Katolikus gimnázium, Kézdivásárhely, 1908
n lévő nagy hegyeket s gyönyörködnek a természet nagyszerű panorámájában. Kászonfürdő közönségének családiassága a régi jó időket juttatja eszünkbe, amikor száműzve volt a fényűzés, az egymással való versengés, nagyzolás. Ez a nemes egyszerűség különben otthonukban is jellemzője az itt nyaralóknak. Középiskolai tanárok, ügyvédek és más tudományos pályán működők szoktak itt nyaralni, akik a klasszikus iskola emlőin növekedtek s akiket még nem mételyezett meg a modernizmus sorvasztó szelleme. Minden évben egy kis szellemi köztársaság alakul itt, melynek tagjai még pihenésük közben sem feledkeznek meg hazánk nagy férfiairól, nemzetünk jeleseiről. Amíg más fürdőben bálokban, táncmulatságokban s más testi élvezetekben keresnek és találnak szórakozást, addig itt minden évben Petőfi emlékezetének áldoznak, az ő kultuszát ápolják és terjesztik a nép körében. Tíz éve, hogy ezeket az ünnepélyeket rendezik soha meg nem szűnő lankadással és buzgósággal. Hasonlók ezek az ünnepélyek az egykori Festetich-féle georgikon irodalmi ünnepekhez, azzal a különbséggel, hogy itt nem a főurak, mágnások, de az egyszerű székely nép s annak hivatott vezetői jönnek össze, hogy áldozzanak Petőfinek, „a korlátlan természet vadvirágáénak, aki a magyar föld szeretetéről dalolt s aki a nép szivéhez leginkább oda férkőzött. Az alábbiakban a tiz éven át rendezett ünnepélyek leírását adjuk a lapokban szétszórtan megjelent tudósítások alapján. III. Az 1899-ik évben a magyar nemzet Petőfi I Sándor halála félszázados évfordulója alkalmából országos ünnepélyt rendezett a fehéregyházi honvéd emléknél. Ezen