Kis Ujság, 1921. május (34. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

XXXIV. évfolyam. 99. szám. u*9. Vasárnap ma 1921 I . Kiadóhivatal is szerkesztősíe: Budapest, IV Sarkantyus utca Előfizetési árak: Egész évre 286 K — fill. | Negyedévre 70 K — Hit. Fél évre 140 K — fül. I Egy hónapra 25 K — fill. I Külföldön egyes szám ára: 2 korona I 4*..* a I / II. I Korona Képes politikai napilap. Gáliveregfetéd* Egyhangúlag fogadat el az angol felsőház tegnap a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot sír kitűnő lordok ezt az alkalmaimra is felhasználták, hogy,vállon veregessenek bennünket. Akár az egyszeri betyár, aki kifosztván az utast mindenéből, bucsuzásul kezet adott neki s azzal vigasztalta, hogy az ilyen derék, szép, jóravaló, dolgos ember még sokra viheti, így tettek velünk a lordok. Az államtitkár, Curzon, egyenest a a régi barátságra hivatkozott, meg a rokoni jellemvonásokra, amelyek az angol és magyar fajt összekapcsolják s kilátásba helyezte, hogy Magyarország bajait orvosolni fogja a jóvátételi bizottság. Nincs okunk kételkedni Curzon lord jószándékainak őszinteségében. Tudomásul vesszük ezt az elismerésekkel és tanácsokkal együtt, amelyekkel beszédét fűszerezte. És köszönjük Newton, Bryce és Phyllimore lordoknak, hogy határainkat képtelenelvnek, a békeszerződés rendelkezéseit pedig kegyetlenül igazságtalanoknak mondották velünk szemben. Meggyőződésünk, hogy úgy gondolják, ahogyan mondják, mert hisz tényleg úgy is van, ahogyan mondják. Ámde ez egyéni vélemény és egyéni álláspont, amely az antant gyakorlati átdolgozásában másképen fest. Olyanformán, hogy mi, jó magyarok, csak viselkedjünk csendesen, ne bántsuk vissza, aki bennünket orvul megbántott s egyszer csak megérkezik a Mikulás. Bizony, bizony, a meséktől kissé elszoktatott bennünket az élet. És a gyerekcipőket is, hej, de nagyon kinőttük. Öreg emberekké lettünk mi mostanában s keserves tapasztalataink vannak az efféle enyhitő barátkozások háttereiről. Tudjuk, mik és kik és miért ólálkodnak’ ott." Épp ezért újból megköszönjük az ősz-,szes bókokat, de talpra állani, megélni, erőt gyűjteni, naggyá fejlődni, majd csak a magunk emberségéből fogunk. Ennek az elhatározásnak, ennek az egyetlen gondolatnak legyen az apostola és misszionáriusa minden becsületes, tisztességes,, értelmes hazafi. Kezdjük pedig azon, hogy nyissuk szét az egymás ellen ökölbe szorult markokat s fogjunk kezet igaz, meleg testvérisüléssel a nagy, közös loente !KfflMEftl A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök, de rögtön megállapította, hogy a Ház határozatképtelen. Ennélfogva az ülést felfüggesztette és 11 órakor nyitotta meg újra. Folytattuk a költségvetés vitáját. Első felszólaló Andaházy Kasnya Béla. Beszédét Apponyi Albert gr. tegnapi szavainak megismétlésével kezdi és kikel a destrukció szó örökös használata ellen. Foglalkozik a botbüntetéssel és a numerus clausus-szal. A botbüntetést még az állam szervei sem alkalmazzák, a numerus clausus pedig a huszadik század szégyene. A zsidóság, mely ellen ezt a törvényt hozták, ellenkezően, külföldi egyetemeken tanul tovább, a világ legkiválóbb tanárainál és tudásban meggyarapodva kerül haza,, nagyobb készültséggel, mint azok, akik ezalatt itthon tanultak. Rátér az internálási rendeletre. Az internálás a kommunista eszmék nevelő intézete. A magyar munkásság ellensége minden terrornak, fehérnek és vörösnek egyaránt. . Itt a közbeszólások özöne zavarja meg a szónokot. Fangler Béla : Hol van fehér terror? . .... . .. Drózdy öyvös Fangler Béla : Amíg te szabadon jársz, nincs fehér diktatura. Drizdy Győző : Én nép lőttem be senkinek az ablakán. / Fangler Béla : Akkor is kommunistát kerestem / / Végre ismét csend lesz és Andaházy-Kasnya Béla folytatja beszédét. A különítménykről beszél, melyek a csendőrséget beosztva zavartalanul működnek tovább, majd a sajtószabadságra tér rá. A cenzúra nem elég, az engedélyezett lappéldányok terjesztését egyes szolgabírók saját hatáskörükben betiltják. Példákat sorol föl. A törvényt tisztelni kell, de ezt a törvénytiszteletet nem látja akkor, amikor a kormány oly rendeleteket ad ki, melyek érintik a magántulajdon szentségét. Lehetetlen, hogy a mozikat és trafikokat egyszerűen elkommunizálják. Szól a választójogról és tiltakozik a titkosság megszüntetése ellen. A kormányt, amennyiben a beszédeiben felhozott kívánságoknak eleget tesz, támogatja. (Nagy taps.) Tomicsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Vass József két törvényjavaslatot nyújtanak be, majd öt perc szünet következik. Szünet után Gaál Gaszton az első szónok. A békeszerződés igazságtalanságaival foglalkozik, majd a királykérdésre tér át. Ezt a kérdést ki kell kapcsolni szemle is. (Helyeslés.) Szól ezután arról, hogy mi szerinte a legitimizmus, ki a legitimista, mi a szabad királyválasztás. Ő a szabad királyválaszás elvi álláspontján áll, de ezt az álláspontot, amelyet ő képvisel, törvényes úton akarja megvalósítani és így azáltal, hogy törvényesen akarjaérvényesíteni álláspontját, legitimistának tartja magát, míg azokat, akik fölülről valamely úton-módon puccs által akarják megoldani a helyzetet, bár legitimistáknak tarthatják magukat, az emberek őket forradalmároknak tartják. A békeszerződés maga is eldönti ezt a kérdést azzal, hogy a Habsburgokat megfosztja trónjuktól. Pallavicini : Hol van ez a békeszerződésben ? Gaál Gaszton: Én így értelmezem. Minden áldozatot meg kell hoznunk, hogy magyar szívvel, magyar lélekkel, magyar diplomácia informálja a külföldet. Meg kell győzni szomszédainkat békés szándékunkról. Minden kardeseztető propagandát meg kell szüntetni, mert veszedelmet hoz az országra. Iparkodnunk kell szomszédainkkal minél előbb megkezdeni a gazdasági összeköttetést, mert hátba haragszunk, a közgazdaság nem tűr meg haragot. Meg kell győznünk a külföldet, hogy itt kultúra és jogrend van, hogy nálunk végződik a nyugat és rajtunk túl a Balkán kezdődik, és a legjobb . ................. . . . - -Gaál Gaszton és Oszdaházy Krasnya Béla beszédei a szabadságjogokért* Gaál Gaszton a sajtó-, gyülekezési- és egyesülési szabadságot követeli. — Teljes jogrendet akar. — Miért van drágaság ? — A nemzetgyűlés mai ülése.