Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
O, Ö
Oláh Gábor tanulmányutat tett Német, Olaszországban és Ausztriában. Németül és angolul is beszél. L. : Bp. Rákóczi-út 30. Tel.: 141—450. Oláh Gábor áll. gimn.-i tanár, költő és író, a Petőfi Társaság tagja, a Tisza István Tud. Társ. vál. tagja, a Csokonai Kör alelnöke. Szül.: Debrecen, 1881 jan. 17., ref. Atyja : O. Mihály, anyja: Kovács Zsuzsánna. Középiskoláit a debreceni ref. gimn.-ban végezte. Tanári oklevelét a bp.-i Tud. Egy.-en szerezte meg. Mint tanár szülővárosában helyezkedett el, a ref. Kollégium könyvtárának volt tisztje kilenc esztendőn keresztül. Azután a debreceni reáliskola, majd az áll. gimnázium tanára lett. Sokat utazott, impressziókat gyűjtött. Kedveli a színpadi irodalmat. Egész sor kitűnő darabot irt. Darabjai megérdemelt sikert arattak. A debreceni Csokonai Színház hét művét adta elő. Regényei és egyéb művei egész könyvtárt tesz ki. Főbb művei: Az élet lobogója alatt (versek), Sámson (elbeszélő költemény), Keletiek nyugaton (útirajz), Szegény magyarok (regény), A táltosfiú (regény), írói arcképek, és Tanulmányok. Németül, franciául és latinul is beszél. L. : Debrecen, Kar u. 29. Oláh Gábor dr., orvos, az Orsz. Közegészségügyi Intézet Serológiai Osztályának vezetője. Szül.: Békés, 1889 febr. 27.,ref. Százados volt a cs. és kir. gyalogságnál. Résztvett a világháborúban, ahol megsebesült. 1921 óta ny. százados. 1923- ban a bp.-i Tud. Egy.-en orvosdoktori old.-et szerzett. 1927 aug. óta az Orsz. Közegészségügyi Intézetben működik, ahol 1932 óta a Serológiai osztály vezetője. 1934—35-ben tanulmányúton volt Rockefeller ösztöndíjjal Európa és Észak- Amerika különböző államaiban. A Wassermannreakcióról, a szamárköhögésről, veszettségről, száj- és körömfájásról, különböző orvosi szaklapokban értékes cikkei jelentek meg. Kitüntetései : a III. o. kát. érdemker. a kard.-kal, a kát. érdemérem, a seb. érem, a Károly cs.-ker. Németül, angolul és horvátul is beszél. L. , Bp., VIII., Orczy-út 42. Oláh Gusztáv ifj., az Operaház főrendezője, okl. építészmérnök. Szül. : Bp., 1901 aug. 20. Bp.-en végezte a középiskolát, utána a Műegyetemen folytatta tanulmányait és megszerezte az építészmérnöki okl.-et. Közben a Zeneművészeti Főiskolán a zongora-tanszakot is elvégezte. 1921-ben került a bp.-i Operaházhoz, mint szcenikai felügyelő, később főfelügyelő lett, 1936 óta pedig az Operaház főrendezője. Egyike a magyar színházi élet legértékesebb és legkulturáltabb munkásainak. Új technikai megoldásokkal és teljesen új elgondolások alapján rendezte át az Operaház és a Nemzeti Színház klasszikus műsorának darabjait, díszlettervei, szcenikai és technikai megoldásai és művészi elgondolásai minden egyes alkalommal külön eseményt jelentenek a magyar színpadi világban. Minden szabad idejét tanulmányok gyűjtésére használja fel, bejárta egész Európát és Afrikának nagy részét. Első döntő jelentőségű sikereit az Ember tragédiája, Háry János, Sába királynője, Varázsfuvola, Hunyadi László, valamint a Wagner-operák rendezésével aratta. L. , Bp., I., Attila u. 37. Oláh György, hírlapíró, orsz.-gyfil. képviselő, a német Sasrend középkeresztjének tulajdonosa. Szül.: Homonna, 1902., r. k. Régi zemplénmegyei nemesi családból származik, atyai nagyanyja a zemplénmegyei Kossuth-család egyik ágából való, anyai ágon pedig székely származású. Munkácson, Kassán és Sátoraljaújhelyen végezte a középiskolát. A háború után a bp.-i egyetem közgazdasági karán folytatta tanulmányait, mint egyetemi hallgató részt vett a nyugatmagyarországi harcokban. 1924-ben kezdte meg hírlapírói működését a Magyarság kötelékében, később az Új Magyarság hasábjain folytatta publicisztikai és szépirodalmi működését. Kezdettől fogva élénken kapcsolódott be a keresztény és a nemzeti gondolat jegyében folyó társadalmi és politikai mozgalmakba és írásaiban is ezek a gondolatok vezérelték. Külpolitikai vonatkozású cikkei, külföldi riportjai és politikai tudósításai feltűnést keltettek, különösen nagy érdeklődéssel fogadták a kárpátaljai rutén és szlovák vezérekkel, a román nacionalisták vezetőivel, valamint az olasz és német vezető államférfiakkal folytatott beszélgetései nyomán írott beszámolóit. Külföldi útjai során, amelyek keretében többször beutazta Német- és Lengyelországot, Romániát, Olaszországot, a balti és északi államokat, beható néprajzi politikai és társadalompolitikai tanulmányokat folytatott. Az ezekkel kapcsolatos önálló munkái és politikai tanulmányai országszerte ismertté tették nevét. Legismertebb munkái: A „Görögtűz“ c. regény, „Jajkiálltás a rutén földről", politikai tanulmány, „Hárommillió koldus“, „Lázadás a Tiszánál“ és a Hitler Adolf pályafutásáról szóló „Őrvezetőből diktátor“ c. könyve. Politikai tevékenysége még az Ébredő Magyarok Egyesületében az 1920-as esztendőkben kezdődött. Intenzívebben akkor kapcsolódott bele a politikai életbe, amikor Imrédy Béla miniszterelnök megindította a Magyar Élet Mozgalmat. 1938- ban megalapította az Egyedül Vagyunk c. nemzetpolitikai folyóiratot. 1939-ben a kapuvári kerületben a MÉP programmjával választották képviselővé. L.: Bp., I., Városmajor u. 42. Tel.: 167—752. Oláh István dr., ügyvéd. Szül.: Jászberény, 1877 dec. 23., r. k. Középisk. Jászberényben végezte, majd a bp.-i Tud. Egy.-en jogi doktorátust szerzett és ügyvédi vizsgát tett. Jászberényben nyitott ügyvédi irodát. Tagja és vál. tagja számos egyesületnek, tagja több városi biz.-nak. Jász-Nagykún-Szolnokm. tb. főügyésze, az Egyházmegyei Takarékpénztár jogtanácsosa. Részt vett a világháborúban, a szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolt. 1918-ben szerelt le mint tart. százados. Az ezüst és bronz iit. érem a kardokkal és a Károly cs.-ker.-tel tüntették ki. 500 holdas gazdaság vezetője. Németül is beszél. L. : Jászberény. Tel.: 59. 49* 771 Oláh István