Kertészet és Szőlészet, 1987 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1987-06-25 / 26. szám

A Szőlő és a Bor Nemzetközi Éve, 1987 A legújabb hírek A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (az OIV) Tudományos és Mű­szaki Bizottsága májusi ülésén kidolgoz­ta, majd pedig a Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a Szőlő és Bor Nemzetközi Éve római záróünnepségének program­­tervezetét. Október 26. Ünnepélyes megnyitó. 26—28. Nemzetközi Szőlészeti és Bo­rászati Kongresszus 29. Szakmai nap 31. A Világ Szőlőtermelőinek Napja, a Szőlő és a Bor Városa diplomák kiosztása, Pasteur-érmek át­adása, kulturális és folklór ünnepségek, borrendek és népi együttesek nagy fel­­­vonulása. A záróünnepség keretében tehát két nagy rendezvényre, a Nemzetközi Szőlé­szeti és Borászati Kongresszusra és a Világ Szőlőtermelőinek Napjára kerül sor. A kongresszus napirendjén a már ko­rábban ismeretetett hét témakör meg­tárgyalása szerepel. Az OIV kijelölte és felkérte a hét szekció elnökeit és elő­adóit. Minden témakört harmincperces vitaindító előadás vezet be és ehhez csatlakoznak majd az OIV által patro­nált tudományos szimpóziumok, kollok­viumok, ankétok vagy kerekasztal-kon­­ferenciák lefolyásáról szóló, azok ered­ményeit ismertető 10—10 perces francia nyelvű előadások, amelyeknek teljes szövegét a kongresszus kiadványában teszik közzé. A kongresszus iránt az egész világon igen nagy az érdeklődés. Az OIV ez ideig 16 ország (közöttük Kína) 76 tu­dományos jellegű rendezvényét patro­nálja: Anglia 1, Argentína 1, Bolívia 1, Chile 1, Dél-Afrika 2, Franciaország 21, Izrael 1, Jugoszlávia 2, Kína 1, Ma­gyarország 4, NSZK 1, Olaszország 23, Portugália 1, Spanyolország 13, Svájc 2, USA 1. A tárgy szerinti megoszlások: szőlészet 20, borászat 24, szőlő-borgaz­daság 32. Magyarország eddig elfoga­dott patronálási kérelmei. Budapest Baddhusi Borrendek 24. Nemzetközi Kongresszusa. Hajós: Szőlőtermesztés síkságon. Sárospatak: Tokaji borok történelmi származási hely megnevezése. Tokaj: Konferencia a Tokaj hegyalján folyó klónszelekció eredményeiről. * A Szőlő és a Bor Városa címre pályá­zó neves borvidékeink városai igen gaz­dag programot állítottak össze és már eddig is számos rendezvényt tartottak. Mintegy 15 körülire várható a pályázók végleges száma. Az OIV igazgatója is­mét megerősítette, hogy ez a kitűnő cím számbeli korlátozás nélkül elnyerhető, ha két feltételnek eleget tesznek: az OIV által patronált rendezvényt is tar­tanak és október 31-én az oklevelet a város képviselője személyesen veszi át. A Szőlő és a Bor Városa cím elnye­résére a pályázatokat augusztus végéig kell benyújtani, ezért igen fontos, hogy a pályázók minél előbb elnyerjék egy tudományos jellegű rendezvényük OIV patronálását. Az előírásoknak megfele­lően elkészített kérelmet a Nemzeti Bi­zottságon keresztül minél hamarabb el kell juttania a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalnak. A teljes rendezvénysorozaton való részvétel, a kongresszusi kiadványok dí­ja 500 ezer líra. Akik csak az október 31-i Világ Szőlőtermelőinek Napja ün­nepségeken vesznek részt, részvételi dí­jat nem fizetnek.* Hazai rendezvényeink egyik központi gondolata, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás ismereteinek terjesztése, szerencsésen találkozott a francia elkép­zelésekkel is. A Rennes-i egyetemen szeptember 16—17. között híres orvosok, pszichológusok, szociológusok, etnológu­sok, borászok közreműködésével Az ivás módja és az alkoholizmus­ társadalmi­antropológiai összetettsége címmel nem­zetközi kollokviumot rendeznek. Az ő meggyőződésük is az, hogy a bort étke­zéskor, családi ünnepeken, baráti talál­kozókon fogyasztók az alkoholizmus el­leni küzdelem élharcosai lesznek, mindent elkövetnek az igen káros tö­és­mény italok mértéktelen fogyasztása el­­len­ Dr. Ásvány Ákos A gyümölcsfák táplálása________ Mag­n­ézi­u­m-érzékeny­ség A talaj tápanyagkészlete, ezen keresztül a trágyázás jelentős befolyással van a termésnek nemcsak a men­­­nyiségére, hanem a minősé­gére is. Különösen az egyol­dalú (például a nitrogén vagy kálium) műtrágyázás okozhat súlyos minőségi ká­rosodást. Az alma a kiegyensúlyo­zott tápanyagellátásra na­gyon érzékeny. Ezért kívána­tos a tenyészidő alatti több­szöri levélelemzés és ennek alapján a kiegészítő lomb­trágyázás. Az almalevél elemzési adatainak normális határértékei a következők: K20: 1,5—1,8, CaO: 2—2,2, MgO: 0,4—0,5, N: 2,3—2,5%. (Ha a GaO-tartalom 1,9%­­nál, vagy a CaOrMgO arány 4-nél nagyobb, illetve ha a K20:CaO arány 0,8-nál ki­sebb, nem lép fel keserű fol­­tosság. A Golden Delicious fajtájú almásokban tapasztalták, hogy a lomblevelek éveken át erősen foltosak voltak, ami kora őszi levélhullással párosult. Az ok a magné­zium hiánya volt, mert a háromszori (május végi, jú­nius közepi és július elejei) 0,6 százalékos magnézium­­szulfátos (kkeserűsós) perme­tezés megszüntette a bajt. A növények magnézium­igénye nemcsak fajtól, ha­nem fajtától is függ. Ezen túlmenően az oltással sza­porított növények magné­ziumérzékenységét az alany is befolyásolja, azonos ne­mest feltételezve. Ezzel ma­gyarázható az a jelenség, hogy az M 4-es alanyon ne­velt Jonatán alma fiatal, gyorsan növő hajtásainak a tőhöz közelebbi (bazális) vé­gén fejlődött leveleken augusztusban magnézium­­hiány tüneteit észlelhettük (a levelek le is hullottak). Ugyanakkor és ugyanott a közepes- és magastörzsű Jo­natán fákon ilyet nem lát­tunk. Ebből az következik, hogy az M 4-es alany gyö­kérzete nem vett föl kellő mennyiségű magnéziumot, noha a talajban volt elegen­dő (20 mg/100 g). Az alma magnéziumhiá­nyának jellemző tünetei vannak. A hosszú hajtáso­kon fejlődött idősebb levele­ken a főér mentén halszálka­szerű, oválisan hosszúkás, klorotikus foltok keletkeznek, amelyek átterjedhetnek a le­vélszélekre is. A sárga (klo­rotikus) foltok hamarosan bámulni kezdenek, vöröses­­barnává, sötétbarnává vál­nak, majd elhalnak. Az ágak felkopaszodnak, az úgyneve­zett ecsetágúság tünete ala­kul ki. A magnézium hiá­nyára elsősorban a törpefák érzékenyek, gyakran az alany elégtelen Mg-felvevőképessé­­ge miatt. Az ilyen fán ter­mett alma kevés cukrot és sok satmt tartalmaz, nem zamatos és rosszul tárolható. Az őszibarack is nagyon érzékeny a magnéziumhiány­ra. A levelek szélétől kiin­dulva a fehér húsú ősziba­rack levelei vörösre, a sárga húsúaké sárgára színeződ­­nek. Az éves hajtások idő­sebb levelein sötétzöld, úgy­nevezett vízfoltok keletkez­nek, bíborvörös színeződéssel. Az őszibarack magnézium­érzékenysége szintén függ az alanytól is. Vizsgálatok sze­rint a saját alanyra oltott fáknak jobb az Mg-ellátott­­sága, mint az idegen ala­nyon állóké. (A táblázatban az őszibarack oltványok alanytól függő Mg-f­el­vételét mutatjuk be.) A magnéziumhiány orvos­lására az őszibaracknál is a 0,5 százalékos magnézium­­szulfátos (keserűsós) perme­tezést ajánljuk. Dr. Kiss A. Sándor ŐSziBARACK-OLTVÁNYOK MAGNÉZIUM-FELVÉTELE AZ ALANYTÓL FÜGGŐEN, A LEVÉLELEMZÉSEK ALAPJÁN Alany Nemes Mg % Alany Nemes Mg % Springold Springold 0.52 Loring Loring 0.65 lo*el Springold 0.46 Siberian Loring 0.39 Redhaven Redhaven 0,49 Nemcguard Loring 0,37 Bailey Redhaven 0,41 Halford Lorinq 0.36 Lovel Loring 0,34 17

Next