Kertészmérnök 14. (1972)

1972 / 1. szám

Sok a kertészmérnök ! ? A cím mögötti furcsa írásjelet a mai nézetek, viták és gyakorlati példák indo­kolják. Ugyanis van, aki meggyőződéssel állítja, hogy már évek óta szakember­­túltermelés van a mezőgazdaságban és a "diplomadömping" szaporodó elhelyezkedési gondokhoz vezet a pályakezdő szakemberek­nél. Ha nem is pontosan ilyen megfogalma­zásban, de hasonló nézetek jelentkeznek az egyetemünkön az oktatók körében folyó pártoktatás keretei között, s a hallgatók is mind gyakrabban kérdezik: gondtalan lesz-e elhelyezkedésük? Ugyanakkor sokan az előbbi nézeteket kifejező cím mögött elhelyezkedő felkiáltójelet kérdőjellé görbítik, kétségbe vonva a szakembertől-­ képzés tényét. Mind a tudománynak, mind a politikának régi szabálya, hogy az egyéni észleléseket, tapasztalatokat csak az általános jellem­zők, a törvényszerű folyamatok között el­rendezve szabad értelmezni. Számtalan egyedi példát lehet felsorakoztatni mind a címben szereplő felkiáltójel, mind a kér­dőjel jogosultságának bizonyítása érdeké­ben. A valósághű választ azonban csak az összkép megrajzolása után lehet megadni. Mit is mutat ez az összkép? Az Országos Tervhivatal számítási anyagai alapján 300 kh kertészeti termőterületre indokolt egy kertészmérnök beállítása. Az elmúlt évek­ben az állami gazdaságokban a kertészeti kultúrák összterülete 110.000 kh körül alakult, a termelőszövetkezetekben pedig 400.000 kh körül. Az állami gazdaságokban 229 kertészmérnök dolgozott, tehát egy kertészmérnökre 4­76 kh jutott. A mezőgazda­­sági termelőszövetkezetekben 395 kertész­­mérnök dolgozott, tehát egy kertészmér­nöknek 1013 kh terület szakirányítását kellett ellátnia. Az országos adatok azon­ban elfedik azt a tényt, hogy a kertésze­ti szakemberek területi elhelyezkedése igen nagy szóródást mutat, amelynek kö­vetkeztében az ország jelentős részének szakemberellátottsága jóval rosszabb an­nál, mint ami az országos adatokból ki­tűnik. Ennek érzékeltetéséül csak néhány példát. Az ország legjobban ellátott három megyéjére /Pest, Csongrád, Borsod/ jut a mérnökök közel 50 %-a, ugyanakkor jelen­tős szőlő- és gyümölcskultúrával rendelke­ző megyék alig foglalkoztatnak kertészmér­nököt.­­A Központi Népi Ellenőrző Bizott­ság néhány évvel ezelőtt vizsgálatot végzett a mezőgazdaság szakember- és szakmunkásellátásának helyzetéről. A KNEB jelentéséből kitűnik, hogy Szabolcs megye megvizsgált 31 termelőszövetkezete 7100 Tdi szőlő- és gyümölcsterülettel rendel­kezett, de csak egyetlen termelőszövetke­zet foglalkoztatott kertészmérnököt.­ A MÉM Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztályának korábbi adatai alapján a termelőüzemekben 1500 egyetemi végzettsé­gű főmezőgazdászra, 100 főkertészre, 500 főállattenyésztőre, 50 főmérnökre és 800 üzemegységvezetőre lenne szükség rövid időn belül. A MÉM és a felügyelete alá

Next