Kis Ujság, 1922. május (35. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
XXXI.évfolyamrta Súlyos örökség. Dunántúli agitációs útján jelentékeny és fontos állomásává lett a miniszterelnöknek Szombathely, ahol minden eddigi beszédei között a legrészletesebbet és talán a legőszintébbet mondotta el. Kiindulási pontjául azt a tételt választotta, hogy a kormány mily súlyos örökséget vett át elődeitől a háború, a forradalmak s az idegen megszállás folytán, aminek következményeit az ország még éveken át fogja sinyleni. A pillanatnyi segítség szinte lehetetlen s csak a nemzet vállvetett munkája mentheti ki az országot lassan, fokozatosan a nehéz helyzetből. Az ország teherviselőképessége a végsőkig meg van feszítve, azzal tovább kísérletezni nem szabad, ennélfogva ma és holnap az államháztartás normális rendjét és egyensúlyát sem áll módunkban helyreállítani. Ehhez idő és munka kell. Őszintén kifejtette a miniszterelnök, hogy a legközelebbi esztendők konstruktív munkáját fajkép képzeli el. Jogrendet teremt és biztosit elsősorban, s Bethlen gróf becsületszavára jelentette ki, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szemben férfias eréllyel jár el és fog eljárni a jövőben is. Itt ezután megbélyegezte az izgatók működését s rámutatott a pucscsok veszedelmeire, aminek kapcsán azt is leszögezte, hogy Andrássy Gyula igaztalanul vádolja őt, mert a megbeszélt politikai alapot mindvégig megtartotta s becsületesebb volt, semmint ezt Andrássy, a saját eljárása után, remélhette. Foglalkozott végül azzal a váddal is, hogy a kormány forradalmi alapon áll és ezen az alapon old meg minden kérdést. Erre azt feleli, hogy azok léptek forradalmi alapra, akik nem ismerik el a hozott törvényeket, ezzel sértik az ország nemzetközi méltóságát és lehetetlenné teszik az eredményes külpolitikát is. Német államférfia sohasem próbálkozott puccsal, mert tudta és tudja, hogy csak árt vele nemzetének és ha úgy tetszik , uralkodójának is. Egyszóval a súlyos örökség terhe csak együttes erővel, egymásnak vetett vállal bírható és közös, egyetértő igyekezettel csökkenthető. Az országnak békére, nyugalomra és arra van szüksége, hogy polgári rend mellett, polgári munkával, újból fölemeljük a régi polcra. Zita királyné fogadtatása Spanyolországban. fi kormány férfias eréllyel jár el minden bűncselekménnyel szemben. Bethlen István gróf dunántúli körútjai. — Andrássy is detronizálni akart. — Kállay programja. — Bernolák választói között. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap kezdte meg propagandakörutját a Dunántúl, ahová Vass József és Hegyeshallmy Lajos miniszterek és az egységes párt több vezető tagja kísérték el. Vasárnap reggel érkezett a miniszterelnök útjának első állomására, Celldömöl tere, ahol részt vett Gyömörey György programbeszédén. Ez alkalommal a miniszterelnök a választókhoz intézett nagy beszédében többek közt a következőket, mondotta : — Az egységes párt független, erős 31agyarországot akar megteremteni nemzeti királysággal.Szociális és felekezeti békét akar, kiküszöbölni a pártoskodást. Nem akarunk közjogi kapcsolatot semmiféle más állammal. Utolsó kincsünk a felekezeti béke, amely megmaradt és botor kezek, amelyek ehhez hozzányúlnak. Azt a vádat hozzák fel ellenünk, hogy Magyarországon protestáns kormány van, mely királyt akar a nemzet nyakára ültetni. Nincs protestáns kormány, csak magyar, nincs felekezeti állam, csak nemzeti, a vallást nem szabad korteseszközzé alacsonyban. Végül kifejtette a miniszterelnök, hogy meg kell alkotni a főrendiház reformját, a megyei reformot, földhöz juttatni a ninncsetleneket és megoldani a munkanélküliség kérdését. A miniszterelnök után még Száss József dr. és Hegyeshalmy Lajos miniszterek szólaltak fel, azután a politikusok Kőszegre utaztak, Kőszegen. Tizenegy órakor kezdődött Kőszegen az Egységes Párt nagygyűlése, melyen Rakovszky Iván fejtette ki programját, "majd itt is Bethlen István gróf beszélt a választókhoz a jelölt támogatására. — Építeni — mondotta — csak konszolidációval és becsületes munkával lehet. A trianoni béke nem mondotta ki az utolsó szót és közeledik az az idő, amikor majd szebb napokat élünk. A nagygyűlést bankett követte, melyen többek között Simonyi- Semadam Sándor és Eckhardt Tibor mondottak pohárköszöntőket. A miniszterelnök nagy beszéde Szombathelyért. Kőszegről Szombathelyre utazott kíséretével a miniszterelnök, ahová délután fél 3 órakor érkezett meg. A pályaudvari hivatalos üdvözlések után a városházára, hajtatott, majd a kulturházba, ahol az Egységes Párt tartotta nagygyűlését, melyen Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter mondotta el programbeszédét, melyben főleg a közalkalmazottak helyzetével foglalkozott. A kereskedelmi miniszter után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. — Ennek az országnak a baja — mondotta — a múltban az volt, hogy jól meg tudták szervezni az elégedetlenséget, az ellenzéki pártok és annak erejét a saját vitorlájuk duzzasztására használták föl. A kormány súlyos örökséget vett át a háború, a forradalmak, az idegen megszállás folytán és ennek követ-’kezményeit az ország még hosszú évekig sínyleni fogja. Pillanatnyilag rajtunk segíteni nem lehet és csak a nemzet évekig tartó vállvetett munkája lesz képes bennünket ebből a helyzetből kiemelni. Egyre azt hajtogatják, hogy nincs jogrend. Becsületszavamra átütöm és vitatom bárkivel szemben, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szemben férfias eréllyel jár el és fog eljárni. Ezután Andrássy Gyula grófnak lenne, ha a király itt maradna. Miért ellene felhozott vádjaival foglalkozott volna ez a veszély kisebb öklözött a miniszterelnök. Andrássy beiben ? maga is azt mondotta a király első Nevetséges az a vád is, hogy a ittlétekor, hogy szerencsétlenség a kormány forradalmi útra lépett és