Kincses Kalendáriom, 1929
Ecsedi István: Új magyar múzeum
Új magyar múzeum. A debreceni Déri-múzeum a vidék legnagyobbszabású kulturális intézménye. Irta: Ecsedi István. Debrecen város évszázadok óta a magyar nemzeti kultúra zászlóvivője volt. A vagyonilag egyre gyarapodó színtiszta magyar lakosságú város bőven tudott és áldozott minden időben a kultúráért. Az európai hírű református kollégium Debrecen város szeretve ápolt gyermeke. Az elemi oktatástólfel a legfelsőbb tanintézetig kifogyhatatlan áldozatot hoz a város még ma is. Hogy Debrecen az iskolák városa lett, abban oroszlánrésze van a város bőkezűségének. Debrecen város kulturális áldozatkészségét és lakóinak színtiszta magyarságát akarta jutalmazni Déri Frigyes Bécsben élő hazánkfia, osztrák kereskedelmi tanácsos, aki óriási vagyonából évtizedek alatt összegyűjtött muzeális gyűjteményét élete végén azzal a kikötéssel hagyta a magyar államnak, hogyha azt a legmagyarabb kulturális városban helyezi el (1920 október 21-én kelt ajándékozási szerződés). A magyar kormány és Déri Frigyes választása Debrecen városára esett, mely város már ebben az időben is kiérdemelte a kormány elismerését azért a nagy anyagi áldozatokért, melyeket elsősorban a fiatal Tisza István tudományegyetemért hozott. Debrecen város vezetősége, élén dr. Magosi György polgármesterrel, a legmélyebb hálával köszönték meg úgy a kormánynak, mint az ajándékozó Déri Frigyesnek ezt a szép adományt és elhatározták, hogy Déri Frigyes intencióihoz képest olyan kultúrpalotában helyezik el, melyben a város nagy történeti és néprajzi értékű múzeuma, képtára és a Közművelődési Könyvtár is helyet foglal. Déri nagyon örült a tervnek, mert ezáltal azt remélte, hogy olyan tanító gyűjteményt rendezhetnek be, mely az egyetem mellett a népkultúrát is szolgálja. Lelkesedésében az új intézmény felépítésére készpénzben és értékpapírban nagyon nagy összeget adott a magyar államnak. A hely kiválasztására többször Debrecenben járt, hol a város népének kicsinyenagyja olyan szeretettel övezték, hogy Déri Debrecent második hazájának tekintette és elhatározta, hogy ha a kultúrházat felépítik, Debrecenbe költözik és alkotásában gyönyörködik, Debrecen város közönsége pedig egyhangú lelkesedése közepette díszpolgárai közé emelte Déri Frigyest. Országos ünnepségek és gróf Klebelsberg Kunó miniszter jelenlétében tették le a múzeum alapkövét 1923 őszén a volt kollégiumi Fűvészkert helyén, midőn az alapító kijelentette, hogy rövid időn belül állani fog a hatalmas kultúrház. E művét azonban nem valósíthatta meg, mert 1924 őszén hirtelen meghalt. Halála mély részvétet váltott ki Debrecen város vezetősége és lakossága körében. A kultúrpalota azonban nem maradt árván. Debrecen város 1925 január 31-én magára vállalta felépítését és berendezését. Az építést Györgyi Dénes és Münnich Aladár budapesti műépítészek tervei alapján Tóth és Sebestyén debreceni cég végezte. Az építkezést csak 1926 nyarán kezdték meg és 1928 januárjára végezték be. Közben, 1925 májusában Debrecen város a kormány erkölcsi támogatása mellett, hazahozatta Bécsből Déri Frigyes hatalmas muzeális gyűjteményét. 176 ládában drága és értékes ó-egyiptomi, görög, római, keletázsiai hindu tárgyakat, közép- és