A kert 1899

1899-10-01 / 19. szám - Konyhakertészet - Zádor Gyula: A savanyu káposzta

Fentemlített olyféle kertek talaját legalább is minden harmadik esztendőben, de kü­lönben is minden kertet 6—7 év eltelte után rigolozni kellene. A rigolozásnak ősszel kell történni, hogy a felületre került nyers­anyag télen át megszelídüljön, az oldatlan tápanyagok oldott állapotba ho­zassanak és a talaj megporhanguljon. Végre nem szabad őszszel a trágyázás­ról sem megfeledkezni és legjobb a trá­gyát a talaj felásása alkalmával a földbe hozni. Őszszel lehet egészen friss trágyát is alkalmazni, mert télen át elveszti maró tulajdonságát és a talajt igen javítja. A komposzt trágyának a talaj tavaszszal való sekély felásásánál nagy szerepe van, mert a talaj mélyebb rétegeiből őszszel felhozott nyers­anyagok átalakulását nagy mértékben mozdítja elő, valamint a talaj porbanyitását és átmelegedését is rend­kívül elősegíti. Igen tanácsos ez alkalom­mal a talaj meszezése is, mert a mész­nek azon tulajdonsága van, hogy a talaj­ban levő növényi tápanyagokat könnyen felvehető állapotba hozza. A talaj ilyetén módon való előkészítése alkalmával, őszszel az egész kert alapos kitisztogatásának is meg kell történni. A lehullott levelek, minden egyéb növényi maradványok, hulladékok összegyűjtendők és vagy a komposzt közé keverendők vagy elégetendők. Ha ott hagyjuk a növényhulladékokat, nagy kárt teszünk vele, mert azok mint­egy téli szállásul fog­nak szolgálni a legkülönbözőbb kártékony rovaroknak, férgeknek és egyéb növény­i és állati élősdieknek. Egy más őszi kerti munka az, hogy a kertben található mindenféle faanyag, mely nincs helyhez szegezve, erősítve, a kert­ből eltávolítandó és födél alá hozandó. Ide tartoznak a borsó- és paszuly-, rózsa-, virágkarók, a kerti padok ülő deszkái, stb. Mindezen tárgyak igy még egyszer annyi ideig eltartanak. Tanácsos még őszszel a kerti utakat is megvizsgálni és kijavítani. Az utak sz.enti szegélyezések is szemügyre veendők és ha szükséges, megnyitandók, ha élő növé­nyek alkotják azokat, mert a növények tavaszig jól megfogamzanak, meggyökere­sednek és akkor egészen más képet mu­tatnak, mintha tavaszszal ültetnénk ki azokat. Az őszi áldás mellett tehát ne feled­kezzünk meg az őszi kerti munkákról sem és kellő időben kezdjünk ahhoz, mert a fáradság nem vész kárba, de ősz­szel jobban is ráérünk az ily munkákra, mint t­avaszszal, a­mikor minden sürgős. Mauthner Ödön: A savanyu káposzta. A káposztát fejes állapotában száraz, hűvös helyen egy ideig lehet teleltetni, de ha azt akarjuk, hogy újig legyen aszta­lunkon ez a becses főzelék, akkor hor­dóba teszszü­k, vagyis besavanyítjuk. A savanyu káposzta nélkül mi, falusiak, magyar ebédet nem is képzelhetünk és annyira becsüljük, hogy jó vagy rossz minőségéből következtetünk a háziasszony gazdasszonykodására, illetőleg szakácsnői tulajdonaira. A jól besavanyított káposztát újig el lehet tartani; még augusztusban is olyan kemény, olyan ízletes, mint akárcsak ősz­kor, mikor elraktuk, és fenékig ép. A­hol a káposzta a hordóban meglág­­ul, vagy éppen megpenészedik, ott az eltevésnél hibát követtek el és az eltartásnál hiány­zott a gondozás. A legelső hiba a fajta­kiválasztásnál szokott történni, a nem tartós, lágy ter­mészetű káposzta leghamarabb indul rom­lásnak, azért a­ki téli eltevésre termel, az kemény, tartós természetű fajtákat termel­jen, a­minő például a 125. ábra alatt lát­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék