Kis Ujság, 1935. június (48. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-22 / 141. szám
6 Az ősszel megkezdik a telepítést! Kecskemét, Szeged és Debrecen birtokpolitikája a nyíregyházi rendszert vették alapul Döntő lépésre határozta el magát a föld-nívelési kormány a telepítés ügyében. Darányi Kálmán földmivelési miniszter vitéz Mecsér Endre országos mezőgazdasági kamarai elnök kíséretében megtekintett több birtokkezelést, melyek közül a nyíregyházi László-tanyáé nyerte meg legjobban a tetszésüket. Az eddigi tervek szerint az 1235 holdas birtok kezelése alapján fogja megkezdeni a kormány az országban a telepítést, mégpedig ez év őszén, fokozatosan és folytatólag, más-más vidéken. Rendkívül érdekes és eredeti a Lászlótanya kezelése. Nyíregyháza városa évtizedeken át bérbe adta az 1235 katasztrális hold nagyságú birtokot nagybérlőknek olcsóbérösszeg mellett. A bérlők egymás után tönkrementek. Adósak maradtak a bérrel, de nem fizették a közterheket sem. Lassan arról lett híres a László-tanya, hogyot mindenki tönkremegy. Végül már senki sem jelentkezett bérlőnek. Ezért Nyíregyháza huszonnyolc törekvő kisbirtokosnak felesbe adta ki a Lászlóbirtokot. — Minden feles itt, — mondották a Kis Újság munkatársának illetékes helyen, — feles a vetés, a kaszáló, a kitermelt fa, a krumpli. Ennek ellenében Nyíregyháza viseli a közterheket. Pompásan bevált az eredeti újítás és ma már keres is rajta a város, a kisbirtokosok pedig gyarapodnak szorgalmas munkájukkal. Csengery Tibor a birtok intézője, aki terveket dolgoz ki, tanácsokat ad, irányítja és ellenőrzi az egész gazdálkodást. A nyíregyházi László-tanyán ma mindenki boldog... Nyíregyházán kívül Debrecen, Kecskemét és Szeged telepítési szokását figyelték még meg Darányi földmivelési miniszter és Mecsér Endre kamarai elnök.. Debrecen a sokezerholdas birtokait évekre adja bérbe, de ez a rendszer nem vált be. Hónapok óta hét-nyolc birtoknak nem akadt bérlője. Kecskemét sokkal ügyesebben csinálta: öt-tízholdas parcellákat olcsón, 15 éves törlesztésre ad el. Kiköti, hogy milyen időközben kell az új tulajdonosoknak gyümölcsfákkal beültetni az egyes holdakat, illetőleg mikor kell szőlőt telepíteni. Ezzel a módszerrel eddig már közel százezer holdnyi területen létesült gyümölcsös és szőlő a kecskeméti határban, s a megkezdett munka tovább tart. Szeged módszere is érdemes a följegyzésre: a város 70.000 holdat 25—30 évre ad „örökbérbe", 6—40 holdas részekre tagolva, ötven év óta családról-családra száll az ilyen bérlet, inkább csak a törvényes rendelkezések miatt hirdetnek nyilvános árverést a kisbirtokok bérbeadására időnként. Kecskemét módszere azért jobb Szegedénél, mert örökáron megkapja a dolgos család a pár holdat és mert tervszerű fásítással világhírűvé lett a város a gyümölcseiről. A lakosság könnyebben gyarapodik, a határ szebb lesz. Azért kellett mégis a nyíregyházi újítást és rendszert mintának venni a telepítési tervezet kidolgozásánál, mert ,a kecskeméti földmívelők csak hosszú évek során tanulják meg a gyümölcstermelést, továbbá az a módszer nagyobb anyagi befektetést igényel. Elejtették azt a tervet, hogy először egymillió holdon telepítenek kétszázmillió pengő beruházással, mert a szobatudósok elgondolásai alkalmatlanoknak bizonyultak. Terveik megoldására nincs és évekig nem akadna 200 millió pengő, márpedig a kormány a részleges telepítést még az idei őszön elkezdi. (szj) Rendszeresítik egy-egy megye képviselőinek értekezletét Két