetését, részt vett a Magy. Atlétikai Szöv. és az Orsz. Test­­nevelési Tanács munkájában és nagy hozzá­értéssel és különleges szaktudással kapcsoló­dott bele a magyar sportnak az olimpiai ver­senyeken való sikeres szereplésének előkészí­tésére. Amikor a Testnevelési Főiskolát meg­szervezték, tagja lett a hármas vezetőbiz.-nak és jelenleg is tanára a főiskolának. Tíz éven át volt az ország sportügyeinek orsz. szakfel­ügyelője, majd az OTT szakelőadója és főtitkára. Külföldön is rendszeresen képviseli a magyar sport érdekeit a nemzetközi sportkongresszu­sokon, tagja a Nemzetközi Atléta Szöv. európa­­biz.-nak, az olimpiai játékok versenybiz.-nak is. Széleskörű sportírói munkásságot is végez, számtalan kisebb-nagyobb szakcikke és tanul­mánya jelenik meg rendszeresen a hazai és kül­földi szaklapokban. Egyike a legnépszerűbb és külföldön is legismertebb magyar sport­­vezéreknek. Önálló munkái: Az újkori atlé­tikai története, Testnevelés Angliában, A test­nevelés jelentősége a közművelődésben, Atlé­tikai sportenciklopédia, Az időmérés az atlé­tikában stb. L. , Bp., I., Enyedi­ u. 7. Tel.: — Misángyi Vilmos dr., műegyetemi nyilv. r. tanár, a Mechanikai Technológiai tanszék igazgatója, a kir. Kúria szabadalmi ülnöke, a polg. Signum Laudis tulajdonosa. Szül. : Pécs, 1889, r. k. Pécsett végezte a középiskolát, utána a bp.-i Műegyetemen gépészmérnöki okl.-et szerzett, majd műszaki doktorrá avat­ták. Tanulmányai befejezése után a mecha­nikai-technológiai tanszéken kezdte meg pálya­futását, tanársegéd, majd adjunktus volt és Rejtő Sándor tanár vezetése alatt végzett kutatómunkát. Gyakorlati képzettségét a MÁV- műhely szolgálatában szerezte meg. 1911-ben a MÁV igazgatóságához került, 1916-tól öt éven át a kereskedelmi iskolai tanárképző Intézet tanára volt. 1924-ig állott a MÁV szol­gálatában mint főfelügyelő, akkor a Műegye­temen a mechanikai technológia nyilv. 1. taná­rává és a Mechanikai és Technológiai Intézet vezetőjévé nevezték ki. Több alkalommal kép­viselte Magyarországot az anyagvizsgálók nem­zetközi kongresszusain, 1909-ben Koppenhágá­ban, 1912-ben New-Yorkban vett részt a nem­zetközi tanácskozásokban. Széleskörű és igen értékes szakirodalmi munkásságot végez. 1925 óta mint a Felsőoktatásügyi Egyes, főtitkára szerkeszti az egyesület közleményeit és öt éven át volt szerkesztője a Magyar Anyagvizsgálók Közlönyének. L. , Bp., IV., Váci­ u. 71. Tel.: 183—694. Mischung Konrád dr., ügyvéd. Szül.: Ora­­vicza, 1904 márc. 20., r. k. Atyja : M. András, anyja : Lauritz Katalin. Középiskolai érettségije után a szegedi Tud.­Egy.-en folytatta tanulmá­nyait, ahol jogi doktorrá avatták. Ügyvédjelölti gyakorlata után 1933-ban ügyvédi okl.-et nyert és irodát nyitott Mohácson. Mint a Volksbund ügyésze jelentős szerepet játszik a hazai német­ség társadalmi és politikai életében. Több ízben járt Ausztriában és Németországban, egy évig a thübingeni egyetemen folytatott tanulmányo­kat. Beutazta a Balkánt is. Beszél németül és románul. L.: Mohács. Miskolczy Ágost dr. koronaügyészhelyettes, igazgatója a Sol Clubnak, tiszteletbeli tagja a TESZ-nek, vál. tagja a Magy. Társadalomtudo­mányi Társaságnak és a Sajtótudományi Társa­ságnak. Szül. : Szekszárd, 1883 dec. 18., r. k. Régi magyar nemesi család sarja. Tanulmá­nyait a debreceni kollégiumban a bp.-i és kolozsvári Tud. Egy.-en végezte s jogtudo­mányi doktori oklevelet szerzett. 1906-ban a szekszárdi törvényszék joggyakornoka, 1909- ben a szabadkai törvényszéknél jegyző, majd kir. alügyész és kir. ügyész lett, 1919-ben a bp.-i ügyészséghez helyezték át, 1927-ben pedig a bp.-i ítélőtábla bírájává nevezték ki. 1930-ban kir. főügyészhelyettessé nevezték ki s a mi­niszterelnök büntetőjogi szakértőjeként mű­ködött. Mint a bp.-i kir. ügyészség és királyi főügyészség tagja, több nagyszabású politikai bűnperben képviselte a vádat. De igen fontos közéleti, társadalmi, sőt irodalmi működést is fejtett ki. Nagyszabású, általános feltűnést keltett munkáját, A modern büntetőjog kézi­könyve, amely három kötetben jelent meg, a m. kir. csendőrség hivatalos tankönyvül használja. Munkáját Pinczés Zoltán és Cziáky Ferenc dr. csendőralezredes közreműködésével írta. Jogi és politikai írói tevékenységének főműve „Szemben a forradalom arcvonalával" (Athenaeum) 1931-ben jelent meg közfeltűnést keltve. Vezér­­cikkírója volt a Budapesti Hírlapnak, értékes tanulmányokat írt a Társadalomtudomány.

Next