Kis Ujság, 1922. május (35. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

XXXI.évfolyamrt­a Súlyos örökség. Dunántúli agitációs útján je­lentékeny és fontos állomásává lett a miniszterelnöknek Szom­bathely, ahol minden eddigi be­szédei között a legrészletesebbet és talán a legőszintébbet mon­dotta el. Kiindulási pontjául azt a tételt választotta, hogy a kor­mány mily súlyos örökséget vett át elődeitől a háború, a forradalmak s az idegen meg­szállás folytán, aminek követ­kezményeit az ország még éve­ken át fogja sinyleni. A pillanat­nyi segítség szinte lehetetlen s csak a nemzet vállvetett mun­kája mentheti ki az országot las­san, fokozatosan a nehéz hely­zetből. Az ország teherviselő­képessége a végsőkig meg van feszítve, azzal tovább kísérle­­tezni nem szabad, ennélfogva ma és holnap az államháztartás normális rendjét és egyensúlyát sem áll módunkban helyreállí­­tani. Ehhez idő és munka kell. Őszintén kifejtette a minisz­terelnök, hogy a legközelebbi esztendők konstruktív munkáját fajkép képzeli el. Jogrendet te­remt és biztosit elsősorban, s Bethlen gróf becsületszavára je­lentette ki, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szem­ben férfias eréllyel jár el és fog eljárni a jövőben is. Itt ezután megbélyegezte az izgatók mű­ködését s rámutatott a pucs­­csok veszedelmeire, aminek kap­csán azt is leszögezte, hogy And­­rássy Gyula igaztalanul vádolja őt, mert a megbeszélt politikai alapot mindvégig megtartotta s becsületesebb volt, semmint ezt Andrássy, a saját eljárása után, remélhette. Foglalkozott végül azzal a váddal is, hogy a kormány for­radalmi alapon áll és ezen az alapon old meg minden kérdést. Erre azt feleli, hogy azok léptek forradalmi alapra, akik nem is­merik el a hozott törvényeket, ezzel sértik az ország nemzetközi méltóságát és lehetetlenné te­szik az eredményes külpolitikát is. Német államférfia sohasem próbálkozott puccsal, mert tud­ta és tudja, hogy csak árt vele nemzetének és ha úgy tetszik , uralkodójának is. Egyszóval a súlyos örökség terhe csak egy­ü­t­tes erővel, egymásnak vetett vál­lal bírható és közös, egyetértő igyekezettel csökkenthető. Az országnak békére, nyugalomra és arra van szüksége, hogy pol­gári rend mellett, polgári mun­kával, újból fölemeljük a régi polcra. Zita királyné fogadtatása Spanyolországban. fi kormány férfias eréllyel jár el minden bűncselekménnyel szemben. Bethlen István gróf dunántúli körútjai. — Andrássy is detronizálni akart. — Kállay programja. — Bernolák választói között. Bethlen István gróf miniszter­elnök tegnap kezdte meg propa­­gandakörutját a Dunántúl, ahová Vass József és­­ Hegyeshallmy Lajos miniszterek és az egységes párt több vezető tagja kísérték el. Vasárnap reggel érkezett a mi­niszterelnök útjának első állomá­sára,­­ Celldöm­öl tere, ahol részt vett Gyömörey György programbeszédén. Ez alkalommal a miniszterelnök a választókhoz in­tézett nagy beszédében többek közt a következőket, mondotta : — Az egységes párt független, erős 31­agyarországot akar megterem­teni nemzeti királysággal.­­Szociális és felekezeti békét akar, kiküszöbölni a pártoskodást. Nem akarunk köz­jogi kapcsolatot semmiféle más állammal. Utolsó kincsünk a felekezeti béke, amely megmaradt és botor kezek, amelyek ehhez hozzányúlnak. Azt a vádat hozzák fel ellenünk, hogy Magyarországon protestáns kor­mány van, mely királyt akar a nem­zet nyakára ültetni. Nincs protes­táns kormány, csak magyar, nincs felekezeti állam, csak nemzeti, a vallást nem szabad kortes­eszközzé alacsonyban­. Végül kifejtette a miniszterelnök, hogy meg kell alkotni a főrendiház reformját, a megyei reformot, föld­höz juttatni a ni­nncset­leneket és megoldani a munkanélküliség kér­dését. A miniszterelnök után még Száss József dr. és Hegyeshalmy Lajos miniszterek szólaltak fel, azután a politikusok Kőszegre utaztak, Kőszegen. Tizenegy órakor kezdődött Kő­szegen az Egységes Párt nagygyű­lése, melyen Rakovszky Iván fej­tette ki programját, "majd itt is Bethlen István gróf beszélt a válasz­tókhoz a jelölt támogatására. — Építeni — mondotta — csak konszolidációval és becsületes mun­kával lehet. A trianoni béke nem mondotta ki az utolsó szót és közeledik az az idő, amikor majd szebb napokat élünk. A nagygyűlést bankett követte, melyen többek között Simonyi- Semadam Sándor és Eckhardt Tibor mondottak pohárköszöntőket. A miniszterelnök nagy be­széde Szombathelyért. Kőszegről Szombathelyre uta­zott kíséretével a miniszterelnök, ahová délután fél 3 órakor érkezett meg. A­ pályaudvari hivatalos üd­­vözlések után a városházára, haj­tatott, majd a kulturházba, ahol az Egységes Párt tartotta nagygyű­lését, melyen Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter mondotta el programbeszédét, melyben főleg a közalkalmazottak helyzetével fog­lalkozott. A kereskedelmi miniszter után Bethlen István gróf miniszter­­elnök emelkedett szólásra. — Ennek az országnak a baja — mondotta — a múltban az volt, hogy jól meg tudták­ szervezni az elégedetlenséget, az ellenzéki pártok és annak erejét a saját vitorlájuk duzzasztására használták föl. A kor­mány súlyos örökséget vett át a há­ború, a forradalmak, az idegen megszállás folytán és ennek követ-’­kezményeit az ország még hosszú évekig sínyleni fogja. Pillanatnyi­lag rajtunk segíteni nem lehet és csak a nemzet évekig tartó vállvetett munkája lesz képes bennünket ebből a helyzetből kiemelni. Egyre azt hajtogatják, hogy nincs jogrend. Becsületszavamra átütöm és vitatom bárkivel szem­ben, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szemben férfias eréllyel jár el és fog eljárni. Ezután A­ndrássy Gyula grófnak­­ lenne, ha a király itt maradna. Miért ellene felhozott vádjaival foglalko­­­zott volna ez a veszély kisebb öklö­zött a miniszterelnök. Andrássy beiben ? maga is azt mondotta a király első Nevetséges az a vád is, hogy a ittlétekor, hogy szerencsétlenség a kormány forradalmi útra lépett és

Next