héttel ezelőtt Szilágyi Lajos, Biharmegye főispánja meghívta megyéjének országgyűlési képviselőit. Az értekezleten, amelyet a Nemzeti Egység Pártjának Esterházyutcai helyiségében tartottak meg, megbeszélték a megye aktuális kérdéseit és elhatározták, hogy a jövőben legalább havonta egyszer összejövetelt fognak tartani. A bihari főispán példáján felbuzdulva, Tabódy Tibor, Zala megye főispánja is egybehívta megyéjének képviselőit s ezt az értekezletet szombaton délben tartották meg. Az értekezleten megjelentek Darányi Kálmán földmivelési miniszterrel az élen az összes zidla megyei NEP-képviselők és elhatározták, hogy következő összejövetelükre az ellenzéki képviselőket is, így Bethlen István grófot és Esterházy Móric grófot is meghívják. A jövő héten, értesülésünk szerint, a békés megyei képviselők ülnek össze Fáy István főispán elnöklete alatt megbeszélésre. Befejeződöt az újpesti bútorgyári munkások sztrájkja Újpesten — mint ismeretes — két héten , át közel másfélezer bútorgyári munkás sztrájkolt. A munkások a 48 órás munkahét bevezetését, a 44 filléres legalacsonyabb óraiá■ bér megállapítását, továbbá a többi órabérek 20 százalékos felemelését kívánták. Szombaton megegyezés jött létre a munkások és a munkaadók megbízottai között. Megállapodtak abban, hogy egyelőre 53 órás lesz a Munkahét, a munkabéreket pedig 5 százalékkal emelik. A munkások délután tartott gyűlésükön tudomásul vették a megállapodást és hétfőn az újpesti bútorgyárakban és asztalosműhelyekben ismét megkezdődik a munka. I ) ■■■————1—■l—— Véres éjszakai utcai támadás nagykőrösön Nagykőrösről jelenti a Kis Újság tudósítója. Körődi Lajos, 25 éves nagykőrösi legénye a késő éjszakai órákban hazafelé ment. Útközben Varga János és Gál Ferenc tanyai legények megtámadták. Kóródi Lajost váratlanul és házairól érte a támadás. Varga János egy hatalmas zsebkést szúrt a legény nyakába. Kóródi eszméletlenül és véresen esett a földre. A támadók még akkor is botjaikkal ütlegelték, sőt a földön heverő emberbe szúrtak. A súlyosan sebesült legény kevéssel a támadó legények elmenekülése után eszméletre , tért és elindult a kórház felé. Útközben a nagy vérveszteségtől azonban ismét összeesett. tí .- -;V : *■ \ ., •• Járókelők találtak rá, akik az esetről értesítették a közelben szolgálatot teljesítő őrszemes rendőrt. Kóródi Lajost súlyos állapotban szállították kórházba. A csendőrség szombaton elfogta a legény két támadóját. KIS ÚJSÁG 45 éviegyházra ítélték a fakirály fiának elrablótól Emlékezetes, hogy nemrégiben elrabolták Amerika egyik leggazdagabb emberének, Weyerhauser fakirálynak kisgyermekét és csak 209.000 dollár (körülbelül egymillió pengő) váltságdíj ellenében bocsátották szabadon. Alig néhány nappal a gyermek elrablása után, a rendőrség elfogta a tetteseket a rovottmúltú Waley Hermann és annak 19 éves felesége személyében. A harmadik gyermekrabló, Marian Vilmos megszökött és eddig még nem tudták letartóztatni. A washingtoni törvényszék most vonta felelősségre Waleyt és feleségét. Mind a két vádlott beismerte a bűnösségét és a bíróság a gyermekrablót 45 éviegyházra ítélte. Az asszonyt, bár beismerő vallomást tett, a bíróság fölmentette. Kiderült ugyanis, hogy Waleyné csak néhány nappal a gyermekrablás után értesült férjétől, hogy a bűntettet elkövette. Az asszony csak férje iránt való ragaszkodásból vállalta magára a bűnt és ezért a bíróság nem vette figyelembe a vallomását. A megszökött Mahan, a gyermekrabló cinkosa ismert, veszedelmes