Kis Ujság, 1905. szeptember (19. évfolyam, 243-272. szám)

1905-09-01 / 243. szám

4 243. szám .KIS ÚJSÁG* Szeptember 1. 10-én: Majláthfalva, Ágya,. Asszonyvásár, Szeg­vár, Kaba, Kun-Madaras, Tisza-Nagy-Rév, Tisza- Inoka, Forró, Nagy-Iratos, Battonya, Kom­ádi, H.-Szoboszló, Nyir-Béltek, Bács-Földvár, Csökmő. — Szept. 17-én: Füzesgyarmat, Mezőberény, B.-Diószeg, Kevermes, Kóka, Poklostelek. — Szept. 24-én: Mezőgyán, Dévaványa, Kisújszál­lás, Érmihályfalva. Berlini vélemény Fejérváryék radi­kalizmusáról. A „Berliner Tageblatt“ ma a következőket írja: A radikalizmussal csak játszik a Fejér­­váry-kormány s minél több radikalizmust mutat, annál kellemetlenebb a koalíció helyzete. Mert ha csak ígéretről van szó, a kormány nagy előnyben van a koalícióval szemben. A koalíció többséget alkot a parlamentben, s ha valamit ígér, azonnal szaván lehet lógni. A kormány azonban egész bátran elígérheti akár a csillago­kat az égről, mert a parlamentben nincsen pártja, s így egyáltalában nincs módja arra, hogy ígéreteit­­ megtartsa. Különben szó sincs a radikális kormányprogramos meg­­megvalósításáról, mert nem is képzelhető, hogy akár az uralkodó, akár azok a bizonyos bécsi körök, akár pedig az egész monarkiában nagy befolyással bíró, konzervativok hirtelen megtér­tek volna s most már radikálisok volnának. A kormány a radikális agitációval csak az uj vá­lasztást készíti elő, mert azt reméli, hogy a sza­badelvű pártiak és a radikális elemek együtt­véve többségre jutnak. Ha ez megtörténik, ak­kor a Fejérváry-kormány lélrevonulhat, s átve­heti a kormányzást ismét a szabadelvű párt, a­mely mint párt nem vállalt kötelezettséget a radikális reformokra, sőt Tisza István gróf ha­tározottan a radikális irány ellen foglalt állást. Ez azonban, persze nem zárja ki azt, hogy a választási harcban tagjai egyenként ne a legra­dikálisabb reforusokat ígérjék, a korteskedés céljából. A nemzeti ellenállás, Pestvármegye 15-ös albizottsága ma délelőtt 10 órakor Prónay Dezső báró elnök­lete alatt a vármegyeház tanácstermében ülést tartott, melyen a tisztviselők esetleges felfüggesztése esetére kidolgozott és anyagi és erkölcsi támogatásukra vonatkozó terve­zetet véglegesen megállapították és előkészí­tették a 65-ös lerén bizottság értekezletének anyagát. A 65-ös­ bizottság 11 órakor tartott értekezletet, melyen szintén Brónay Dezső báró elnökölt. Az értekezleten a bizottsági tagok majdnem teljes számmal részt vettek. Az elnöki bejelentések után Berliczky Lajos alispán­ bejelentette, hogy tegnap Kris­tóf­ly belügyminiszternél volt kihallgatáson, a miniszter hívására s beszámolt a kihallgatás lefolyásáról és tárgyáról. Azután a 1ö-és albizottság előterjeszté­seit tárgyalták s­ elhatározták, hogy Abauj- Torna vármegye fótéti bizottságának ismeretes határozata alapján felhívást intéznek a vár­megye közönségéhez, hogy a múlt évi adó­összegnek megfelelő összeget fizessenek be takarékpénztárba csekk útján, vagy közvetlenül. A befizetett összeg után három és egynegyed százalék kamatot fizetnek a felhívásban meg­nevezendő bankok, s a befizetett összegeket az alkotmányos rend helyreállása után a betevők­nek a bank visszafizeti, vagy felhatalmazásukra adójuk fedezésére fordítja. A törvényhatóság teltes anyagi és erkölcsi garanciát vállal a befizetett összegekért. Ezzel kapcsolatban megbízta az értekezlet Prónay Dezső báró elnököt, hogy lépjen érint­kezésbe fővárosi és vidéki pénzintézetekkel az adóösszegek elhelyezhetése céljából. Foglalkozott továbbá az értekezlet több fölmerült kérdés