Kincskereső, 1979 (6. évfolyam, 1-9. szám)

1979-04-01 / 4. szám

IRODALMI SÉTÁK „Debrecenbe kéne menni” Móricz Zsigmond emlékei között 1879. július 2-án született Móricz Zsig­mond. Az egész ország készül a 100 éves író ünneplésére. Ezért hívogatjuk most minden olvasónkat Debrecenbe, egy kis sétára, Mó­ricz Zsigmondot, a Légy jó mindhalálig író­ját jobban megismerni. Debrecen a Tiszántúl egyik legjelentősebb városa. 1361-ben kapott városi rangot. A magyar irodalomtörténetben a XVI. század­ban szerzett először magának hírnevet. 1538-ban alapították nevezetes iskoláját, a Református Kollégiumot, ahol a sötét­ség tengerárja ellen ragyogó gátat épített a szellem”. Ez a kollégium - szivacs módjára - szívta magába a Tiszántúl tehetséges fiait. A jobbágysorból való szaba­dulásnak sokak számára egyetlen útja volt: bekerülni a kollégiumba, feltöltekezni tudással, emberséggel, s visszamenni a városokba, falvakba tanítónak, papnak, népvezérnek, ,,fáklyának”. Íróink közül a Kollégium diákja volt Csokonai Vitéz Mihály. Ő fordította először az olvasók figyelmét Debrecenre. Itt tanult a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc, a Lúdas Matyi írója, Fazekas Mihály. A Kollégium növendéke volt Arany János, a Toldi írója. Nagyon szeretett volna debreceni diák lenni Jókai Mór. Ide költözött a városba, amikor az És mégis mozog a föld című regényét írta. A debreceni diákok dicsérete ez a regény, íróink közül ő volt a legnagyobb csodá­­lója Debrecennek. Debreceni diák volt Ady Endre is. Ő köszöntötte Móriczot a Hét krajcár megjelenésekor: „Hej, Móricz Zsigmond, drága, nagy szívű, kenyeres pajtásom, milyen egyszerű és milyen kegyetlenül nagy dolgot míveltél te. Meglel­ted a magyarságot, melyről azt kezdtük hinni, hogy nincs is. Móricz Zsigmond . . .

Next