gonosztevő és az amerikai detektívek százai hajszolják. Kaposvár legerősebb embere vasdoronggal halálra sujtott egy gazdálkodót Kaposvárról jelenti a Kis Újság tudósítója, Kaposvár határában Lóki Ferenc napszá- mos, akit a város legerősebb emberének tar- tanak, István nevű öccsével együtt megölte a vitéz Cserkesz György kisgazdát. A napszámos és a gazda között négy zsák burgonya miatt fal élkezett veszekedés. A két Lóki-fivér támdólag lépett fel, ezért vitéz Cserkesz lakásába futott, ahonnan puskával tért vissza. A fegyvert Lóki István kicsavarta kezéből. A dulakodás közben Lóki Ferenc kétméteres vasdorongot kapott fel és azzal egyetlen csapással agyonütötte a gazdát. Ezt az ügyet most tárgyalta a kaposvári tör- vényszék. Lóki Ferenc arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, annyit mondott, hogy csak részben, de nem annyira, mint ahogy vádolják. Özvegy vitéz Cserkesz Györgyné szerint a két lóki ki akarta irtani a Cserkesz-családot. Amikor a puskát elvették az urától, egyik, Laki a fegyverrel rálőtt. — Talán ez mégse történt így — jegyezte meg az elnök. Erre az özvegy keservesen zokogni kezdett, majd arra kérte a bírákat, hogy ítéljék el a Lukiakat, akik gyászos özvegyi sorsra juttatták. Más tanukat is kihallgattak, de érdembert senki nem tudta elmondani, hogyan történt a gyilkosság. Végül, a keresztkérdések pergőt tüzében, Lóki Ferenc elárulta, hogy ő ölte meg a két méter hosszú, nehéz vasdoronggal Cserkeszt. Ekkor mindenki csodálkozására félkézzel kitartotta a tárgyalóteremben is a hatalmas vasdorongot a gyilkos. A bíróság nyolcévi fegyházra büntette Lóki Ferencet, öccsét, Löki Istvánt pedig mint bűnsegédi bűnrészest, egyévi börtönre ítélte. A két fivér gondolkodás nélkül megnyugodott az ítéletben, annak ellenére, hogy az utolsó percekig tagadtak. I 1 szétlőtte a tetet Nyíregyházáról jelenti a Kis Újság tudósítója. Barna Ferenc huszonegy éves napszámos a zemplén megyei Alsóberecki községben a szájába lőtt. Az öngyilkos fiatalember feje teljesen szétroncsolódott. Azonnal meghalt. Elrontott gyomor és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hal. A gyakorlati orvostudomány már régen megállapította, hogy a Ferenc József víz használata a túl sok evés és irén káros következményeinél igazi jótétemény. » Haldoklik a protekció »* A hivatalos lap legutóbbi számát alighanem boldog és meglepett örömmel fogják szétkapkodni az ország minden részében. Nagy és meglepő újdonság van abban. Talán nem is maga az a százhúsz tanítói állás, amire a kultuszminiszter most pályázatot hirdet, mint inkább az az örvendetes valóság, hogy míg a pályázatban részt vehet mindenki, akinek a kívánt feltételei meg vannak hozzá, de szigorúan ki van zárva a pályázatról a protekció. Csóválja erre a fejét a magyar ember. Szinte hinni sem akar a szemének, ahogy ezt olvassa. Azt mondják, hogy mot már haldoklik a protekció. De ő csak nem hiszi. Hát lehetséges volna? . . . Olyan rossz tapasztalatai vannak pedig e téten. Vájjon megtörténhet végre, hogy valaki csupán a maga érdemei útján jusson egy darabka kenyérhez? S a tulajdon okmányai beszéljenek az érdekében s ne valamelyik nagybácsi, vagy sógor — vagy éppen a képviselő, akinek a jóindulatát a gondos apa már a választáson azért igyekezett magának biztosítani a korteskedésével, mert a leánya, vagy a fia éppen a pálya kezdetéhez ért, amihez két kellékre van szüksége. Magára, a bizonyítványra elsősorban. De ez önmagában vajmi keveset ér. Annyit