kapcsán a vadászjegy-bejelen­­tési elöljárósági bizonylatok kiadásával, s abban állapodott meg, hogy a vadászjegy-beje­lentési bizonylatok kiállithatók és kiadhatók, de a vadászati adó megfizetése törvényeink értel­mében nem kötelezhető s a vármegye tiltó rendelete erre is kiterjed. Végül köszönetet mondott az értekezlet Károlyi Sándor grófnak és Prónay Dezső báró­nak a tisztviselők részére adományozott 25 ezer, illetve 10 ezer koronáért, s elhatározta, hogy szeptember hó 18-ikára rendkívüli tér­ Az orosz-japán békekötés. — A Kis Ujság tudósítójától. — A békekötés nagy eseménye hírének hullámai lassan kint lecsilapulnak, eközben pedig az orosz és japán állami szakértők, akik a béketárgyalási ülés jegyzőkönyve alap­ján készítik a békeszerződést, amelyet nagy ünnepélyességgel fognak majd aláírni a béke­követek, valószínűleg Roosevelt elnök jelen­létében. Az uralkodók és állami fők távirat­váltása is megtörtént, üdvözleteket küldve a szerencsés békeszerző Rooseveltnek, a cár­nak és a mikádónak. A hangulat Oroszországban — elég csodálatosan — vegyes. Egyes társadalmi osztályok teljességgel elégedetlenek a béké­vel, a katonai körök pedig egyenesen el van­nak keseredve, hogy a hadsereg nem adhatta vissza a harcmezőn a revandhot a japánok­nak. Az azonban, hogy ez meg is történt volna, nem egészen bizonyos. Ami a japánok által elért előnyöket il­leti, dacára, hogy a hadikárpótlásról lemond­tak s így nem alázták meg nyilvánosan Orosz­országot, ez előnyök nagy horderejűek. Lás­suk csak: 1. A japánoké lett a Liaotung félsziget Port-Artúrral és Dalnyval­, vagyis a Sárga tenger feletti uralom. 2. Korea feletti fenhatóságuk , bizto­sítva van. 3. Mandsuriából ki kell vonulnia az orosznak s itt az oroszok által a kínaiaktól megvett, sok milliót érő vasutat az oroszok átengedik Japánnak. Úgy Korea, mint Maridsmna minden te­kintetben, de különösen a kereskedelmi piac szempontjából létkérdés Japánra. 4. Megkapják a japánok Szah­alin déli részét, mely a halászat szempontjából ki­mondhatatlan jelentőségű Japánországra. 5. Tekintélyes összeget kap Japán az orosz foglyok és sebesültek tartásáért, nem­különben Kínától a mandsuriai állapotok ren­dezéséért. 6. Ezekhez járul, hogy a szakadatlan győzelmek által nemzeti és nagyhatalmi te­kintélye hosszú időkre biztosítva van. A fegyverszünet a harcmezőn már a legközelebbi órákban megköttetik, a­melyre nézve Linevics és Oyama, uralkodóik paran­csára már meg is egyeztek. Ma érkezett távirataink a következők: A békeszerződés. London, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A béke­kötés munkája most már gyorsan halad előre. Martens tanár s Denyson, a japánok népjogi szakértője tegnap délután 3 órakor több óráig tartó ülésen a békeszerződés vég­leges szövegének első két pontjára nézve megállapodtak. A Times jelentése szerint Martens és Denyson közben Wittéhez és Ko­mma báróhoz fordultak felvilágosításért. A végleges békeszerződés megszerkesztésénél bizonyára pénzügyi és más szakértőket is meg fognak hallgatni, de azért hiszik, hogy nehézség már nem fog fölmerülni. Az orosz és japán békemeghatalmazottak természete­sen továbbra is érintkezésben maradnak Pé­­tervárral, illetve Tokióval. Hir szerint a vég­leges békeszerződés megszerkesztéséig a meghatalmazottak formális ütést többé nem­­ tartanak. Witte reméli, hogy szeptember 12-én New­ Yorkból, Komuta báró pedig szep­tember 20-án San­ Franciszkóból hazautaz­hatnak, ha ugyan nem fogadják el Kanada kormányzójának meghívását az ország