A kert 1899
1899-10-01 / 19. szám - Konyhakertészet - Zádor Gyula: A savanyu káposzta
Fentemlített olyféle kertek talaját legalább is minden harmadik esztendőben, de különben is minden kertet 6—7 év eltelte után rigolozni kellene. A rigolozásnak ősszel kell történni, hogy a felületre került nyersanyag télen át megszelídüljön, az oldatlan tápanyagok oldott állapotba hozassanak és a talaj megporhanguljon. Végre nem szabad őszszel a trágyázásról sem megfeledkezni és legjobb a trágyát a talaj felásása alkalmával a földbe hozni. Őszszel lehet egészen friss trágyát is alkalmazni, mert télen át elveszti maró tulajdonságát és a talajt igen javítja. A komposzt trágyának a talaj tavaszszal való sekély felásásánál nagy szerepe van, mert a talaj mélyebb rétegeiből őszszel felhozott nyersanyagok átalakulását nagy mértékben mozdítja elő, valamint a talaj porbanyitását és átmelegedését is rendkívül elősegíti. Igen tanácsos ez alkalommal a talaj meszezése is, mert a mésznek azon tulajdonsága van, hogy a talajban levő növényi tápanyagokat könnyen felvehető állapotba hozza. A talaj ilyetén módon való előkészítése alkalmával, őszszel az egész kert alapos kitisztogatásának is meg kell történni. A lehullott levelek, minden egyéb növényi maradványok, hulladékok összegyűjtendők és vagy a komposzt közé keverendők vagy elégetendők. Ha ott hagyjuk a növényhulladékokat, nagy kárt teszünk vele, mert azok mintegy téli szállásul fognak szolgálni a legkülönbözőbb kártékony rovaroknak, férgeknek és egyéb növényi és állati élősdieknek. Egy más őszi kerti munka az, hogy a kertben található mindenféle faanyag, mely nincs helyhez szegezve, erősítve, a kertből eltávolítandó és födél alá hozandó. Ide tartoznak a borsó- és paszuly-, rózsa-, virágkarók, a kerti padok ülő deszkái, stb. Mindezen tárgyak igy még egyszer annyi ideig eltartanak. Tanácsos még őszszel a kerti utakat is megvizsgálni és kijavítani. Az utak sz.enti szegélyezések is szemügyre veendők és ha szükséges, megnyitandók, ha élő növények alkotják azokat, mert a növények tavaszig jól megfogamzanak, meggyökeresednek és akkor egészen más képet mutatnak, mintha tavaszszal ültetnénk ki azokat. Az őszi áldás mellett tehát ne feledkezzünk meg az őszi kerti munkákról sem és kellő időben kezdjünk ahhoz, mert a fáradság nem vész kárba, de őszszel jobban is ráérünk az ily munkákra, mint tavaszszal, amikor minden sürgős. Mauthner Ödön: A savanyu káposzta. A káposztát fejes állapotában száraz, hűvös helyen egy ideig lehet teleltetni, de ha azt akarjuk, hogy újig legyen asztalunkon ez a becses főzelék, akkor hordóba teszszük, vagyis besavanyítjuk. A savanyu káposzta nélkül mi, falusiak, magyar ebédet nem is képzelhetünk és annyira becsüljük, hogy jó vagy rossz minőségéből következtetünk a háziasszony gazdasszonykodására, illetőleg szakácsnői tulajdonaira. A jól besavanyított káposztát újig el lehet tartani; még augusztusban is olyan kemény, olyan ízletes, mint akárcsak őszkor, mikor elraktuk, és fenékig ép. Ahol a káposzta a hordóban meglágul, vagy éppen megpenészedik, ott az eltevésnél hibát követtek el és az eltartásnál hiányzott a gondozás. A legelső hiba a fajtakiválasztásnál szokott történni, a nem tartós, lágy természetű káposzta leghamarabb indul romlásnak, azért aki téli eltevésre termel, az kemény, tartós természetű fajtákat termeljen, aminő például a 125. ábra alatt lát