legfeljebb, mint az akta iktatószám nélkül. Mert enélkül bizony nem akta az akta. Aminthogy protektor nélkül sem diploma az oklevél. Legalább is nem olyan, ami kenyeret is jelentene. Mert ahhoz, hogy azt is jelentsen, a második feltételre is szükség van: a protekcióra. Minden kérvény mögött keresnek valakit. Egy arcot, egy nevet keresnek. Esetleg többet is. Sosem magát a kérelmezőt. Arra nagyon kevesen kiváncsiak. Aminthogy arra is, mit tartogat ez a tarsolyában s milyen képességeket akar pályáján a köz javára kamatoztatni? De annál inkább kutatják a folyamodó protektorát. A közéleti emberek akár fővárosi, akár állami elhelyezkedésről van szó, a protekció szempontjából csak úgy fémjelezve voltak és sajnos vannak ma is, akárcsak az ezüst és aranytárgyak. Fajsúlyukat protekciójuk ereje méri, amit a köztudat csak úgy számon tart, akárcsak a tiszavidéki búza árát a terménytőzsde. Ha a szerencsétlen álláskereső kopogtat valahol, nem az okmányait kérik tőle először, hanem az ajánló leveleit. És ebben a vérlázító valóságban a legszomorúbb szerepet mindig a szerencsétlen szülők játsszák. Azok a szülők, akik maguktól, a családjuktól vonják meg a falatot, csakhogy a tanulásra vágyó gyermek az iskolákat elvégezhesse. Mennyi rejtett szenvedés, mennyi lemondás, mennyi áldozat rejlik egyegy ilyen megszerzett oklevél mögött! Azt csak a jó Isten tudja. És miikor már a célt elérték, amikor a tanulás korszaka véget ért, amikor az oklevél ott van a gyermek kezében s az ki akar lépni az életbe, hogy immár szüleit tehermentesítse, akkor veszik csak észre, hogy milyen drótakadály áll előttük, Drótekadály, amelynek hétzáras lakatját nem nyithatja meg a legtehetségesebb kezdő sem, bárha mindenütt első volt is a tanulmányai ideje alatt. Mit ér mindez, ha nincsen valami befolyásos ember, politikus vagy városatya, aki a neve varázsával és súlyával tolja a szekerét? A mocsári hínár zsombékja és békalencséje nem üli meg úgy az iszap vízfelületét, mint közéletünk e rákfenéje a mai életet. Mindenki érzi ennek erkölcstelen és igazságtalan voltát. De olyan tehetetlen vele, akárcsak a szaharai tevekaraván a számom egyre erősbödő vihar hullámaival. Mindenki érzi, hogy mindez valami elfajult betegség tünete, amin változtatni kell, miután a születendő csecsemőknek nem adatik meg a válogatás lehetősége, hogy protekciós bölcsőkbe születhessenek bele. Ez a betegség járatja le lassanként a törvényhozói méltóságot is, egyszerű kijáróvá süllyesztve a képviselőségét. A jó vagy rossz képviselői minősítést is ma csak egy szempont határozza meg: hány kérvényt tudott az illető honatya a minisztériumokban kedvezően elintéztetni. Érthető, ha a vágy egyre erősbödik a betegség gyógyítására. Sokat beszélnek arról, hogy összeférhetetlennek kellene kijelenteni a képviselői beavatkozást a kinevezésekbe. Ma még nem valósult meg az az óhaj, de már a vágy ott él a lelkekben egy tisztultabb, igazságosabb közszellem után. A kultuszminiszter legújabb pályázata is arra vall, hogy már a legfelsőbb helyen is érzik a protekció betegségének popkarú és fojtogató ölelését. Szabadulni igyekeznek tőle. Ki akarják nyesni, mint a gyomor, vagy a kertivadhajtást. A magyar társadalomnak erkölcsi kötelessége, hogy ez áttörésben a miniszter nemes szándékát támogassa. Minden igaz tehetség érdeke, hogy a kezdeményező lépésnek folytatása legyen. Haldoklik a protekció? Nem elég. Meg kell halnia, el kell pusztulnia végérvényesen. Kőrös parti Vasárnap, 1935 június 23