meg­tekintésére. London, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Miként utó­lag ismeretessé lett, a japánok nemcsak a hadikárpótlásról és Szakhalin szigetének­ északi feléről mondtak le, hanem a karbín­­portarturi vasútnak Karbin és Tvancseng közt levő mintegy 200 kilométer hosszú ré­széről is. Szakhalin szigetén sem az oroszok, sem a japánok nem építhetnek erősségeket, a La Perouse tengerszoros pedig orosz hajók részére nyitva marad. Az oroszok és a japá­nok azonfelül valószínűleg a legtöbb kedvez­mény jogát is fogják egymásnak biztosítani és a karbin-portarturi vasúton az átfutó for­galom részére vasúti konvenciót is fognak kötni. Az orosz foglyok és sebesültek eltartá­sáért fizetendő összeget csak később fogják megállapítani, esetleg választott bíróság út­ján. Az összegből természetesen le fogják vonni a japán foglyok eltartásának költségeit. Hogy a békeszerződést hol fogják elhitni, még bizonytalan. E tekintetben Witte is Ko­­mura báró valószínűleg alkalmazkodn fog­nak Roosevelt kívánságához. Nem leh­etlen, hogy a békeszerződés ünnepies aláírásánál jelen lesz Roosevelt elnök is és valószínű, hogy egy kiváló festőt meg fognak bízni a históriai jelenet megörökítésével. A békeszer­­ződés aláírása nagy ünnepiességgel kg meg­történni, utána pedig a meghatalmozottak közös lakomára gyűlnek össze. Pétervár, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata), a béke­szerződést előbb francia s azután angol nyel­ven fogják megszerkeszteni. A szerződésnek tizenöt pontja tesz s tíz nap mára fogják aláírni, valószínűleg Washingtonban. Mar­tens tanár, az oroszok népjogi szakértője, a szerződés egyik fogalmazója kijelenette egy újságíró előtt, hogy a szerződést, amelynek titkos pontja nincsen, az aláírása után azon­nal közzé fogják tenni. A szerződés aláírása után az orosz és a japán meghatalmazottak a Portmouthtól öt órányira lévő Breton­ Woodsban fogják Roosevelt elnöke meglá­togatni. Uralkodók és államfők távlatai. Potsdam, aug. 31. Roosevelt elnök a német csásárhoz a következő táviratot intézte: II. Vilmos német császár ő elsejének, Berlin. Őszinte köszönetet monok Felsé­gednek szerencsekivánataiért és megraga­dom az alkalmát, hogy igaz es­meresem­­nek adjak kifejezést ama módot amelyen Felséged a béke hely­reállításai irányuló törekvések minden stádiumába közremű­ködött. Nagy örömömre szolgál hogy Fel­ségeddel a béke kiküzdésében gyütt­mű­ködhettem. Roosevelt Tivadar, Magdeburg aug. 31. A „Magdeburger Zig“-nak elentik Pé­ter­ván­ót . A békekötés alkalmból a cár Vilmos császártól, Ferenc József irálytól és Loudet elnöktől üdvözlő távirtot kapott. A cár a békekötést külön martesztumban fogja népének luatul adni. A legzerszünetet ma fogják aláírni. , Londot aug. 31. Roosevelt elnök Komuta hídhoz a kö­vetkező táviratot intézte: Kérem, legyen szíves ő felségének, Japánország császárjának legknsőbb sze­­rencsekivánataimat átadni écsességéért és nagylelkűségéért, amelyet tanúsított, s amelylyel az egész civilizált­ság elisme­rését vívta ki magának. Witte a következő táviratot kapta Roo­sevelt elnöktől: Alig találok szavakat, hog kifejezzem a magam és az egész civilizált világ örö­mét, hogy a japán és orosz nehatalma­­zottak között megegyezés jött b­e, a­mely a békét, mely mindkét félre nézi igazságos és tisztességes, biztosítja. vényhatósági közgyűlés összehívását kéri az alispántól. Ez ülésen is emlegették azt a képtelen hirt, hogy a darabont-kormány gróf Károlyi Györgyöt akarja kineveztetni Pest megye főispán­jává. A hir élénk derültséget keltett.

Next